A rozs egészségügyi előnyei

A rozs csökkenti a testsúlyt a búzához képest

Ebben a svédországi Lund Egyetemen végzett tanulmányban az egereket teljes kiőrlésű étrenddel táplálták, akár búza, akár rozs alapján, 22 héten keresztül. A vizsgálat során testtömeget, glükóz toleranciát és számos más paramétert mértünk. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a teljes kiőrlésű rozs „a teljes kiőrlésű búzához képest más anyagcsere-profilt vált ki”. Pontosabban, a teljes kiőrlésű rozsot fogyasztó egereknél csökkent a testsúly, kissé javult az inzulinérzékenység és alacsonyabb az összkoleszterinszint.
Táplálás. 2010. február; 26 (2): 230-9. Epub 2009, július 31.

előnyei

A rozs csökkenti az inzulinreakciót, javítja a vércukorszintet

A cukorbetegség és az elhízás elleni küzdelemben az alacsony inzulinreakciót kiváltó és az éhséget elnyomó ételek rendkívül hasznosak lehetnek. A svéd Lund Egyetem tudósai különféle módszerekkel (sütés, savanyú tészta sütés és forralás) készített különféle rozsból (endospermium, teljes kiőrlésű rozs vagy rozskorpa) készített 12 egészséges alany hatását vizsgálták. Ez az átfedéses vizsgálat azt mutatta, hogy az endosperm rozskenyér és a teljes kiőrlésű rozskenyér (különösen a tejsavval rendelkező „kovászos”) szabályozta a legjobban a vércukorszintet és az étvágyat.
Nutrition Journal. 2009. szeptember 25 .; 8:42

A rozskenyér hosszabb ideig kielégíti a búzát

Az uppsalai Svéd Agrártudományi Egyetemen a kutatók rozs kenyeret (három különböző rozskorpával) és búzakenyeret tápláltak 16 emberrel, majd megkérték őket, hogy utána 8 órán át értékeljék étvágyukat (éhség, jóllakottság és étkezési vágy). . [Nem ismert, hogy a búzakenyér teljes kiőrlésű volt-e vagy finomított búza.] Egész reggel és délután a három rozskenyér reggeli mind csökkentette az éhséget és az étkezési vágyat, a búzakenyér-kontrollhoz képest, a rozskenyér tartalmával a korpa legmagasabb szintje, amely a legteljesebb hatást gyakorolja a jóllakottságra.
Nutrition Journal. 2009. augusztus 26 .; 8:39

Rozskása jobban kielégíti a reggelit

Az uppsalai Svéd Agrártudományi Egyetem tudósai úgy döntöttek, hogy megvizsgálják, hogy a teljes kiőrlésű gabonák az embereket teltebbé és elégedettebbé teszik-e, mint a javított gabonákat - és hogy a teljes kiőrlésű szemek bizonyos típusai kielégítőbbek-e, mint mások. 22 egészséges felnőttel együttműködve alanyukat rozskással vagy finomított búzakenyérrel etették reggelire, majd teljes kiőrlésű tésztát vagy finomított búzatésztát ebédre. Mindkét esetben a két lehetőség azonos mennyiségű energiát (kalóriát) eredményezett. Megállapították, hogy a két tészta kevéssé változott az étvágyra gyakorolt ​​későbbi hatásaiban, de a rozskása „a fogyasztás után akár 8 órával is meghosszabbította a telítettség tulajdonságait, mint a finomított búzakenyér”. (Annak ellenére, hogy a rozsreggeli miatt az alanyok hosszabb ideig érezték magukat jóllakva, ez nem csökkentette a későbbi ételfogyasztást.)
Food & Nutrition Research, 2008; 52. Doi 10.3402/fnr.v52i0.1809. Epub július 28.

A rozs csökkentheti a megbetegedéseket metabolikus szindrómában szenvedőknél

A finn Kuopio Egyetemen a tudósok 47, metabolikus szindrómában szenvedő felnőtt csoportot osztottak ki a két különféle 12 hetes diéta egyikébe. Az első csoport zabot, búzakenyeret és burgonyát fogyasztott (magas étkezés utáni inzulinválasz), a második csoport pedig rozskenyérrel és tésztával (alacsony étkezés utáni inzulinválasz). A kutatók azt találták, hogy a rozs/tészta csoport kevésbé mutatott fl ammációt, mint a zab/búza/burgonya csoport. Mivel a fokozás növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a gabonaételek okos kiválasztása fontos lehet a cukorbetegség kockázatának csökkentése érdekében, különösen azoknál, akiknél már metabolikus szindróma.
American Journal of Clinical Nutrition. 2008. május; 87 (5): 1497-503.

A rozs leállítja néhány kockázatos gént

Évtizedekig azt hitték, hogy a gének meghatározzák a sorsot: ha örököltél olyan géneket, amelyek például szívbetegségre hajlamosítanak, akkor szív- és érrendszeri betegségek alakulnak ki. Újabban megtudtuk, hogy a géneknek van bekapcsoló/o ff kapcsolója: lehet, hogy fennáll a szívrohama, de az étrend és az életmód segíthet abban, hogy a kapcsoló o ff helyzetbe kerüljön, a gént „lefelé szabályozva”. A Kuopioi Egyetem tudósai gén expressziót vizsgáltak 47 középkorú felnőttnél, akik 12 héten át zab-/búzakenyér-/burgonya-diétát vagy rozs-/tészta-étrendet fogyasztottak. 71 rozsdamentes gént találtak a rozs/tészta csoportban, köztük olyanokat, amelyek károsodott inzulinszignalizációval foglalkoztak, ellentétben a zab/búza/burgonya csoport 62 felfelé szabályozott génjével, beleértve a stresszhez és a az immunrendszer, még fogyás hiányában is.
American Journal of Clinical Nutrition. 2007. május; 85 (5): 1169-70.