A szezonális változások hatása a táplálkozási állapotra és a biokémiai paraméterekre török ​​idősebb felnőtteknél

Nesli Ersoy

1 Hacettepe Egyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozási és Dietetikai Tanszék, Ankara 06100, Törökország.

változások

İlker Taşçi

2 Egészségtudományi Egyetem, Orvostudományi Kar, Belgyógyászati ​​Osztály, Ankara 06018, Törökország.

Taner Özgürtaş

3 Egészségtudományi Egyetem, Orvostudományi Kar, Orvosi Biokémiai Tanszék, Ankara 06018, Törökország.

Bekir Salih

4 Hacettepe Egyetem, Természettudományi Kar, Kémiai Tanszék, Ankara 06800, Törökország.

Hüseyin Doruk

5 Başkent Egyetem, Orvostudományi Kar, Belgyógyászati ​​Klinika Geriatrics Alosztály, Ankara 06490, Törökország.

Neslişah Rakicioğlu

1 Hacettepe Egyetem, Egészségtudományi Kar, Táplálkozási és Dietetikai Tanszék, Ankara 06100, Törökország.

Absztrakt

HÁTTÉR/CÉLOK

A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a szezonális változások befolyásolhatják az idősek táplálkozási állapotát és általános egészségi állapotát. Ezért ezt a tanulmányt a szezonális változások és a kapcsolódó tényezők energia- és tápanyagbevitelre gyakorolt ​​hatásainak vizsgálatára végezték.

TÁRGYAK/MÓDSZEREK

A 65 éves vagy annál idősebb személyeket prospektíven vonták be ebbe az egyközpontú vizsgálatba (férfi: 11, nő: 20). Az adatokat 2013 májusa és 2014 februárja között gyűjtötték télen, tavasszal, nyáron és ősszel. Élelmiszer-fogyasztást és biokémiai paramétereket vettek fel minden évszakban az idősek szezonális táplálkozási állapotának felmérésére. A biokémiai paraméterek (retinol, D-vitamin és C-vitamin) elemzése után nagy teljesítményű folyadékkromatográfiás eszközt, míg a szérum folsav és a mellékpajzsmirigy hormon elemzésénél egy Immulite 2000 készüléket alkalmaztak.

EREDMÉNYEK

A gyümölcs, a zsír, a tojás és a kenyér fogyasztása szezonálisan változott a férfiaknál és a nőknél (P Kulcsszavak: Szezonális változások, táplálkozási állapot, biokémiai paraméterek, idősebb felnőttek

BEVEZETÉS

TÁRGYAK ÉS MÓDSZEREK

A török ​​Ankara tartományban élő 65 éves vagy annál idősebb szabadon élő résztvevőket vették fel ebbe az egyetlen központos prospektív vizsgálatba (férfi: 11, nő: 20). A felvételi kritériumoknak elegendő kognitív és funkcionális képességük volt ahhoz, hogy alkalmazkodjanak és megértsék a vizsgálati eljárásokat (kognitív tesztekkel), legalább ugyanabban a régióban tartózkodtak legalább az elmúlt három évben, és hajlandóak voltak részt venni a vizsgálatban. A résztvevőket arra kérték, hogy írják alá a tájékozott hozzájárulási űrlapot, és emlékeztették őket arra, hogy bármikor indokolás nélkül visszaléphetnek.

Kizárási kritériumok a kórházi kezelés (vagy ágyhoz kötött otthon), memória- és beszédzavarok, rák, traumás betegség (például balesettel járó), nyelési rendellenességek (például diszfágia), az ételhez való hozzáférés és az ételkészítés nehézségei, a fogadás enterális/parenterális táplálás (otthon vagy kórházban), valamint vitaminok és vagy ásványi kiegészítők szedése. A vizsgálati protokollt a törökországi Gulhane Katonai Orvostudományi Akadémia etikai bizottsága hagyta jóvá (szám: 13/1648,4-1,242). A projekt keretében biokémiai elemzéseket végeztek a Hacettepe Egyetem tudományos kutatási egységének támogatásával (szám: 2014/27-1).

