A táplálkozási ajánlások, a testsúly-szabályozási előírások, a súly-kezelési gyakorlatok és a rendezetlen étkezési szokások áttekintése és kommentálása a középiskolás korú birkózóknál

Szerző: Chandler Knox, diplomás hallgató, Mississippi Állami Egyetem
Page Love, MS, RD, CSSD, LD NutriFit Sport Therapy Inc. Atlanta, Georgia

Levelezési cím: Terezie Mosby Ed. D., MS, RD, LD, FAND Mississippi Állami Egyetem
Levelezési cím: Herzer Building Box 9805 Mississippi állam, Mississippi 39762
Iroda: 662-325-3200
E-mail: [email protected]

ABSZTRAKT
A cikk célja a középiskolai birkózók táplálkozási ajánlásainak, súlykezelési gyakorlatának és súlykezelési szabályainak áttekintése. Kommentárként szolgálva arról, hogy ezek a hatások a karcsú testösszetételnek a jobb teljesítmény elérése iránti igényével párosulva hogyan viszonyulhatnak a középiskolai birkózók rendezetlen étkezési szokásaihoz. A birkózás magas kalóriaigényt teremt, miközben a birkózók korlátozó étrendi magatartást gyakorolnak. A birkózók rendkívüli súlyvesztési magatartást figyeltek meg. Táplálkozási ajánlásokat elsősorban atlétikai edzők tesznek, akik nincsenek megfelelően képzettek a táplálkozás és a súlykezelés terén. Ez oda vezethet, hogy a birkózó elfogadja az étellel és táplálkozással kapcsolatos rossz viselkedés gyakorlását. Szükség van az edzők és a sportolók megfelelő értékelésére és oktatására a táplálkozással és a testsúly kezelésével kapcsolatban. Ilyen oktatásra van szükség az atléta egészségi állapotához, az egész szezonban történő fejlődéshez, valamint a növekedéshez és fejlődéshez.

Kulcsszavak: birkózás, sporttáplálkozás, étkezési rendellenességek, középiskolai atlétika

IRODALOM ÁTTEKINTÉSE
A sportolók és különösen a súlycsoportos sportolók, például a birkózók táplálkozási ajánlásainak vizsgálata fontos a lehetséges viselkedés jobb megértése érdekében. A megfelelő táplálkozási tanácsadás érdekében elengedhetetlen a táplálkozásra és a testsúly kezelésére vonatkozó, bizonyítékokon alapuló ajánlások áttekintése.

Sporttáplálási ajánlások
A táplálkozás döntő szerepet játszik minden sportoló teljesítményében, ennek ellenére nem létezik egyetlen olyan étrend, amely minden sportoló számára hasznosnak bizonyul. Csakúgy, mint egy átlagembernek, minden sportolónak testméret-specifikus és egyéni igényei vannak. A sportolók energia- és vízigénye megnő az ülő egyénekhez képest (16). Az étrendi bevitelnek kiegyensúlyozottnak kell lennie a megfelelő egészség biztosítása érdekében. A test szénhidrátokat, fehérjéket és zsírokat használ fel a test energiájának előállításához (10). Ezek azok a makrotápanyagok, amelyek kulcsfontosságúak a teljesítmény szempontjából. A serdülőkorú sportolók teljesítményének maximalizálása érdekében a táplálkozás megfontolásakor a gyors növekedés időszakának támogatásához a megfelelő kalóriafogyasztás a legnagyobb gond (15). Beszámoltak róla, hogy bár a fiatal sportolók általában megfelelő fehérjebevitellel rendelkeznek, gyakran nem fogyasztanak elegendő szénhidrátot, és az optimálisnál alacsonyabb hidratációs státusszal rendelkeznek mind edzés előtt, mind edzés közben (6). Az 1. ábra a nagy aktivitású sportolók becsült energiaigényét szemlélteti, amelyek napi 3-4 órás testmozgást jelentenek heti 5-6 napon keresztül (7).

