A szérum N-terminál Pro B típusú natriuretikus peptid (Nt-Probnp) szintjei és a korai kardiovaszkuláris kockázati tényezők és az echokardiográfiai paraméterek közötti összefüggések elhízott serdülőknél

* Levelezési cím:

Absztrakt

BEVEZETÉS

A gyermekkori elhízás felnőttkorban fokozott szív- és érrendszeri betegségek kockázati profillal jár [1]. A magas vérnyomás, a diszlipidémia, a kardiomiopátia és a szívkoszorúér betegség az elhízás kardiovaszkuláris szövődményei, valamint az inzulinrezisztencia, a diabetes mellitus és az alvási apnoe, amelyek gyakran elhízással járnak [2,3]. Az epidemiológiai, echokardiográfiai és boncolási vizsgálatok az elhízás kardiomiopátiáját izolált klinikai entitásként azonosították [4-6]. Ezekben a tanulmányokban az emelkedett testtömeg-indexet (BMI) a bal kamra (LV) átalakulásának és nyílt szívelégtelenségének kockázati tényezőként írják le. Az LV megnagyobbodása és az excentrikus hipertrófia a leggyakoribb morfológiai cardialis rendellenességek elhízott egyéneknél [5]. A szív átalakítása az elhízás intenzitásától és időtartamától, valamint a kedvezőtlen terhelési viszonyok hatásától függ [7,8].

A natriuretikus peptid szignalizáció aktívan befolyásolhatja a testzsírok eloszlását. Az N-terminál-pro-agy-natriuretikus peptid (NT-proBNP) és az agy-natriuretikus peptid hasznos a szívelégtelenség diagnosztizálásához, és magas szérum-, illetve plazmaszintjük összefüggésben van a fal stresszel, amely gyakran súlyos elhízottság. A magas agyi natriuretikus peptid, valamint a magas NT-proBNP új ígéretes kardiovaszkuláris kockázati markerek, és magas vérnyomással és LV hipertrófiával társulnak [9,10]. Ezek a szívműködési zavar érzékeny markerei, és hasznosak lehetnek a szívterhelés korai diagnózisában.

Az NT-proBNP rendkívül megbízható a magas negatív prediktív érték miatt, ezért gyakrabban alkalmazzák, mint az agy natriuretikus peptidjéből [11,12]. Az NT-proBNP és az anyagcsere-paraméterek, a morfológiai és a dinamikus kóros rendellenességek közötti kapcsolat legfrissebb eredményei a serdülőkori elhízásban még mindig nem konzisztensek és ellentmondásosak. Ezért a jelen tanulmány célja az volt, hogy értékelje a szérum NT-proBNP szintjének összefüggését a kardiovaszkuláris kockázati tényezőkkel, az echokardiográfiai és metabolikus paraméterekkel elhízott serdülőknél.

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

Betegek

Ebben a vizsgálatban 138 pubertás elhízott serdülõt (66 lány, 72 fiú 116-210 hónapos korban, átlagéletkor 164,9 ± 21 hónap) és 63 egészséges serdülõt (átlagéletkor 170,3 ± 27 hónap, 102 - 216 hónap) vettek fel és értékeltek. Nemük és életkoruk szerint, 2011. szeptember és 2012. november között. Ebben az időszakban az isztambuli Sisli Etfal Kutató Kórházak gyermek-endokrinológiai osztályára elhízás panaszával felvett eseteket vették fel a vizsgálatba. A kontroll alanynak kiválasztott 63 egészséges életkorú és nem szerinti egyeztetett serdülőt ausztrál kultúrával detektált szívmorzsákra utalták, de később klinikai és laboratóriumi módszerekkel ártatlannak bizonyultak. A pubertás értékelés során Tanner stádiumot alkalmaztak. A herék mérete ≥ 4 ml volt a férfiaknál, a mell Tanner-fázisa ≥ II. Stádiumú volt a pubertásnak feltételezett nőknél.

