A szerény sócsökkentés csökkenti a vérnyomást az izolált szisztolés és a kombinált magas vérnyomásban

A vérnyomásmérő egységből, a St. George's Hospital Medical School-ból, London, Egyesült Királyság.

Ön a cikk legfrissebb verzióját nézi. Előző verziók:

Absztrakt

Számos randomizált vizsgálat kimutatta, hogy a sóbevitel csökkenése csökkenti a vérnyomást hipertóniás egyéneknél. Ugyanakkor kevesen vizsgálták a hatásokat magas vérnyomás kategóriák szerint. A harmadik és negyedik Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálatok friss elemzése azt sugallja, hogy a sófogyasztás nem lehet összefüggésben az izolált szisztolés vagy kombinált magas vérnyomás vérnyomásával. Hogy ezt tovább megvizsgáljuk, újra elemeztük korábbi sócsökkentési kísérleteink adatait. Hipertóniás egyéneket randomizált kettős-vak crossover vizsgálatokban tanulmányozták: 1 hónapos szokásos sóbevitel, összehasonlítva 1 hónapos csökkentett sóbevitellel. Izolált szisztolés hipertóniában (n = 24) a vérnyomás 166 ± 19/86 ± 7-ről 156 ± 20/85 ± 7 Hgmm-re csökkent (szisztolés P 1,2 Korábban nagyobb hangsúlyt fektettek a diasztolés, mint a szisztolés vérnyomásra, mert úgy gondolták, hogy az emelt diasztolés a szív- és érrendszeri betegségek nagyobb kockázatát jelentette, mint az emelkedett szisztolés vérnyomás. 3,4 A legújabb epidemiológiai vizsgálatok azonban kimutatták, hogy a szisztolés vérnyomás szorosabban társul a szív- és érrendszeri betegségekhez, és az emelkedett szisztolés rendszer jobban megjósolja a szív- és érrendszeri kockázatot, mint az emelkedett diasztolés. 1,5,6 A diasztolésszal ellentétben a szisztolés vérnyomás az életkor előrehaladtával növekszik, 7 és az öregedő társadalmakban az emelkedett szisztolés vérnyomás a hipertónia leggyakoribb formája. A harmadik és negyedik Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálatokban (NHANES III és IV) az izolált szisztolés magas vérnyomás az újonnan diagnosztizált magas vérnyomás (azaz izolált szisztolés, izolált diasztolés és kombinált magas vérnyomás) összes típusának 60% -át teszi ki a 20 év közötti populációban. és 70 éves korig. 8 Ez az adat sokkal magasabb lenne, ha a 70 évnél idősebb egyedeket is beleszámítanánk. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel végzett kezelési kísérletek egyértelmű hasznot mutattak a vérnyomás csökkentésében izolált szisztolés és kombinált magas vérnyomás esetén. 9–11 Nincs azonban kezelési kísérlet izolált diasztolés hipertóniában.

Mód

Összevontuk 4 korábbi vizsgálat adatait, amelyek szerint az étrendi sóbevitel mérsékelt csökkenése napi ~ 10–12 g-ról napi 5–6 g-ra csökkent 1 hónapon keresztül. 18–21 Mind a 4 vizsgálat ugyanazt a protokollt alkalmazta. Az egyik ilyen vizsgálatban 3 szint volt a sóbevitel, 19 és ennek az elemzésnek a céljára belefoglaltuk a magas és a közepes szintet; vagyis amikor a vizeletben lévő nátrium 24 óra alatt 190 és 108 mmol volt (napi 11 és 6 g só). Ezeknek a vizsgálatoknak a módszereiről részletesen beszámoltunk korábban a 18–20.

Statisztikai analízis

Az eredményeket átlag ± SD értékként jelentjük. Páros diák t teszteket alkalmaztunk a folyamatos változók közötti különbségek összehasonlítására a szokásos sóbevitel (azaz lassú nátrium esetén) és a csökkentett sóbevitel (azaz placebo esetén) között. 2 farkú P értéke

1. TÁBLÁZAT Alapjellemzők

Az egyének szokásos sóbevitelének megfelelő értékkel (de lassú nátrium-tablettákon) a vérnyomás 166 ± 19/86 ± 7 Hgmm volt, a vizelet 24 órás vizelettel történő kiválasztása 175 ± 51 mmol (napi 10,3 g só) volt. ). A csökkent sófogyasztáskor (azaz placebón) a vérnyomás 156 ± 20/85 ± 7 Hgmm-re csökkent, 24 órás vizelettel történő 87 ± 38 mmol (5,1 g/nap só; Ezért a vérnyomás csökkenése 10/1 Hgmm volt, a vizelet nátrium-tartalma 88 mmol/24 órás periódus alatt csökkent (5,2 g naponta só). A szisztolés csökkenés rendkívül szignifikáns volt, míg a diasztolés csökkenés statisztikailag nem szignifikáns (2. táblázat). Mivel nagyobb volt a szisztolés csökkenés a diasztolés vérnyomáshoz képest, a pulzusnyomás jelentősen csökkent.