Szénhidrátok
A szénhidrátok a szervezet kezdeti és könnyen hozzáférhető energiaforrása, amely a vérben keringő glükózmolekulákat szolgáltatja, vagy glikogénként tárolja az izomsejtekben és a májban (16). Fontos, hogy a sportolók megfelelő mennyiségű szénhidrátot fogyasszanak, hogy a test ne kezdje energiaforrásként használni a test szöveteit. A szénhidráthiány miatt a test több kalóriát égethet el, és a sovány izomtömeg energiaforrásként történő katabolizálásához vezethet (16). A szénhidrátok étrendben való korlátozása olyan gyakorlat, amely gyakori a birkózók körében, akik megpróbálnak fogyni (8). A szénhidráttól megfosztott étrend kimerült glikogénraktárakhoz vezet, és a test nem fog rendesen helyreállni (10). A kimerült glikogénkészletek a zsír és a fehérje energiaforrásként történő gyorsabb felhasználásához vezetnek, mintha a szervezetnek megfelelő glikogénkészlete lenne (16). A test eleinte megőrzi a tárolt zsírt, de akkor az izomfehérjék energiája veszélybe kerül. Ez negatívan befolyásolhatja a sportoló teljesítményét, valamint növelheti a korai fáradtság vagy sérülés lehetőségét (1).

Fehérje
Míg egyes sportolók úgy vélik, hogy a magas fehérjebevitel korrelál az izomtömeg növekedésével, a kutatások azt mutatják, hogy ez nem így van (16). Inkább a megfelelő fehérjebevitel mellett történő edzés biztosítja a megnövekedett izomtömeget. Az étrendi fehérjék az izomnövekedés építőkövei (16). Ennek ellenére van egy küszöb a fehérjeszintézisben (18). Ez azt jelenti, hogy ha egy sportoló edz és túlzott fehérjét fogyaszt, akkor a test csak a fehérjét használja fel szükségleteinek kielégítésére, és a felesleges fehérjét nem fogja hasonló módon tárolni, mint a glikogénként tárolt glükózt. Ezenkívül a túlzott fehérjebevitel megterhelő lehet a vesék számára, és több intracelluláris víztárolóra van szükség a szűrés elősegítéséhez, amely a test kiszáradását okozhatja (9). A túlzott fehérje emésztési problémákhoz is vezethet és csökkentheti az étvágyat (16). Bár szükség van megfelelő fehérjebevitelre, az Egyesült Államok sportolói gyakran meghaladják testük szükségleteit (16).

Zsírok
A sportolók zsírbevitelére vonatkozó étrendi ajánlások hasonlóak a nem sportolókhoz (15). Fontos, hogy a sportolók megfelelő zsírbevitellel rendelkezzenek az egészség elősegítése érdekében; az energiamérleg fenntartásával, az intramuszkuláris triacil-glicerin raktárak feltöltésével és az esszenciális zsírsavak megfelelő fogyasztásával (7). Az étrendi lipidek elengedhetetlenek a zsírban oldódó A, D, E és K vitamin felszívódásához, valamint a koleszterin és más nemi specifikus hormonok szintéziséhez (15). Általában ajánlott, hogy a sportolók mérsékelt mennyiségű zsírt fogyasszanak, vagyis a napi kalóriabevitel körülbelül 30% -át (7). A testzsír csökkentésére törekvő sportolók, például a birkózók számára ajánlott, hogy napi 0,5 - 1,0 gramm/kilogramm zsírt fogyasszanak (7). Ennek az az oka, hogy egyes súlycsökkentő tanulmányok azt mutatják, hogy azok a személyek a legsikeresebbek a fogyásban és a fogyás fenntartásában, akik kevesebb, mint 40 gramm zsírt fogyasztanak étrendjükben (7). A zsírbevitelnek a szív egészségének megfelelő zsírokból kell állnia, például különféle telítetlen zsírsavakból az egészség elősegítése érdekében. Wolfram (20) azt javasolja, hogy egészséges zsírforrásként vegyen fel olyan zsíros halakat, mint a tonhal, a lazac, a szardínia és a pisztráng. A Wolfram (20) által kiemelt egyéb források közé tartozik a dió, a lenmag, a repceolaj, az olívaolaj és az avokádó.