A bármilyen okból kezelt serdülőket, a szindrómás betegeket, valamint az endokrinológiai betegségben vagy a családi diszlipidémiában szenvedő betegeket kizárták a vizsgálatból. A betegeket kizárták, ha valamilyen szisztémás betegségben szenvedtek, ideértve az 1-es vagy a 2-es típusú diabetes mellitust, gyógyszereket szedtek, vagy olyan állapotuk volt, amelyről ismert, hogy hatással van az inzulin működésére vagy az inzulin szekréciójára (pl. Glükokortikoid terápia, hypothyreosis, Cushing-kór). Ezt a vizsgálatot a Helsinki Nyilatkozatban javasolt irányelveknek megfelelően végezték el, és 2011. július 19-én kapta meg az isztambuli Sisli Etfal Kutató Kórházak Etikai Bizottságának jóváhagyását. A tájékoztatott beleegyező űrlapot a betegektől vagy a törvényes gondviselőktől kapták.

Antropometriai változók

Vérnyomás

Laboratóriumi elemzések

N-Terminal Pro B-típusú natriuretikus peptid mérések

Inzulinérzékenység mérése

Echokardiográfiai értékelés

Transthoracalis echokardiográfiás vizsgálatokat egyedülálló tapasztalt gyermek kardiológus végzett. Az echokardiográfiai méréseket ViVid 7 Pro-val (GE Vingmed Ultrasound, Horten Norvégia) végeztük. Minden alanyról elektrokardiogramot készítettek. A betegeket nyugtatás nélkül vizsgálták, miközben a bal oldali helyzetben feküdtek. Az összes echokardiográfiai vizsgálatban 3 MHz-es átalakítókat használtak. A különböző Doppler-eszközökből, például kétdimenziós, színes, impulzusos, folyamatos hullámú és impulzusos hullámú szövetekből származó összes lehetséges echokardiográfiai ablakot elemeztük a fekvő fekvésű vagy a bal oldali, féloldali fekvő helyzetben lévő alanyok esetében. Az LV szisztolés funkcióit és az LV tömegindexét M-móddal és 2 D-vel értékeltük, míg a szívizomszöveti arányokat és a szívizom teljesítmény-indexeket (MPI) szöveti Doppler-módszerekkel vizsgáltuk.

A hagyományos echokardiográfiás méréseket az American Society of Echocardiography ajánlásával [18] hajtották végre. Az LV tömegét és az LV tömegindexét Woythaler és munkatársai módszerével számoltuk ki, amely szintén Devereux és Reichek módszerének módosítása [1].

Pulzáló hullámú szövet Doppler képalkotás

Pulzáló Dopplert és szöveti Dopplert hajtottunk végre 3 MHz-es jelátalakítóval. Impulzus-hullámú Dopplerrel mértük a korai (E ') és a pitvari (A') átviteli maximális áramlási sebességeket. Ezután kiszámoltuk az E/A arányt. A szövetdoppler-minta térfogata 2-5 mm, a Nyquist-határ 15-20 cm/s sebességi sebességre van beállítva, és a monitor sebessége 100 mm/s-ra van beállítva. A nyereséget minimálisra csökkentették, hogy tiszta szövetjel jöhessen létre minimális háttérzaj mellett. Az apikális négykamrás nézetet használva a minta térfogatát a mitralis szelephez helyeztük az LV szabad falánál. A korai (E ’) és a késői (A’) diasztolés csúcssebességeket mértük. Kiszámítottuk a korai és késői diasztolés gyűrűs sebesség arányát. Szív időintervallumok; Izovolum kontrakciós időt, izovolum relaxációs időt és szisztolés ejekciós időt mértünk. Az MPI-vel származtatott szövetdoppler-t (izovolum kontrakciós idő + izovolum relaxációs idő)/szisztolés ejekciós idő szerint számoltuk. És megmértük az E 'hullám gyorsulását és lassulási idejét is.

Az epicardialis zsírszövet vastagságát a jobb kamrai szabad falról mértük a parasternalis hosszútengely nézetben. Az epicardialis zsírszövetet a kétdimenziós echokardiográfia perikardiális rétegeiben echo-mentes térként azonosítottuk, vastagságát merőlegesen a jobb kamra szabad falán, a végdiasztolénál mértük [19,20].

A különböző megfigyelők közötti mérési alapérték standardizálásához az aorta gyűrűt használták anatómiai referenciaként. A mérést a jobb kamra szabad falának az aorta gyűrűre merőleges középső vonala mentén végeztük. A statisztikai elemzésekhez három szívciklus átlagát használtuk.

