Egészségügyi ismeretek

Egészségügyi és szociális magatartás: A táplálkozás, a táplálkozás felügyeletének és értékelésének alapelvei meghatározott populációkban, beleértve annak rövid és hosszú távú hatásait

A táplálkozás alapelvei

Definíciók

felügyeletének

A táplálkozás az ételbevitel egészségre és jólétre gyakorolt ​​hatásának vizsgálata.

A közegészségügyi táplálkozás magában foglalja az étrendi bevitel és a betegség (táplálkozási epidemiológia) kapcsolatának tanulmányozását és a megszerzett ismeretek alkalmazását a lakosság betegségmegelőzéséhez (táplálkozási beavatkozás).

A dietetika a táplálkozási ismeretek alkalmazása, különös tekintettel az egyéni igényekre. Ez általában magában foglalja az étrend alkalmazását a betegségek kezelésében és kezelésében.

  • Energiára van szüksége a testnek számos funkcióhoz.
  • Az energiát az étrend (ételek és italok) biztosítja szénhidrát, fehérjék, zsírok és alkohol formájában.
  • Az energiát joule-ban (J) vagy kalóriában (cal) lehet mérni. Egy kalória 4,184 joule-nak felel meg, vagy egy kilokalória (kcal) 4,184 kilojoule (KJ).
  • A szénhidrátok, a fehérjék, a zsírok és az alkohol által a szervezet rendelkezésére bocsátott energiamennyiség változó: egy gramm szénhidrát (keményítő és cukor) után 16KJ (3,75 kcal), egy gramm fehérje után 17KJ (4 kcal) jut/gramm zsír biztosítja
    37KJ (9kcal), és egy gramm alkoholra 29KJ (7 kcal) jut. Az 1. táblázat összefoglalója.

1. táblázat: Különböző energiaforrások által rendelkezésre bocsátott energia mennyisége

Energiaforrás (grammonként)

Kilojoules (KJ)

Kilokalória (kcal)

  • Az energiaegyensúly akkor következik be, ha az energiafogyasztás (elfogyasztott ételek és italok) megegyezik az energiafelhasználással. Az energiamérlegben lévő egyén megtartja súlyát. Az energiafogyasztás növekedése/az energiafelhasználás csökkenése súlygyarapodáshoz és
    az energiafogyasztás csökkenése/az energiafelhasználás növekedése súlyvesztéshez vezet.
  • Az energiafelhasználást elsősorban a testméret, a testösszetétel és a fizikai aktivitás határozza meg.
  • A tényleges szükséges energiamennyiség személyenként változik, és függ a bazális anyagcserétől (BMR) és az aktivitás szintjétől.
  • Az energiaigény a terhesség utolsó trimeszterében körülbelül 800 KJ/nap, a teljes laktáció alatt pedig körülbelül 2100 KJ/nap-kal növekszik.
  • Szénhidrát

    • A szénhidrátra a test szövetei szükségesek az energiához.
    • A szénhidrátoknak két fő típusa van: cukrok és keményítő. A cukrok és a keményítő egyaránt energiát szolgáltat.
    • A cukrok belső és külső tulajdonságokra oszthatók. A belső cukrok azok, amelyek az ételek sejtszerkezetének részét képezik, pl. cukrok a gyümölcsökben és zöldségekben. A külső cukrok azok, amelyek nem részei egy sejtszerkezetnek, pl.
      tejtermék tejtermékben, méz, gyümölcslé és cukrászda (más néven nem tej külső cukor).
    • A komplex szénhidrátok közé tartozik a keményítő és a nem keményítő poliszacharidok. A keményítő a burgonyában, a kenyérben, a rizsben és a tésztában található, a nem keményítő poliszacharidok pedig a gyümölcsökben, zöldségekben, hüvelyesekben és teljes kiőrlésű gabonafélékben találhatók.
    • A rost egyfajta szénhidrát, amely csak a növényekben található meg. A rostot nem lehet megemészteni, így nem ad energiát, de az egészséges emésztőrendszerhez szükséges.
    • Az étrendben lévő energia legalább felének szénhidrátból kell származnia, főleg keményítőtartalmú szénhidrátként.
    • A nem tej külső cukrokat tartalmazó ételek és italok gyakori fogyasztása növelheti a fogszuvasodás kockázatát.

