A testmozgással kapcsolatos térdbetegségek előfordulása és kockázati tényezői fiatal felnőtt férfiaknál

Absztrakt

Háttér

A mozgásszervi betegségek és sérülések a katonai populációkban az aktív, fizikailag megterhelő edzésnapok morbiditásának és elvesztésének gyakori okai. Kiértékeltük a térd rendellenességek és sérülések előfordulását, diagnózisát és kockázati tényezõit a finn katonai sorkatonáknál.

Mód

A vizsgált populáció 5, 1000 katonából álló kohort tartalmazott katonai szolgálatban, születési év (1969, 1974, 1979, 1984 és 1989) szerint osztályozva. Az egyes hadkötelezettek utánkövetési ideje az egyes hadkötelesek teljes, befejezett katonai szolgálati ideje volt. Az egyes férfiakra vonatkozó adatokat a védelmi erők egészségügyi tisztviselőinek szokásos előzetes tájékoztató kérdőívéből és a helyőrségi egészségügyi központok összes eredeti orvosi jelentéséből gyűjtötték. A kockázati tényező elemzéséhez a háttérváltozók magukba foglalták a sorkatonák szolgálati adatait, azaz szolgálati osztályt (A, B), katonai szolgálat időtartamát, életkorát, magasságát, súlyát, testtömeg-indexét (BMI), alsúlyát, túlsúlyát, elhízását, dohányzási szokását, oktatás, betegségek, sérülések és szubjektív tünetek.

Eredmények

A 4029 besorozott közül 853 katona szolgálata során térdtünetek miatt kereste fel az egészségügyi szakembereket, és ezek közül 103 térdsérülést szenvedett. A térd tüneteinek előfordulásának független kockázati tényezői a következők voltak: idősebb életkor; szolgáltatási osztály A; túlsúly (BMI 25,0–29,9 kg/m 2); dohányzási szokás; csak átfogó iskolai oktatás; valamint a mozgásszervi, légzőszervi és gyomor-bélrendszer korábbi tünetei. A térségi tünetek miatti helyőrségi egészségügyi szolgálatok látogatásainak többsége a katonai szolgálat első néhány hónapjában történt. A térd tünetei negatívan korreláltak az ön által bejelentett mentális és viselkedési rendellenességekkel.

Következtetések

Jelen tanulmány kiemeli a térdbetegségek és sérülések gyakoriságát fiatal férfiaknál a fizikai igényű katonai kiképzés során. A férfi besorozók egyötöde szolgálati ideje alatt térd tünetei miatt kereste fel a védelmi erők egészségügyi szakembereit. A katonai szolgálat során a térdtünetek előfordulásának független kockázati tényezői a katonai szolgálat kora voltak; katonai szolgálat A osztálya; túlsúly; dohányzási szokás; csak átfogó iskolai oktatás; és a mozgásszervi rendszer, a légzőrendszer vagy a gasztrointesztinális rendszer korábbi tünetei. Ezeket a kockázati tényezőket figyelembe kell venni a kötelező katonai szolgálat során a térdbetegségek és sérülések csökkentését célzó eljárások tervezésekor és végrehajtásakor.

Háttér

A térdfájdalom és a térd sérülései mind a háziorvosok, mind az ortopéd sebészek számára ismert panaszok. Térdsérülések, amelyek leggyakrabban fiatal férfiaknál fordulnak elő (

Mód

A vizsgált populáció katonás szolgálatát teljesítő finn férfiak öt csoportját alkotta, születési év (1969, 1974, 1979, 1984 és 1989) szerint osztályozva. Megpróbáltunk egy 20 éves időtartam alatt létrehozni egy hosszan reprezentatív fiatal férfi besorozott csoportot úgy, hogy 1969-től kezdve minden ötödik évben véletlenszerűen kiválasztott 1000 fős kohorszokat vettünk fel a finn népesség-nyilvántartásból. Minden 18 év feletti finn férfi kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni, és körülbelül 80% -a teljes szolgálati idejét teljesíti. A krónikus betegség a katonai szolgálat alóli mentesség fő oka. Valamennyi besorozottnak át kell esnie az orvos által elvégzett orvosi vizsgálaton, mielőtt szolgálatba lépne.

Egy új besorozott csoport évente kétszer, januárban és júliusban lép katonai szolgálatba. A kötelező katonai szolgálati idő minimum 180 nap a szolgálati beosztású és az ügyintézői kötelességeknél, 270 nap a speciális kiképzéssel rendelkező sorkatonáknál, és legfeljebb 362 nap a különösen igényes feladatokra kiképzett tiszteknél és sorkatonáknál. A sorkatonák többsége 19-20 éves, amikor katonai szolgálatot teljesítenek. Különleges esetekben lehetőség van a szolgálatba korábban (18 év) önkéntesként, vagy később, 29 éves korára, amikor a katonai szolgálatot hivatalosan elhalasztották. Amint azt korábban részletesen leírtuk [8,9,10], az alapképzést minden finn hadköteles teljesíti 8 héten át, és különféle fizikai tevékenységeket tartalmaz, amelyeknél az intenzitás fokozatosan növekszik. Ez a 8 hetes alapképzési időszak magában foglalja a 135 órás fizikai edzést (17 óra/hét), beleértve a menetelést, a kerékpározást, a gyakorlást, a harci kiképzést és más, nagy fizikai terheléssel járó edzéseket. A harci kiképzéshez és meneteléshez a sorkatonákat kell elvinni