A carotis intima-media vastagságmérés

Statisztikai analízis

Dől	Elhízott
Enyhe-mérsékelt	Szigorú
n	63	95	43
Kor (hónap)	170,3 ± 27,0	169,6 ± 20,1	162,1 ± 23,2
BMI (kg/m 2)	20,1 ± 1,3	33,9 ± 9,3 ‡	39,4 ± 4,0 †. *
BMI-SDS	1,2 ± 0,2	2,2 ± 0,2 ‡	2,7 ± 0,2 *
Derék kerülete (cm)	67,0 ± 5,8	102,7 ± 8,7 ‡	112,3 ± 11,1 †. *
Csípő kerülete (cm)	91,0 ± 7,6	114,4 ± 8,5 ‡	124,3 ± 10,0 †. *
Éhgyomri glükóz (mg/dl)	84,5 ± 10,3	90,1 ± 9,3 ‡	91,6 ± 9,2 †
Éhomi inzulin (mIU/ml)	10,9 ± 2,5	26,6 ± 15,2 ‡	27,0 ± 11,5 †
HOMA-IR	2,2 ± 0,6	5,9 ± 3,9 ‡	5,7 ± 2,7 †
HDL-C (mg/dl)	48,2 ± 16,8	46,1 ± 10,2	45,3 ± 11,3
LDL-C (mg/dl)	80,4 ± 29,2	110,1 ± 142,5 ‡	100,8 ± 25,3 †
Trigliceridek (mg/dl)	144,5 ± 37,3	122,8 ± 62,0 ‡	131,7 ± 59,9 †
Összes koleszterin (mg/dl)	164,1 ± 36,2	168,9 ± 35,7	174,4 ± 35,0 †
NT- proBNP (pg/ml)	44,3 ± 23,3	67,2 ± 64,4 ‡	76,0 ± 49,7 †
Nagy érzékenységű CRP (mg/l)	1,7 ± 0,8	1,9 ± 1,1 ‡	2,7 ± 1,0 †. *
Szisztolés vérnyomás (Hgmm)	105,2 ± 11,7	128,0 ± 14,3 ‡	128,0 ± 14,3 ‡
Diasztolés vérnyomás (Hgmm)	71,8 ± 7,0	83,0 ± 10,3 ‡	86,7 ± 10,8 †
Bal kamrai tömegindex (gr/m 2)	62,4 ± 18,2	88,5 ± 23,0 ‡	87,5 ± 34,8 †
A szívizom teljesítmény indexe	0,4 ± 0,1	0,4 ± 0,1	0,5 ± 0,1 †. *
A carotis intima-media vastagsága (mm)	0,52 ± 0,08	0,88 ± 0,18 ‡	0,91 ± 0,23 †
Az epikardiális zsírszövet vastagsága (mm)	4,28 ± 0,79	7,38 ± 1,76 ‡	7,42 ± 1,55 †

Asztal 1: A sovány és elhízott serdülők jellemzői.

* p 2, p: 0,012), de nem volt különbség az elhízás csoportjai között (p> 0,05).

4. táblázat: A plazma N-terminális pro B-típusú natriuretikus peptidszintek, a bal kamrai tömegindex értékek, a szívizom teljesítmény indexe, a carotis intima-media és az epicardialis zsírszövet vastagságának összehasonlítása elhízott, normál és magas vérnyomású alanyokban.

VITA

Ez a keresztmetszeti vizsgálat bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az elhízott serdülőknél megemelkedett a carotis IMT és EATT mérése, valamint az LV-szerkezet NT-proBNP-szinttel kapcsolatos rendellenességei. Továbbá; a tanulmány pozitív szignifikáns összefüggést mutatott a megnövekedett NT-proB szint és a megemelkedett carotis IMT és EATT között.