    • A fehérjére a szervezetnek szüksége van a növekedéshez és a helyreállításhoz, és képes energiát szolgáltatni, ha az étrend alacsony szénhidráttartalmú.
    • A fehérje az állati és növényi sejtekben megtalálható különféle ételekben, pl. hús, hal, tojás, tejtermék, gabonafélék, diófélék és hüvelyesek.
    • A fehérjék aminosavakból állnak. Körülbelül 20 különböző aminosav található az élelmiszerekben.
    • Az aminosavakat 2 csoportra bontják: esszenciálisak és nem esszenciálisak.
    • Esszenciális aminosavak azokat, amelyeket a diétának kell biztosítania: leucin, izoleucin, valin, treonin, metionin, fenilalanin, triptofán és lizin. A hisztidin esszenciális aminosav gyermekek (nem felnőttek) számára, mert
      a gyermekek nem képesek annyit termelni, hogy kielégítsék szükségleteiket.
    • Nem esszenciális aminosavak olyanok, amelyeket az emberi test képes előállítani (az elfogyasztott fehérjékben lévő aminosavak lebontásával és azok felszívásával más fehérjék előállításához a szervezetben).
    • A különböző ételek különböző mennyiségben és kombinációban tartalmaznak aminosavakat.
    • A vegánok és a vegetáriánusok az összes szükséges fehérjét megszerezhetik a különböző növényi fehérjeforrások kombinálásával, pl. hüvelyesek és gabonafélék.

    • A vitaminok olyan tápanyagok, amelyekre a testnek nagyon kis mennyiségben van szüksége a test által végzett különféle funkciókhoz, pl. az enzimaktivitás és az antioxidánsok társfaktorai.
    • A különböző ételek különböző mennyiségű vitamint kínálnak.
    • A szervezet számára szükséges vitaminok: A-, D-, E-, K-vitamin (zsírban oldódó vitaminok), C, B1, B2, Niacin, B6, B12, Folát (vízoldható vitaminok).
    • A D-vitamin kivételével a vitaminokat az étrendnek kell biztosítania, mert a test nem képes előállítani őket.
    • A D-vitamin a napfény hatására a bőrön előállítható.
    • Minden vitaminnak különböző mennyiségben van szüksége az emberi test számos különböző folyamatához.
    • A szervezet számára szükséges vitaminok mennyisége változik az ember életében.

    • Az ásványi anyagok olyan tápanyagok, amelyekre a szervezetnek különféle funkciókhoz van szüksége, pl. a csontok és a fogak kialakulása, mint a testnedvek és szövetek alapvető alkotóeleme az idegműködés és az enzimrendszer alkotóelemei számára.
    • A különböző ételek különböző mennyiségű ásványi anyagot szolgáltatnak.
    • A szervezet számára szükséges ásványok: kalcium, magnézium, foszfor, nátrium, kálium, klorid, vas, cink, jód, fluorid, szelén, réz, króm és mangán.
    • Minden ásványi anyag különböző mennyiségben szükséges az emberi test számos különböző folyamatához. Egyes ásványi anyagokra nagy mennyiségben van szükség (pl. Kalcium, foszfor, magnézium, nátrium, kálium és klorid), másokra kisebb mennyiségben van szükség
      (pl. vas, cink, jód, fluorid, szelén és réz).
    • A test számára szükséges egyes ásványi anyagok mennyisége az ember életében változik.

    • Az emberi test több mint fele vízből áll, és a rendszeres működéséhez elengedhetetlen a rendszeres folyadékbevitel. Például kenőanyagként működik az ízületek és a szemek számára, segíti a lenyelést, olyan közeget biztosít, amelyben a legtöbb
      reakciók lépnek fel a testben, segítenek eltávolítani a hulladékot, segítenek szabályozni a test hőmérsékletét.
    • A szükséges folyadék mennyisége emberenként, életkor, évszak, éghajlati viszonyok, étrend és a fizikai aktivitás szintje szerint változik.
    • A vizet víz és más italok (pl. Tök, tea, kávé) közvetlen fogyasztásával és ételek (pl. Gyümölcsök és zöldségek) fogyasztásával nyerhetjük.

