Európai Baromfitudomány (EPS)

Archiv fьr Geflьgelkunde

Einfluss von Propolis a Broilern és a Verdaulichkeit des Futters

Jelen tanulmány a mézelő méhészeti termék propolisz hatását vizsgálta a brojlerek teljesítményére és a tápanyagok (szárazanyag, szerves anyagok, éterkivonat és nyersfehérje) emészthetőségére. Erre a célra két kísérletet hajtottak végre. Negyvenkilenc és negyvennyolc napos hím brojlercsirkét (Ross-308) használtunk az 1., illetve a 2. kísérletben. A csibéket véletlenszerűen 7, illetve 4 kezelési csoportra osztottuk az első, illetve a második kísérletben. A propoliszt 500 vagy 2000 ppm-es étrendekkel egészítették ki az 1. kísérletben, és a szintet 4000 ppm-re növelték a 2. kísérletben. A csibéket 0–3, 4–6 vagy 0–6 hetes korúakkal etették. mindkét kísérletben.

A propolisz pótlása 500 vagy 2000 ppm szinten nem javította jelentősen a hímivarú brojlerek teljesítményét (testsúly, takarmányfelvétel és takarmányátalakítás). A második kísérletben 4000 ppm propolisz kiegészítése kezdő étrendhez, vagy mind kezdő, mind termelő étrendhez jelentősen csökkentette a hím brojlerek végső testtömegét és teljes takarmányfelvételét. De a propolisz csak a termelő étrendjének kiegészítése nem befolyásolta a testsúlyt és a takarmányfelvételt. A takarmány-konverzió arányában nem jelentkeztek szignifikáns különbségek a kezelési csoportok között. A szárazanyag és a szerves anyagok emészthetőségét a propolisz nem befolyásolta. A kezdő étrend propolisz-kiegészítése javította az éterkivonat emészthetőségét. A propolisz hozzáadása az induló étrendhez azonban kedvezőtlen hatást gyakorolt a nyersfehérje emészthetőségére a termelő szakaszában. Összességében a kísérletek feltételei szerint a propolisz nem ajánlható takarmány-adalékanyagként a brojlergyártásban.

Broiler, propolisz, teljesítmény, tápanyagok emészthetősége

Einfluss von Propolis a Leistung von Broilern und auf die Verdaulichkeit des Futters

In der vorliegenden Studie wurden die Effekte des Honigbienenproduktes Propolis als Futterzusatz a Leistung von Broilern und auf die Nährstoffverdaulichkeit (Trockensubstanz, Organische Substanz, Rohfett, Rohprotein) untersucht. Zu diesem Zweck wurden zwei Versuche durchgeführt. Im ersten Versuch wurden 49 mannliche Eintagsküken der Herkunft Ross 308 und im zweiten Versuch 48 Küken verwendet. Die Küken wurden zufällig auf die 7 bzw. 4 Behandlungen der Versuche aufgeteilt. Im ersten Versuch wurde Propolis in der Höhe von 500 oder 2000 ppm und im zweiten Versuch in der Höhe von 4000 ppm dem Futter zugesetzt. Die Versuchsrationen wurden zwischen der 0. und 3., der 4. und 6. oder der 0. und 6. Lebenswoche eingesetzt.

Der Propoliszusatz in Höhe von 500 oder 2000 ppm hatte keinen signifikanten Einfluss auf die Leistung der Broiler (Körpergewicht, Futteraufnahme, Futterverwertung). Im zweiten Versuch führte der Zusatz von 4000 ppm Propolis sogar zu einem signifikanten Rückgang im Körpergewicht und der Gesamtfutteraufnahme. Die Zugabe von Propolis nur zur Grower-Ration führte dagegen zu keinem Leistungsrückgang. Es wurden ferner keine signifikanten Effekte des Propoliszusatzes auf die Futterverwertung beobachtet. Wedd die Verdaulichkeit der Trockensubstanz noch der organischen Substanz wurde durch Propolis beeinflusst. Der Propoliszusatz zur Starter-Ration verbesserte sogar die Rohfettverdaulichkeit. Dagegen führte der Einsatz von Propolis in Starter-Ration zu einer Verschlechterung der Rohproteinverdaulichkeit in der Grower-Phase. Auf Grund der vorliegenden Ergebnisse kann nicht empfohlen werden, Propolis als Futterzusatz in Broiler-Rationen einzusetzen.

Broiler, Propolisz, Leistung, Verdaulichkeit, Nährstoffe

Az évek során antibiotikumokat adtak a baromfi takarmányához a növekedési teljesítmény javítása, a bél mikroflóra stabilizálása és néhány specifikus patogén mikroorganizmus megelőzése érdekében. Az elmúlt években az antibiotikumokat egyes tudósok, fogyasztók és kormányzati szabályozók egyre fokozottabban vizsgálják, mivel az antibiotikumokkal szemben rezisztens emberi patogén baktériumok hosszú távú használat után potenciálisan kialakulhatnak. Napjainkban az antibiotikumok helyett új természetes anyagok felhasználásának lehetőségét kutatják az étrendben. Ezeknek az anyagoknak lehetővé kell tenniük a biztonságos élelmiszerek előállítását, és költséghatékonyaknak kell lenniük. Így a propolisz (méhragasztó) fontos természetes anyag lehet, amelyet ennek érdekében meg kell vizsgálni.

