Gerincferdülés

Hívás időpontra:

Egyszerűen megfogalmazva, a gerincferdülés a gerinc legalább 10 fokos oldalirányú (vagy oldalirányú) görbülete. Ez különbözik a kyphosis-tól, amely hátrafelé görbe, és a lordosis-tól, amely a gerinc elülső görbéje. Testünkben normális, ha a nyakban (nyaki) és az alsó (ágyéki) gerincben lordosis, a középső (mellkas) gerincben kyphosis van. Nem normális, hogy a gerinc bármely részén gerincferdülés van, ezért fontos, hogy ha van ilyen, akkor megtalálják.

A gerincferdülésnek három fő típusa van:

Veleszületett gerincferdülés

A veleszületett típus azt jelenti, hogy ez egy görbe, amellyel születtünk, de valójában a görbe nem feltétlenül mutatható ki a gyermek növekedéséig. Ezeket a görbéket a gerinccsigolya megfelelő formálásának vagy helytelen elválasztásának oka. Azokban, amelyek nem tudnak normálisan kialakulni, a csigolya nem négyzet alakú, hanem háromszög alakú lehet, ami gerincferdülést okozhat. Azokban, amelyek nem tudnak megfelelően szétválni, a gerinc egyik oldalán rúd keletkezhet, ami szintén görbét okozhat, mivel a gerinc egyik oldalán a normál növekedési lemezek helyett rúd található. A veleszületett scoliosisban szenvedő gyermekeknek gyakran vannak más veleszületett rendellenességeik (vese, szív, szájpadhasadék), amelyeket azonosítani kell. Ezek a görbék gyakran előrehaladnak és kezelést igényelnek. A merevítés ritkán hasznos, és gyakran szükség van műtétre a görbe előrehaladásának megállításához.

Neuromuszkuláris scoliosis

A scoliosis neuromuszkuláris típusa számos neurológiai betegséghez kapcsolódik. Leggyakrabban spina bifida, agyi bénulás és izomdisztrófia esetén figyelhető meg. Az ilyen típusú scoliosisban a csigolya normális alakú, de a csigolyát ellátó rendellenes idegek miatt gyakran görbe alakul ki. Ezeknek a betegségeknek a görbéi gyakran az egész mellkasi és ágyéki gerincet magukban foglalják. Az ilyen görbékkel rendelkező gyermekek többsége nem járó, ezért kezelésre szorul, amikor a görbe zavarja az ülést. Ezek a görbék általában progresszívek is, merevítéssel, kerekesszékes elhelyezéssel és gyakran műtéttel kezelhetők.

Idiopátiás scoliosis

Az idiopátiás scoliosis a leggyakoribb típusú scoliosis, 100-ból körülbelül 1-nél a görbe legalább 10 fokos. "Idiopátiásnak" hívják, mert senki sem biztos abban, hogy miért fordulnak elő ezek a görbék, csak nem tudjuk. Számos elmélet létezik ezeknek a görbéknek az eredetéről, beleértve a növekedési hormonok, a gerinc szalagjainak és tárcsainak, a gerinc izmainak és idegeinek, valamint a genetikának a rendellenességeit. Ha hagyjuk, hogy ezek a görbék haladjanak, akkor a görbék 60 fokos elérésekor hatással vannak a tüdő működésére. Amikor a görbék elérik a 90 fokot, a tüdőfunkció romlik, és végül szívelégtelenséghez vezethet és halált okozhat. Bizonyíték van arra, hogy a nagy görbületű (40-50 foknál nagyobb) embereknél nagyobb a hátfájás és csökken az énkép a görbék nélküli emberekhez képest. Ha egy görbe 45 foknál alacsonyabb szinten tartható, amikor a gyermek befejezi a növekedést, akkor nagy az esély arra, hogy a görbe nem fog eljutni odáig, hogy később az életben problémák jelentkezzenek.

Idiopátiás scoliosis szűrése

Az idiopátiás scoliosisnak három típusa van, attól függően, hogy gyermekkorában mikor fordulnak elő: infantilis (0-3 éves kor), fiatalkorú (3-10 éves), serdülőkorú (10 és a csontozat érettsége). Jelenleg iskolai szűrést végeznek, hogy megpróbálják kimutatni a gerincferdülést, mielőtt a görbe túl nagy lenne. A gyerekek előrehajolnak, és egy megfigyelő hátulról nézi a gerinc kiemelkedését, vagy a nyak, a vállak, a szár és a medence aszimmetriáját. Egyes iskolákban scoliométert használnak, amely a hátsó forgás mérésére szolgál, amikor a gyermek fölé hajlik. Az 5–7 fokos mérés a scoliométeren általában egy görbét jelez, amely látható a röntgenfelvételen. A gyermeket általában orvosi rendelőbe küldik, miután kudarcot vallanak az iskolai szűrésen.

Az orvosi rendelőbe kerülve alapos kórtörténetet és fizikai állapotot végeznek. A vizsga részeként az orvos általában a család előzményeiről, a hát- vagy lábfájdalomról, az érettségi jellemzőkről és a menstruációs előzményekről kérdez (az utolsó kettő segít meghatározni, hogy a beteg mekkora növekedést hagyott hátra, ami fontos annak eldöntésében, hogy kinek van szüksége kezelésre). A vizsga során az orvos megvizsgálja a görbe nagyságát és rugalmasságát az előre és az oldalra hajlításkor, a fej elhelyezkedését a medence közepén, és teljes neurológiai vizsgálatot végez. Röntgenfelvételt készítenek, ha az orvos úgy érzi, hogy a fizikai vizsga azt sugallja, hogy van görbe. A röntgenfelvételt megvizsgálják a görbe nagyságára, a csontváz érettségének szintjére, a görbe irányára (jobbra vagy balra) és arra, hogy a gerinc csontjai normálisak-e vagy sem. Ha a neurológiai vizsgálatban rendellenesség van, ha a görbe a bal oldalra mutat, vagy ha a gyermek 10 évnél fiatalabb, MRI-tesztet rendelhetünk el, mert fokozott a valószínűsége annak, hogy ezek a betegek és görbéik rendellenességekkel járnak a gerincvelő, például ciszták, hasított vagy megkötött gerincvelő vagy daganatok.

Akit idiopátiás gerincferdülés miatt kezelnek

Mint korábban tárgyaltuk, a populáció 1% -ának (1000-ből 100-nak) van egy 10 fokos görbe, de 1000-ből csak 1 betegnél van a görbe, amely eléri a 40 fokot. Ha minden beteget 10 fokos görbével kezelnénk, akkor 99-et feleslegesen kezelnénk. Tehát kit kezeljünk? Azon idiopátiás scoliosisban szenvedő betegek vizsgálata alapján, akik nem részesültek kezelésben, tudjuk, hogy minél nagyobb a görbe a diagnózis felállításakor, annál nagyobb az esély a progresszióra. (lásd a táblázatot) Azt is tudjuk, hogy minél fiatalabb a gyermek a diagnózis felállításakor, annál nagyobb az esély a görbe előrehaladására. (lásd a táblázatot) Bár az iskolai szűrésen a fiúk és a lányok egyaránt megtalálhatók, a kezelést leginkább lányok igénylik.