A szilárd anyagok korai bevezetése elősegíti-e az elhízást?

Brian Symon

1 Adelaide-i Egyetem, Adelaide, Ausztrália

2 Kensington Parki orvosi rendelő, Kensington Park, Ausztrália

Georgina E Crichton

2 Kensington Parki orvosi rendelő, Kensington Park, Ausztrália

Beverly Muhlhausler

3 FOODplus kutatóközpont, Mezőgazdasági, Élelmiszer- és Boriskola, Adelaide Egyetem, Adelaide, Ausztrália

Absztrakt

A gyermekkori elhízás a fejlett világ egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása, és létfontosságú megérteni az ehhez hozzájáruló módosítható tényezőket. A korai táplálkozás hatása a későbbi elhízásra és az anyagcsere-betegségekre való hajlamra már megalapozott. Sok kutatás a szoptatás megelőző hatásaira összpontosított a gyermekkori elhízás kockázatával kapcsolatban, de a szilárd ételek bevezetésének optimális időzítése sokkal kevesebb figyelmet kapott. Ez továbbra is sokat vitatott és vitatott kérdés, és a nemzetközi szervektől eltérő iránymutatások zavart okoztak a szülőkben. A jelenlegi kutatásból nincs meggyőző bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a szilárd anyagok hat hónapos kor előtti bevezetése csecsemőkorban vagy gyermekkorban fokozottabb elhízási kockázattal járna. A jelenlegi tanulmányok azt sugallják, hogy a gyermekkori elhízás legegyértelműbben megállapított kockázati tényezője az anyák testtömeg-indexe. Folyamatos kutatásra van szükség ezen a területen.

BEVEZETÉS

A gyermekkori elhízás az egyik legnagyobb közegészségügyi probléma világszerte, becslések szerint 42 millió öt év alatti gyermek van túlsúlyos. (1) Körülbelül minden negyedik ausztrál gyermek túlsúlyos vagy elhízott. (2) E gyermekek többsége továbbra is túlsúlyos vagy felnőttkorban elhízottak (3), és ezért fokozottan veszélyeztetettek az egészségre káros következmények, például a szív- és érrendszeri betegségek és a diabetes mellitus miatt. (4)

Állati és emberi epidemiológiai és klinikai vizsgálatok egyaránt meggyőző bizonyítékokat szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy a születés előtti és korai csecsemőkori táplálkozási környezet fontos meghatározója az anyagcsere-egészségnek a későbbi életkorban. (5,6) Különösen azok a személyek, akiknek nem megfelelően magas vagy a magzat vagy a korai posztnatális élet során a nem megfelelő tápanyagellátás fokozottan növeli a későbbi elhízás és a cukorbetegség kockázatát gyermekek és felnőttek körében. (5) Ebben az összefüggésben jelentős érdeklődés mutatkozik a korai csecsemő időszakára vonatkozó táplálkozási gyakorlatok kialakítása iránt, amelyek elősegíthetik az optimális anyagcsere-egészség a későbbi életben.

Mivel a szilárd anyagok bevezetésének időzítése vitathatatlanul a csecsemőtáplálás egyik legkönnyebben módosítható aspektusa, bizonyítékokon alapuló irányelvek kidolgozása a szilárd anyagok bevezetésének optimális időzítéséről a későbbi anyagcsere-egészség elérése érdekében jelentősen befolyásolhatja a jövő generációinak egészségét. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelenleg az exkluzív szoptatást javasolja hat hónapig, amelyet a táplálkozás szempontjából megfelelő és biztonságos kiegészítő élelmiszerek fokozatos bevezetése követ, a szoptatás legfeljebb két évig vagy tovább tartó fenntartásával összefüggésben. (7) a WHO ajánlásait újabb kutatások vitatták, amelyek arra utalnak, hogy a szilárd anyagok bevezetésének optimális időzítése valószínűleg korábban lesz, legalábbis az allergia elkerülése kapcsán. Az új adatok alapján számos nemzetközi egészségügyi ügynökség ajánlásokat vezetett be, amelyek szerint a szilárd anyagok bevezetésének optimális időzítése négy és hat hónap közötti. Valójában az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Dániában végzett népességalapú felmérések következetesen azt mutatják, hogy a szülők nagy többsége fél hónap előtt vezet be szilárd anyagot (8–11), néhány ausztráliai adat szerint a csecsemők akár 93% -a is kapott szilárd anyagok hat hónap előtt. (11)