Vérnyomás és 24 órás vizelettel történő nátrium-kiválasztás a szokásos sófogyasztás végén (azaz lassú nátrium esetén) és csökkent sófogyasztás (pl. Placebo esetén) izolált szisztolés magas vérnyomásban (n = 24) és kombinált magas vérnyomásban (n = 88). Az eredményeket átlagként és SEM-ben fejezzük ki. ***P

2. TÁBLÁZAT A vérnyomás és más változók változása a sóbevitel csökkenésével a magas vérnyomás kategóriája szerint

VáltozóSzokásos sóbevitel (azaz lassú nátrium esetén) Csökkentett sóbevitel (azaz a placebónál) Szokásos só vs csökkentett sóKülönbség (95% CI)P ÉrtékIzolált szisztolés hipertónia (n = 24)Vérnyomás (Hgmm) Szisztolés166 ± 19156 ± 20−10 (−14 és −6) 1, akiknél az izolált szisztolés magas vérnyomás a hipertónia domináns formája, és ez viseli a legnagyobb kardiovaszkuláris betegség kockázatát.

Számos tanulmány kimutatta, hogy a sóbevitel hasonló csökkentése érdekében a feketéknél nagyobb a vérnyomásesés, mint a fehéreknél. 24,25 Vizsgálatunkban az egyének 50% -a volt fekete kombinált hipertónia csoportban, míg az izolált szisztolés hipertónia csoportban csak 25% volt fekete. A feketék kisebb százaléka az izolált szisztolés hipertóniában szenvedő csoportban alulbecsülte volna a vérnyomásesést és a sócsökkenést az izolált szisztolés hipertóniában szenvedő betegeknél, összehasonlítva a szisztolés és diasztolés hipertóniában szenvedőkkel.

Sok bizonyíték van arra, hogy a sófogyasztás csökkenése nemcsak a magas vérnyomásban szenvedőknél, hanem az átlagos vérnyomásban szenvedőknél is (azaz normotenzív egyéneknél) csökkenti a vérnyomást, 17,26 és a populációalapú intervenciós vizsgálatok azt mutatták, hogy a populáció sójának csökkenése a bevitel csökkenti a populáció vérnyomását. 14 A népesség vérnyomásának akár kis mértékű csökkenése is nagy hatással lenne a kardiovaszkuláris morbiditás és a mortalitás csökkentésére az egész populációban. 27.

Vizsgálatunkban a szisztolés vérnyomás csökkenése sócsökkentéssel nagyobb, mint a diasztolés vérnyomás csökkenése; ezért izolált szisztolés magas vérnyomásban és kombinált magas vérnyomásban csökken a pulzusnyomás. Az impulzusnyomás a központi artéria merevségének helyettesítő markere, amelyet a szív- és érrendszeri betegségek független kockázati tényezőjének javasoltak. 28,29 Eredményeink azt sugallják, hogy az étrendi sóbevitel mérsékelt csökkentése javíthatja az artériák deabilitását. Ez a megállapítás összhangban van Gates és munkatársai nemrégiben megjelent cikkével, amely azt mutatja, hogy az 1. stádiumú szisztolés hipertóniában szenvedő középkorú és idősebb férfiaknál és nőknél az étrendi só korlátozása növeli a közvetlenül mért nagy artéria artériák megfelelőségét. 30 Más vizsgálatok kimutatták, hogy az alacsony sótartalmú étrend javítja az artériák dimenzilitását normotenzív és hipertóniás egyéneknél. 31,32

Összefoglalva, tanulmányunk kimutatta, hogy a sóbevitel jelenlegi napi 10–12 g-ról az ajánlott napi 5–6 g-ra történő csökkentése jelentősen csökkenti a szisztolés vérnyomást izolált szisztolés magas vérnyomásban, és jelentősen csökkenti a szisztolés és a diasztolés vérnyomást kombinált magas vérnyomás.

Perspektívák

Számos bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy az étrendi sóbevitel csökkenése csökkenti a vérnyomást hipertóniás egyéneknél. Ugyanakkor kevesen vizsgálták a hatásokat magas vérnyomás kategóriák szerint. Vizsgálatunk azt mutatja, hogy a sóbevitel mérsékelt csökkenése a jelenlegi napi 10-12 g-ról az ajánlott napi 5-6 g-ra jelentősen csökkenti a vérnyomást izolált szisztolés magas vérnyomásban és kombinált magas vérnyomásban. A tanulmányunkban megfigyelt szisztolés vérnyomás 10 mm Hg-os csökkenésével és az izolált szisztolés hipertónia sócsökkenésével várhatóan a stroke körülbelül egyharmadával, az ischaemiás szívbetegség egynegyedével, a szívelégtelenség pedig alig több mint egynegyedével csökken a populációban 60 és 80 éves kor között, akiknél az izolált szisztolés magas vérnyomás a hipertónia túlsúlyos formája, és ez viseli a legnagyobb kardiovaszkuláris betegség kockázatát. Ezek az eredmények erős támogatást nyújtanak az univerzális sócsökkentéshez minden hipertóniás egyénnél, függetlenül attól, hogy izolált szisztolés magas vérnyomásuk van-e, vagy szisztolés és diasztolés vérnyomásuk van-e.