Tanulmányi eljárások

A vizsgálat 2013. május 15. és 2014. november 30. között zajlott. A mérésekhez tervezett négy szezonális időszak a tél (január, február), tavasz (április, május), a nyár (július, augusztus) és az ősz (október, november) volt.

A vizsgálat kezdetén és a követési időszakokban (3 hónapból 1) általános információkat (oktatás, betegség, diéta stb.) És társbetegségeket rögzítettek, antropometriai adatokkal együtt [súly, magasság, testtömeg-index (BMI) )], az egyedi élelmiszer-fogyasztást és a biokémiai paramétereket [folsavat, mellékpajzsmirigy-hormont (PTH), D-vitamint, retinolt és C-vitamint] rögzítettük a mintavételi időszakokban. Ezeket a biokémiai paramétereket azért választottuk ki, mert a török ​​idősek körében általában nem megfelelőek, amelyek összefüggenek az élelmiszer-fogyasztással, a D-vitamin kivételével. Az összes feljegyzést és mérést egyetlen kutató végezte, az adatokat anonimizálták és senki sem külön a kutatócsoportból hozzáférhettek az adatokhoz.

Szezonális élelmiszer-fogyasztás

Minden szezonális időszakban az élelmiszer-fogyasztást három egymást követő napon rögzítették, beleértve egy hétvégi napot is a kutatók. A napi energia- és tápanyag-bevitel kiszámításához a BEBİS-t (Nutrition Information System) használták.

A török ​​életkor és nem szerinti napi ajánlott napi adagot (RDA) [7] használták a napi energia- és tápanyag-bevitel százalékos arányának meghatározásához. Az RDA kétharmadánál (67%) alacsonyabb tápanyagbevitelt alacsonynak tekintették.

Biokémiai paraméterek

Legalább 8 órán át tartó éjszakai böjtöt követően minden periódus kezdetén vénás vérmintákat vettünk. Az összes mintát alumíniumfóliával csomagoltuk, és 30–60 percig szobahőmérsékleten tartottuk, majd centrifugáltuk (2000 × g 15 perc 4 ° C-on). A plazma- és szérummintákat a vizsgálatig -80 ° C-on tartották. Minden mérést két példányban futtattunk, és kiszámítottuk az átlagértékeket. A retinolt, a D-vitamint és a C-vitamint HPLC-vel (nagy teljesítményű folyadékkromatográfia), a folsavat és a PTH-t pedig egy Immunite 2000 készülékkel (Siemens, Németország) mértük [8,9,10,11].

statisztikai elemzések

Valamennyi elemzést az SPSS (PASW) 23.0 szoftver (SPSS Inc, Chicago, Illinois) segítségével végeztük. A folyamatos változókat átlagként és szórásként mutattuk be. A kategorikus adatokat abszolút számként és az összes százalékában adtuk meg. A nem normális eloszlást Shapiro-Wilk teszttel teszteltük. A numerikus értékek szezonális változásait Friedman-teszt és Wilcoxon Rank segítségével számoltuk ki. A különböző évszakok minőségi adatainak különbségeit a Cohran Q teszttel tesztelték, míg McNemar teszttel határozták meg, melyik évszak okozta az azonosított eltéréseket. Spearman-korrelációs együtthatókat számoltunk a tápanyagbevitel és a biokémiai paraméterek közötti kapcsolat tesztelésére. A statisztikai szignifikanciát P2-nél, illetve 32,5 ± 3,8 kg/m 2 -nél teszteltük férfiaknál és nőknél. Ezenkívül a női és férfi résztvevők 55% -a, illetve 27,3% -a számolt be arról, hogy az érzelmi állapot befolyásolta az élelmiszer-fogyasztásukat. A nőstények körülbelül 45,5% -a és a férfiak 66,7% -a számolt be arról, hogy a táplálékfogyasztás csökkent, amikor szomorúság tapasztalható, a nők 25% -a és a férfiak 18,2% -a számolt be a táplálékbevitel növekedéséről, amikor boldogságot tapasztal (1. táblázat).