    Az Eatwell Plate-et, korábban a jó egészség egyensúlyát, az Élelmezési Szabványügyi Ügynökség azért tervezte, hogy az egészséges táplálkozással kapcsolatos döntéseket könnyebben megérthesse az egyének számára (http://www.food.gov.uk).
    A tányér vizuálisan ábrázolja azt az ötféle ételt és arányt, amelyekre az embereknek szükségük van az egészséges és kiegyensúlyozott étrend fenntartásához. Az öt típust a következő kategóriákra bontják:

    1. Gyümölcs és zöldség
    2. Kenyér, rizs, tészta, burgonya és bármilyen más keményítőtartalmú étel
    3. Tej és tejtermékek
    4. Hús, hal, tojás, bab és bármilyen más, nem tejfehérje-forrás
    5. Magas zsír- és/vagy cukortartalmú ételek és italok.

    Az Eatwell tányérban a legnagyobb csoportokat/arányokat képviselő ételeket kell enni leggyakrabban, a legkisebb csoportokból/arányokból származó ételeket pedig a legritkábban kell fogyasztani.

    Táplálkozási felügyelet és értékelés meghatározott populációkban, beleértve annak rövid és hosszú távú hatásait

    A táplálkozásfelügyelet magában foglalja az adatok rutinszerű gyűjtését és összegyűjtését, amelyek tájékoztatnak bennünket a táplálkozással összefüggő betegségek természetéről és okairól. Kezdetben ezek táplálkozási hiányosságokból eredő betegségek voltak (pl. Vérszegénység,
    angolkór és csontritkulás), de ma már számos állapotot tartalmaznak (pl. elhízás, magas vérnyomás, rákos megbetegedések, szívkoszorúér-betegség és fogszuvasodás).

    A táplálékfelügyelet hagyományosan csak az étrend felügyeletét foglalta magában a nemzeti élelmiszertermelések, a háztartások élelmiszer-kiadásainak, az élelmiszer-vásárlással és -fogyasztással kapcsolatos háztartási tanulmányok, valamint esetenként az egyes
    fogyasztás. Ezek hozzájárulnak az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet nemzeti élelmiszer-mérlegben szereplő adataihoz. Felügyeleti rendszer, amely összeköti az étrend és az egészség felügyeletét (olyan egészségügyi mutatók felhasználásával, mint a súly, a vérnyomás, a szérum)
    koleszterin és vérszegénység) lehetővé teszi az étrend-hozzájárulók hatékonyabb értékelését olyan betegségekben, mint az elhízás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek. Az Egyesült Királyságban a Nemzeti Étrend- és Táplálkozási Felmérés (lásd
    állapot, táplálkozás és táplálék) összekapcsolja az étrendet az egészségi mutatókkal. A tápanyagok jelenlegi bevitelének összehasonlítása a különféle étrendi referenciaértékekkel (DRV) annak felmérése érdekében, hogy hol vannak problémák a populációban (pl. Magas sótartalom és alacsony
    gyümölcs- és zöldségfogyasztás) és a kormányzati politika tájékoztatásának elősegítése.

    A megfigyelés azonosíthatja rövid időszak táplálkozási hatások, amelyek magukban foglalják azokat az állapotokat, amelyek reagálnak az étrend akut változásaira:

    • Magas cukros ételek fogyasztása - fokozott fogszuvasodás
    • Nagy mennyiségű só - fokozott vérnyomás

    A megfigyelés is azonosíthatja hosszútávú táplálkozási hatások, amelyek magukban foglalják azokat a körülményeket, amelyek évtizedekig nem fordulhatnak elő:

    • A gyümölcs- és zöldségfogyasztás hiánya - vastagbélrák
    • Magas és hosszan tartó alkohol - vastagbélrák bevitele
    • A szoptatás hiánya - emlőrák
    • Központi elhízás - 2-es típusú cukorbetegség
    • Étrendi kalcium hiánya - csontritkulás