Jelentős különbségeket találtunk az NT-proBNP szintekben a csoportok között. Gyermekeknél néhány tanulmány vizsgálja az NT-proBNP szint és az elhízás kapcsolatát. Egy vizsgálat során megállapították, hogy az elhízott gyermekeknél az NT-proBNP koncentrációja magasabb volt, mint a kontrollcsoport hasonló eredményei tanulmányunkban [23]. A gyermekkori elhízás megváltoztatja a szív szerkezetét és működését, és összefügg a kardiovaszkuláris kockázati tényezőkkel [24]. Gyermekkorától kezdve a szívizom tömeg párhuzamos a BMI növekedésével. Kimutatták, hogy az LV hipertrófiája elhízásban fordul elő, és hogy ez a hipertrófia a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával jár együtt [25,26]. A jelenlegi vizsgálatban az LV tömeg index magasabb volt az elhízott csoportban, mint a kontroll csoportban. Ez a különbség statisztikailag szignifikáns volt, mert ismert, hogy az LV hipertrófia negatívan befolyásolja a diasztolés funkciót. Másrészt elhízott, kamrai hipertrófia nélküli betegeknél a szívműködés romolhat. Sőt, ez a romlás az egyes kamrákban megfigyelhető [27,28].

Az elhízás az ateroszklerotikus szív- és érrendszeri betegségek fontos rizikófaktora. Neeland IJ és munkatársai szignifikáns összefüggést mutattak ki a magasabb natriuretikus peptidszintek és az adipozitás között, ideértve a csökkent zsigeri és májzsírt és az alacsonyabb testzsírszintet, kortól, nemtől, fajtól és elhízási állapottól függetlenül [29]. Megállapítottuk, hogy a szérum NT-proBNP szintje magasabb volt azoknál a betegeknél, akiknek elhízása a szérum NT-proBNP és az LV tömegindex, az LV ejekciós frakció és az MPI közötti egyenes összefüggésnek tulajdonítható, függetlenül kortól, nemtől, valamint metabolikus és hemodinamikai kardiovaszkuláris kockázati tényezőktől elhízott serdülőknél. . Bradham WS és munkatársai [30] arról számoltak be, hogy felnőtt betegeknél az inzulinrezisztencia magasabb NT-pro-BNP koncentrációval jár; nem találtunk szignifikáns összefüggést az inzulinszint, az inzulinérzékenységi markerek és az NT-pro-BNP szintje között.

Felnőttkori vizsgálatokban az EATT szignifikánsan korrelált az ismert szívkoszorúér-betegségben szenvedő betegek koszorúér-szűkületének súlyosságával [31]. Az elhízás azonban hajlamosító tényezőnek tűnik a túlzott epicardialis zsír felhalmozódásában; Vizsgálatunk során nem találtunk szignifikáns összefüggést az EATT és a BMI között. A carotis IMT mérése széles körben alkalmazott módszer az érelmeszesedés korai diagnosztizálásában [32]. Di Salvo és munkatársai [33] kimutatták, hogy a carotis IMT nem volt nagyobb az elhízott gyermekeknél, mint a nem elhízott kontroll gyermekeknél. Iannuzzi és munkatársai [34] arról számoltak be, hogy a carotis IMT növekedett a metabolikus szindrómás gyermekeknél, de ez a növekedés nem volt statisztikailag szignifikáns. Számos tanulmány kimutatta, hogy a carotis IMT növekedett az elhízott gyermekeknél, és széles körben egyetértés van abban, hogy ez a gyermekkori növekedés felnőttkori ateroszklerózissal függ össze [35,36]. Vizsgálatunk során a carotis IMT mérése szignifikánsan megnőtt az elhízott csoportban a kontroll csoporthoz képest. A vizsgálat mellett statisztikailag szignifikáns összefüggést találtak az EATT és a carotis IMT között. Kimutatták, hogy az EATT összefügg az érelmeszesedéssel.

Felnőttkori vizsgálatokban statisztikailag szignifikáns pozitív korrelációról számoltak be a szérum NT-proBNP és a vérnyomás és/vagy LV hipertrófia között [9]. Gyermekeknél az NT-proBNP koncentrációja alacsonyabb volt az elhízottaknál, mint a normál BMI csoport, de magasabb az elhízott magas vérnyomásban, mint az elhízott normotenzív csoport [43]. Egy másik gyermekgyógyászati vizsgálatban a magas vérnyomású, elhízott gyermekek NT-proBNP szintje nem különbözött a nem magas vérnyomástól [23]. Ebben a vizsgálatban az átlagos szérum N-terminális pro B-típusú natriuretikus peptidszint, az átlagos LVMI és a carotis IMT szignifikánsan magasabbnak bizonyult a hipertóniás, elhízott serdülőknél, mint a nem hipertóniás, elhízott csoport.