A szilárd anyagok korai (azaz hat hónap előtti) bevezetésével kapcsolatban felvetett egyik aggály az, hogy ez a gyakorlat növeli annak kockázatát, hogy a csecsemő túlsúlyos vagy elhízott legyen gyermekkorában és felnőtt életében. Ez az áttekintés a szilárd anyagok bevezetésének időzítése és a későbbi elhízás kockázata, valamint az ezen a területen továbbra is fennálló kutatási hiányosságok kapcsolatát tárgyalja a jelenlegi (publikált) bizonyítékok közül. Tartalmazunk egy kommentárt is a vezető szerző klinikai tapasztalatain alapulva, beleértve azon gyermekek felmérésének előzetes adatait is, akiknél a szilárd anyagokat jóval a jelenlegi ajánlott idő előtt (sokan négy hónapos kor előtt) vezették be.

JELENLEGES AJÁNLÁSOK

A szilárd ételek csecsemő étrendjének bevezetésének optimális időzítése továbbra is ellentmondásos, és az egészségügyi szakemberek, a kutatók és a közösség jelentős érdeklődésre számot tartó téma. A WHO irányelvei továbbra is javasolják az exkluzív szoptatást az élet első hat hónapjában az „optimális növekedés, fejlődés és egészség elérése érdekében”. (7) Ezek az irányelvek egyértelműen meghatározzák az „exkluzív” kifejezést, vagyis azt, hogy más ételt vagy italt nem táplálnak. Az ausztrál Nemzeti Egészségügyi és Orvosi Kutatási Tanács által 2012-ben kiadott csecsemőtáplálási irányelvek azt ajánlják, hogy a szilárd anyagokat „hat hónapos korban” vigyék be.

A kiegészítő élelmiszerek bevezetésének optimális időpontjáról folytatott vita főleg arra a hatásra összpontosult, amelyet ez a későbbi allergiás kockázatokra gyakorolna. Eleinte úgy gondolták, hogy bizonyos élelmiszertípusok (pl. Dió, tojás és búza) bevezetésének késleltetése csökkentheti az allergiás betegségek kockázatát a későbbi életszakaszban. (13) Számos prominens tanulmány kimutatta, hogy az allergén ételek bevezetésének késleltetése (14-16) Az Egyesült Királyságban folytatott Learning Early about Peanut Allergy próba kimutatta, hogy a mogyorófehérje korai bevezetése (4-11 hónap) és tartós (60 hónapig) bevitele jelentősen csökkentette a mogyoróallergia kockázatát gyermekeknél, akiket orvosilag meghatároztak a mogyoróallergia magas kockázatának. (17) A csecsemőkori földimogyoró-elkerülés a klinikai allergia magasabb gyakoriságával is társult.

Az Egyesült Államok és Európa nemzetközi szervezeteinek egyéb csecsemőtáplálási iránymutatásai eltérnek a WHO irányelveitől, és négy és hat hónapos kortól javasolják a szilárd élelmiszerek bevezetését. (18, 19) Például az Európai Gyermekgasztroenterológiai Társaság, A Hepatológiai és Táplálkozási Bizottság (ESPGHAN) Táplálkozási Bizottsága azt javasolja, hogy „a kiegészítő táplálékot (azaz az anyatejtől vagy az anyatej-helyettesítő tápszertől és az anyatej-kiegészítő tápszertől eltérő szilárd ételeket és folyadékokat) ne vezessenek be 17 hét előtt és legkésőbb 26 hétig” (18). ) Az ausztráliai klinikai immunológiai és allergiás társaság és az ESPGHAN ajánlásai szerint nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy az allergiák megelőzése érdekében a potenciálisan allergén élelmiszerek, például a tojás, a földimogyoró és a hal bevezetésének elkerülésére vagy késleltetésére vonatkozó korábbi tanácsokat alátámasztják. (18), 20) Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia azt javasolja, hogy négy hónapos életkor előtt ne vezessenek be anyatejjel vagy tápszerrel egyéb ételeket, és ne vezessenek be édesített italok hat hónapos kora előtt. (21,22) A publikált szakirodalomban nem találtunk bizonyítékot a kockázatokra vonatkozóan, ha a szilárd anyagokat négy hónap előtt bevezetik, bár ez a gyakorlat általában nem ajánlott.