26 kg (nyáron)

35 kg (télen) személyes harci felszerelés és alkalmanként további 5–20 kg speciális felszerelés. A sorkatonák 56 órás (7 óra/hét) programozott fizikai gyakorlatot is végeznek, mint például kocogás, csapatsportok vagy körkörös edzés. A 8 hetes kiképzési időszak végén a sorkatonák várhatóan elérték azt a fizikai szintet, amely lehetővé teszi számukra, hogy egy nap alatt 15 km-es, másnap ugyanezen távot pedig egy 25 km-es teljes katonai csomaggal hordozva vonuljanak vagy síeljenek. kg és egy puska, miközben megőrzik csatakészségüket [8,9,10].

Az alapképzési időszak után a mérsékelt és nagy intenzitású programozott testgyakorlatok mennyisége a katonai ágtól függően 15 órára/hétre csökken. A harci felszereléssel végzett katonai kiképzés intenzitása és volumene azonban a következő 4 hónapos szolgálat során (speciális és csapatképzési időszak) növekszik, miközben a mérsékelt és nagy intenzitású fizikai kiképzés mennyisége a különböző társaságokban azonos szinten marad. Minden katonás mintegy 450 órás (19 óra/hét) oktatást végez a katonai szolgálat első 6 hónapjában.

A katonai szolgálatba lépés előtt egy évvel minden férfit vagy nőt szisztematikus egészségügyi vizsgálaton értékelnek és megvizsgálnak, amelyet általában háziorvos végez. Különös figyelmet fordítanak az önvizsgálat során észlelt tünetekre és betegségekre, hogy felmérjék minden férfi vagy nő alkalmasságát katonai szolgálatra. A sorkatonák szolgálati osztályát, az A. osztályt (teljes harci vagy terepi csapatok kiképzése) vagy a B osztályt (könnyített vagy szolgálati kiképzés), az egészségügyi követelmények teljesítése alapján határozzák meg [9].

A finn védelmi erők politikája szerint az összes besorozottnak szokásos előzetes tájékoztató kérdőívet kapnak a korábbi betegségeikről és tüneteikről a katonai szolgálat első hetében. A kérdőív felvázolja a sorkatonák társadalmi-gazdasági tényezőit, az önértékelt egészségi állapotot és az egészségügyi magatartást (pl. Fizikai aktivitás) az alapon. A kérdőív tartalmaz kérdéseket az iskolai sikerességről, az iskolai végzettségről, az apa foglalkozási csoportjáról és a lakóhelyük urbanizációs szintjéről is; a testmozgás mennyisége, korábbi sporttevékenységek, tagság egy sportklubban és a verseny sportokban való lehetséges részvétel; jelentős egészségügyi tényezők, korábbi sportsérülések, ortopédiai műtétek, rendszeres gyógyszeres kezelés és bármilyen krónikus betegség, károsodás vagy fogyatékosság; és hogy a hadköteles hét különböző anatómiai régióban tapasztalt-e fájdalmat az elmúlt hónap során. Az egészségügyi magatartással kapcsolatos általános kérdések közé tartozik a dohányzás és az alkoholfogyasztás, valamint a részegség gyakorisága. Figyelmet fordítanak az egyes hadkötelesek egyéni véleményére, arra, hogy miként ítéli meg egészségét az életkorú párokhoz viszonyítva, valamint a katonával szemben támasztott fizikai igényekről. A kérdőívet korábban leírták [11,12,13,14].

Az orvos által a katonai szolgálatba lépést és a fent említett előzetes tájékoztató kérdőív kitöltését megelőzően körülbelül egy évvel az orvos által elvégzett egészségügyi vizsgálat mellett az orvos a katonai szolgálat első 2 hetében újra megvizsgálja az összes hadköteles egészségi állapotát, hogy ellenőrizze, a sorkatonák teljesítik a katonai szolgálat teljesítéséhez szükséges egészségügyi követelményeket. A helyőrség egészségügyi központjában tett látogatás során megmérik és feljegyzik az ügyiratába a hadköteles magasságát és súlyát. Ha az orvosi vizsgálat térdsérülések, egyéb korábbi súlyos térdbetegségek vagy súlyos fogyatékossághoz vezető térdműtétek következményeit tárja fel, a katonai szolgálatot felmentik a sorkatonai szolgálattól, ezért a jelen tanulmányban nem vettek fel ilyen kórelőzményeket. Mind az A osztályú (teljes harci vagy terepi csapatok kiképzése), mind a B osztályú (könnyített vagy szolgálati kiképzés) sorkatonák [9] részt vettek a jelen tanulmányban. Jelen tanulmány szempontjából a hadkötelesek összes eredeti orvosi jelentését megvizsgálták és felülvizsgálták. A hadseregből a szolgálat előtt vagy alatt egészségügyi okokból kizárt férfiakról nem gyűjtöttek adatokat, és ezeket a férfiakat nem vették fel a vizsgált populációba.