A propolisz a mézelő méhek terméke. A propoliszt a mézelő méhek használják, hogy megvédjék a kaptárt, a lárvákat és önmagukat a különféle mikroorganizmusoktól, például vírusoktól, baktériumoktól és gombáktól. A propolisz intenzív és finom szagú, kissé keserű ízű. A szín a földrajzi területtől és a növényi forrásoktól függően változik, halványsárgától sötétbarnáig. Továbbá, a propolisz szerkezete és állaga a hőmérséklet függvényében változik. 0-15 ° C-on kemény és törékeny, 30 ° C-on lágy és alakítható, 30-60 ° C között ragadós és 70 ° C-nál magasabb hőmérsékleten folyékony. A propolisz mikroszkópos szerkezete hihetetlenül hasonló, származásától függetlenül (Stangaciu, 1999).

A propolisz kémiai összetétele általában a gyűjtőkörzet ökológiai jellemzőitől függ. Szerkezetében a kémiai vegyületek száma 70 és 80 között változik, és a legtöbb biológiai aktív komponens a flavonoidok, hidroxi-flavonoidok, dehidrokalkonok, rövid láncú illékony olajok, aromás savak, cukrok, laktonok, alfa- és béta-amiláz, ketonok, fenolok, vitaminok, ásványi anyagok, transzhidrogenáz, nukleinsavak, aldehidek, fahéjsav és származékai, szterolok, terpenoidok, aminosavak, oldhatatlan részek és azonosítatlan anyagok (Stangaciu, 1999).

A propoliszt az ókori görögök természetes antibiotikumként használták. A propolisz alkalmazása elterjedtté válik az orvostudományban, az apiterápia és a biokozmetikumok területén, vírusellenes, baktériumellenes, gombaellenes, gyulladáscsökkentő, fekélyellenes, helyi érzéstelenítő, daganatellenes és immunitást stimuláló tulajdonságainak köszönhetően ( Mutedt és Zygmunt, 2002).

A propoliszt baktériumok és vírusos eredetű betegségek kezelésében is használják a baromfitenyésztésben (Hegazi és Abd El Hady, 1994; Hegazi és mtsai, 1999). 30 mg propolisz/madár izmos injekciója az immunitás erősítése érdekében megnövelte a brojlerek élősúlyát a thymus, a lép és a secalis mandula fokozatos növekedésével (Hegazi et al., 1996).

Korlátozott kutatások állnak rendelkezésre a propolisz szájon át történő hatásáról a baromfi teljesítményére. A propolisz étrendhez való hozzáadása 30 ppm szinten 6,40% -kal, a tojástermelés 6,07% -kal, a tojástömeg 1,27% -kal és a takarmány-átalakítási arány 5,46% -kal javította rétegenként (Bonomi et al., 1976). Ezenkívül Ghisalberti (1979) arról számolt be, hogy 500 ppm propolisz kiegészítése a brojler diétákkal 20% -kal növelheti a testtömeg-növekedést. Sahin és mtsai. (2003) nem talált szignifikáns különbséget a 6 és 12 ml/kg propolisz-etanolos kivonatot kapott japán fürjek teljesítményében és vágási tulajdonságaiban.

A jelen kutatás a propolisz növekedési serkentőként történő felhasználásának lehetőségére összpontosított. Két kísérletet végeztek különböző kutatási célokkal. Az első kísérlet célja az étrendi propolisz különböző szintjeinek (0, 500 és 2000 ppm) hatásának meghatározása volt a hím brojler teljesítményére. A második kísérlet koncepciója egy magasabb propoliszszint (4000 ppm) hatása volt a hím brojler teljesítményére és a takarmány emészthetőségére.

A fenyőből származó fenyőt (fenyőfákból nyerik) gyűjtötték az İzmir tartomány Kemalpaşa kerületének csalánkiütéséből származó fém belső csapdák nyílásaiból novemberben. A fém belső csapdák 3 mm-es függőleges rudakkal rendelkeznek, és a kaptár tetejére kerültek. A csalánkiütés tetején lévő rudakat propolissal töltötték meg a fiatal munkaméhek (12-21 naposak). A propolisz belső csapdáit egy napig a fagyasztóban tároltuk a propolisz megkeményedése érdekében. A megkeményedett propoliszt hajlítással választották el a fémfelülettől. A nyers propoliszt néhány órán át meleg desztillált vízzel töltött üvegedénybe tették, hogy megtisztítsák a propolisz port, szemetet stb. Ezután a nyers propoliszt őrölték egy darálóban annak érdekében, hogy propoliszport kapjanak. A propolisz port sötét palackba töltöttük, és sötét és hűvös (10 - 12 ° C alatti) tárolási zónában tároltuk (Nowottnick, 1993). A fenyő eredetű propolisz összetételét Sahinler et al. (2002).

Ez a tanulmány két kísérletből állt. Negyvenkilenc és negyvennyolc napos hím csibéket (Ross-308) használtunk az 1., illetve a 2. kísérletben. Mindkét kísérlet során a fiókákat 7 napos korukig akkumulátoros ketrecekben helyezték el (csoportonként ketrecenként). Ezután átültették őket egyedi anyagcsere-ketrecbe. Az anyagcsere-ketrecek méretei 31,5 cm x 31 cm x 48 cm szélesség, ill. Magasság voltak. Minden csibét 0–3 hetes kezdő étrenddel, 4–6 hetes termelői étrendet etettek (1. táblázat).

1. táblázat: Az étrendek összetétele az 1. és 2. kísérletben (g/kg).

Zusammensetzung der Futterrationen in den Versuchen 1 und 2 (g/kg)