Víz
A víz minden sportoló számára a teljesítmény és a gyógyulás legfontosabb eleme. Bár a víz nem biztosít kalóriát, a víz az a közeg, amelyet a test használ a sejtek közötti kommunikációhoz, és segít a testhőmérséklet szabályozásában (16). Az optimális teljesítmény érdekében elengedhetetlen a megfelelő vízbevitel. Ha a víz elveszik és nem pótolja, a dehidratált sportoló hő kimerülés, hőguta vagy fokozott sérülésveszély miatt szenvedhet a fáradtság miatt (16). Az ajánlások szerint edzés közben ideális a nyolc uncia hidratáló folyadék vagy egy csésze ivása húsz percenként. Edzés után két csésze vízre van szükség minden leadott testsúly pótlásához (16). A legfrissebb tudomány azt javasolja, hogy a sportolók figyeljék a vizelet színét, hogy a limonádeszínű vizeletre törekedve a hidratációs állapotukon maradjanak.

Vitamin és ásványi anyagok
A sportolók számára is nagyon fontos, hogy megfeleljenek a vitamin- és ásványianyag-követelményeknek. A fizikai aktivitás azonban nem növeli az igényt azon túl, amit diétával biztosítanak (16). Az aktivitás növekedésével növekszik az élelmiszerek iránti igény, viszont a vitaminok és ásványi anyagok iránti kereslet. A diéta önmagában általában a megnövekedett igényeket elégítheti ki, nem pedig a kiegészítőket. Az erős izzadás miatt megnő a nátrium- és káliumveszteség, de étrendünkben bőséges a nátrium (16). Sótabletta használata nem ajánlott (16). A káliumot úgy lehet biztosítani, hogy káliumban gazdag ételeket vesz fel az étrendbe. Például avokádó, spenót, édesburgonya vagy banán. A megfelelő kalciumbevitel biztosítja az optimális csont- és izomegészséget, segít megelőzni a töréseket, valamint segít a megfelelő növekedésben és fejlődésben.

Súlykezelési előírások
Az edzők és a birkózók gyakran úgy vélik, hogy a versenyelőny elérése érdekében a legjobb birkózó súly a birkózó előszezonbeli súlya alatt van (4). A lehető legalacsonyabb súlycsoportban való versenyzéshez ismert, hogy a birkózók nem biztonságos testsúlycsökkentő gyakorlatokat alkalmaznak, ideértve a túlzott erőteljes testmozgást, a folyadék korlátozását, a gőzöket át nem eresztő ruhák viselését, a forró környezetben való tartózkodást, a hashajtókat, emetikus szereket, diuretikumokat, sőt saját maguk által kiváltott hányást (4) Ezek a gyakorlatok negatívan befolyásolhatják a szív- és érrendszeri funkciókat, a hőszabályozást, a vesefunkciót, az elektrolit egyensúlyt, a testösszetételt, az izmok állóképességét és erejét. A testsúly-szabályozás kissé új fejleményt jelent 1997-ben a kollégiumi amatőr birkózásban három egészséges kollégista birkózó halála után (4). Gibbs és mtsai. (4) kijelentette, hogy a birkózók gyors fogyókúrás módszerekre támaszkodtak, amelyek az izzadás révén elősegítették a kiszáradást. Az élelmezés és a folyadékbevitel szigorú korlátozása mellett a sportolók fokozták vízveszteségüket gőzöket át nem eresztő öltönyök használatával birkózás közben, vagy edzett meleg környezetben. Mindhárom esetben ez multiorganikus kudarchoz vezetett (4).

Az egész birkózási idényben növekedési kedvezmények vannak érvényben, amelyek lehetővé teszik e fejlődő sportolók természetes növekedését (21). A növekedési ráta azonban nem változtatja meg a minimális súlyosztályt (21). Ezekkel a súlycsoport-szabályokkal együtt a kezdeti értékeléskor a testtömeg 1,5% -ának megfelelő heti súlycsökkenés van érvényben (21). Bizonyos államok, például Ohio, olyan szabályozásokat hoztak létre, amelyek megakadályozzák az esetleges káros fogyási technikákat. Fogyókúra, vizelethajtók és izzadók, vagy bármilyen típusú hőkezelő készülék használata súlycsökkentésre, beleértve a ruházatot is, és a hőmérséklet a gyakorlat kezdetén nem haladhatja meg a 80 Fahrenheit fokot (12).