Az orvosi ellátást igénylő katonai besorozóknak az elsődleges katonai egészségügyi egységeket és a katonai kórházat kell igénybe venniük. A katonai orvosok a katonai szolgálat időtartamának megfelelően vagy ICD-9, vagy ICD-10 kódolást használtak fel a diagnózisok rögzítésére. A jelenlegi vizsgálati populációban a sorkatonák összes egészségügyi látogatását a térd bármely tünete miatt gondosan megvizsgálták és felülvizsgálták, hogy rögzítsék a betegség vagy más térd- vagy térdsérülés okozta panaszokat.

A térdbetegségek és betegségek vagy térdsérülések előfordulását a szolgálati idő függvényében rögzítettük, és összehasonlítottuk az előzetes tájékoztató kérdőívben rögzített lehetséges kockázati tényezőkkel. A térd régió stressz törései bekerültek a térd rendellenességekbe. A helyőrségi egészségügyi központ minden látogatásának eredeti orvosi jelentéseiből a következő információkat gyűjtötték össze: a látogatás dátuma, tünetei, diagnózisa, lehetséges etiológiai mechanizmusa (azaz túlzott használat, akut trauma, egyéb, ismeretlen) és az ügyelet alóli mentességek. A testtömeg-indexet (BMI) úgy számoltuk ki, hogy a súly kilogrammban osztva volt a magasság négyzetméterével (kg/m 2). Az Egészségügyi Világszervezet BMI szerinti felnőttkori alsúly, túlsúly és elhízás Nemzetközi Osztályozását az Egészségügyi Világszervezet a besorozók besorolására használta:.

A finn védelmi erők intézményi felülvizsgálati testülete elfogadta a tanulmánytervet. A Helsinki és Uusimaa Kórházi Kerület Etikai Bizottsága jóváhagyta a vizsgálatot (267/13/03/09).

Az adatokat standard eltérésekkel rendelkező eszközökként vagy százalékos arányban számolva mutatjuk be. A csoportok közötti különbségek statisztikai szignifikanciáját t-teszt vagy chi-négyzet teszt alkalmazásával teszteltük. Az események közötti elemzés a kumulatív incidencia függvény termékkorlát becslésén alapult. A térd tüneteinek előfordulásához kapcsolódó tényezők vizsgálatához többváltozós Poisson regressziós modellt használtunk, amelynek robusztus varianciabecslése volt. A túlzott diszperzió feltételezését a Poisson-modellben Lagrange-szorzó teszt segítségével teszteltük. Az elemzésekhez a Stata 14.1, StataCorp LP (College Station, TX, USA) statisztikai csomagot használtuk.

Eredmények

A katonáknak a katonai szolgálatba lépésüket megelõzõen a katonák demográfiai és klinikai jellemzõit az 1. táblázat mutatja be. Az A. osztályú katonai szolgálatba beosztott finn sorkatonák kötelezõ katonai szolgálati ideje alatt nagyobb volt a térdbetegségek és sérülések kockázata. A katonai szolgálatba lépésüket megelőzően mentális és magatartási rendellenességekkel rendelkező katonák katonai szolgálata során kisebb volt a térdzavarok és sérülések kockázata (1. táblázat). A mentális tünetekkel rendelkező katonák közül 188 (5,0%) A osztályú katonának, 90 (29,7%) pedig B osztályú katonának szolgált (o 1. táblázat A katonai szolgálatba lépés előtt a sorkatonák demográfiai és klinikai jellemzői a katonai szolgálat során térdtünetek alapján rétegezve

A térdtünetek kumulatív incidenciáját [24,6% (95% CI: 22,9–26,4)] az 1. ábra mutatja. A csúcs előfordulása a katonai szolgálat első hónapjaiban fordult elő, és a látogatások száma idővel csökkent a szolgálat során. Az egyváltozós elemzésben a térdtünetekkel vagy anélkül rendelkező csoportok életkorukban, katonai szolgálati osztályukban, dohányzási szokásaikban, mentális rendellenességeikben és korábbi sérüléseikben, valamint asztmás állapotukban és egyéb légzőszervi és mentális tüneteikben különböztek egymástól (1. táblázat). A többváltozós elemzésben a katonai szolgálat kora, a katonai szolgálat A osztálya, túlsúly (BMI 25,0–29,9 kg/m 2), dohányzási szokás, csak általános iskola, a mozgásszervi rendszer korábbi tünetei, az ön által bejelentett korábbi tünetek a légzőrendszer és a gyomor-bél rendszer korábbi bejelentett korábbi tünetei független kockázati tényezők voltak a térd tüneteinek előfordulására a katonai szolgálat során (2. táblázat).

A térd tüneteinek összesített előfordulása és veszélyességi aránya a katonai szolgálat során