A SZILÁRD ANYAGOK ÉS AZ ELSŐSÉG KOCKÁZATÁNAK KORAI BEMUTATÁSA: JELENLEGI BIZONYÍTVÁNY

Az egészségügyi szakemberek által felvetett egyik érv az, hogy a szilárd anyagok korábbi bevezetése (vagyis hat hónap elõtt) a gyermek túlsúlyos vagy elhízott fokozott kockázatával jár. Ez az érv számos epidemiológiai tanulmányon alapul, amelyek azt sugallják, hogy azoknak a csecsemőknek, akiknek az ajánlott hat hónapot megelőzően kezdenek szilárd anyagot, nagyobb az elhízás kockázata, mint azoknál, akik féléves korban vagy azt követően kezdik a szilárd anyagot. (23–26) Ezek az eredmények azonban korántsem univerzálisak, más tanulmányok nem találtak összefüggést a szilárd anyagok bevezetésének időzítése és a túlsúly vagy elhízás későbbi gyermekkori mérése között. (27-31) Ezek a tanulmányok (I. táblázat) ennek az irodalomnak a kis részét képviselik.

I. táblázat

A szilárd anyagok bevezetését és a csecsemő vagy gyermek elhízás eredményeit vizsgáló tanulmányok összefoglalása.

KLINIKAI TÁJÉKOZTATÓ: SZILÁRD ANYAGOK NÉGY HÓNAP ELŐTT

A cikk vezető szerzője szorgalmazza a szilárd ételek bevezetését a csecsemő étrendjébe (lehetőség szerint a folyamatos szoptatással együtt) jóval az ajánlott hat hónapos kor előtt, általában 10–12 héttel. Ez a gyakorlat egy integrált gondozási terv része, amelyről egy randomizált, kontrollált vizsgálat során bebizonyosodott, hogy javítja az alvás időtartamát a csecsemőknél és a szoptatás időtartamát az anyáknál. (40) E pozitív eredmények ellenére azonban más betegek vonakodnak. egészségügyi szakemberek alkalmazzák a szilárd anyagok bevezetésének gyakorlatát a jelenlegi ajánlások Bár ennek oka nem világos, úgy tűnik, hogy főként a csecsemők egészségére gyakorolt észlelt negatív hatásokra összpontosít, különös tekintettel a korai túlzott táplálkozás kockázatára, amely elősegíti a zsírlerakódást és növeli a későbbi elhízás kockázatát. Bár ez a jelenlegi elhízási járvány összefüggésében jogos aggodalomra ad okot, amint azt fentebb vázoltuk, jelenleg korlátozott bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy ez az aggodalom indokolt lenne.

Ennek további vizsgálata érdekében áttekintettük egy 61 gyermekből álló csoportot, akik 2002 és 2008 között részt vettek a szerző fő klinikáján, és akik négy hónapos koruk előtt kezdtek szilárd anyagot, hogy megvizsgáljuk a szilárd anyagok időzítése közötti összefüggést. bevezetett és BMI gyermekkorban. Kifejezetten azokra a csecsemőkre összpontosítottunk, akiknek testtömege meghaladja a 90. percentiliset a klinika végleges kinevezése idején (körülbelül három hónapos korban), amelyet az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Megelőzési Központjának csecsemőnövekedési táblázatai alapján határoztak meg. 41) Ha a csecsemő túlzott súlygyarapodása az élet későbbi szakaszainak fokozottabb elhízási kockázatával jár, akkor várhatóan ez a csecsemőcsoport képviseli azokat, akiknél a gyermekkorban az elhízás a legnagyobb. A tanulmányt az ausztráliai Adelaide-i Egyetem Humán Kutatási Etikai Bizottsága hagyta jóvá.