A táplálkozási szokások összehasonlítása elhízott és nem elhízott filippínóiaknál, akik Japán városi területén élnek

Chu Hyang Oh

Ápolástudományi Tanszék, Tokió Metropolitan University, Humán Egészségtudományi Doktori Iskola, 7-2-10 Higashiogu, Arakawa City, 116-8551 Tokyo Japan

Emiko Saito

Ápolástudományi Tanszék, Tokió Metropolitan University, Humán Egészségtudományi Doktori Iskola, 7-2-10 Higashiogu, Arakawa City, 116-8551 Tokyo Japan

Absztrakt

Ez a tanulmány összehasonlítja az elhízott és nem elhízott filippínóiak étkezési szokásait Japán egyik városi területén. Önjelentési kérdőíveket használtunk 635 filippínó tanulmányozásához. Feljegyezték a testtömeg-indexet (BMI) és az étkezési/életmódbeli szokásokat. Az elhízás a BMI ≥25 kg/m 2 volt. Tizenhét százalék (24/140) elhízott volt. Az életkorhoz igazított többszörös logisztikai regressziós elemzés eredményei azt mutatják, hogy az elhízáshoz a következő válaszok társultak: „a magas zöld és sárga zöldségek fogyasztásának gyakorisága” (minden nap: 0, nem minden nap: 1) [VAGY 4,9; 95% -os konfidencia intervallum (CI) 1,6–14.8] és „a magas gyümölcsök fogyasztásának gyakorisága” (minden nap: 0, nem minden nap: 1) (OR .2; 95% CI .1 – .7). Stratégiákat javasolunk az elhízás megelőzésére és az étkezési szokások javítására e fülöp-szigeteki lakosság körében.

Bevezetés

A regisztrált külföldi lakosok száma Japánban az 1980-as évek óta növekszik. Például 1995-ben körülbelül 1,36 millió külföldi lakos volt Japánban, és ez a szám 2006-ban 2,08 millióra nőtt, ami mindössze tíz év alatt körülbelül 700 000 külföldi növekedést eredményezett. 2006-ban a külföldi lakosok Japán teljes népességének 1,6% -át tették ki, és a legnagyobb csoport származási országa Korea (Észak és Dél) volt (28,7%), majd Kína (26,9%), Brazília (15,0%), és a Fülöp-szigetek (9,3%) [1]. A külföldi lakosok száma növekszik Japánban számos tényező miatt, többek között a csökkenő születési arány és a népesség elöregedése okozta nemzeti munkaerőhiány. A globalizáció is szerepet játszik. Japán gazdasága az 1980-as évek vége óta egyre globálisabbá vált, és ennek következtében egyre több bevándorló költözik Japánba, hogy munkalehetőségeket keressen [2]. A rövid távú külföldi munkavállalók körében is növekvő tendencia, hogy különböző okok miatt meghosszabbítják Japánban tartózkodásukat [3].

Az összes japán külföldi lakos közül elsősorban a regisztrált filippínóiak száma várhatóan emelkedni fog a következő néhány évben. Ez az előrejelzett növekedés számos tényezőhöz kapcsolódik, beleértve a gazdasági partnerségi megállapodást (EPA) és a szabadkereskedelmi megállapodást (FTA), valamint a japán férfiak és a filippínó nők közötti transznacionális házasságok számának növekedését. 2006-ban 193 488 filippínó nemzetiségű regisztrált külföldi lakos él Japánban, vagyis a regisztrált külföldi lakosok teljes népességének 9,3% -a [1]. Különösen Tokióban élt 31 925 filippínó 2007-ben, ami a régióban regisztrált külföldi lakosok teljes népességének 8,3% -át teszi ki [4].

A Fülöp-szigeteken az elhízás az 1990-es évek óta nemzeti egészségügyi probléma [5]. Az elmúlt években az elhízás növekedése a Fülöp-szigeteken az életmóddal összefüggő betegségeknek tulajdonítható halálozások számának növekedésével járt. Például a megnövekedett BMI kockázati tényező a hipertónia kialakulásában [6–9]. A Fülöp-szigeteken az életmóddal összefüggő betegségek voltak a harmadik leggyakoribb halálokok 2000-ben [9], de a külföldön élő filippínóiak is problémákat tapasztaltak az életmóddal összefüggő betegségek miatt. Az USA-ban élő filippínóiak egyik tanulmánya szerint a fülöp-szigeteki nőknél alacsonyabb az elhízás aránya a kaukázusi nőkhöz képest [10]. Ez a tanulmány azonban a metabolikus szindróma következtében a második típusú diabetes mellitus nagyobb előfordulásáról is beszámolt a filippínó nők körében, mint a kaukázusi nőknél [10]. Bár az irodalomban egyre nagyobb figyelmet fordítanak az elhízásra és az életmóddal összefüggő betegségekre itthon és külföldön élő filippínóiak körében, még mindig keveset tudunk a Japánban élő filippínóiak egészségi állapotáról és életmódbeli szokásairól. Ez a tanulmány orvosolja ezt az empirikus szakadékot azáltal, hogy megvizsgálja a japán városi területen élő elhízott és nem elhízott filippínóiak étkezési szokásait.

Mód

Tervezés és minták

Intézkedések

A következő demográfiai jellemzőket vettük fel a vizsgálatba: életkor, nem, kórtörténet, szubjektív egészségi állapot, a munkával kapcsolatos stressz szintje, iskolai végzettség, foglalkozás, pénzügyi helyzet, napi munkaidő, napközbeni munkaidő, társfajták lakosok, a Japánban töltött idő hossza és a japán nyelvtudás.

A testtömeg-index (BMI) kiszámításához a résztvevők magasság- és súlyjelentéseit használták. Az Egészségügyi Világszervezet [11] a BMI pontszámokat 25 és 29,9 kg/m 2 között jellemezte elhízás előtti, és a BMI pontszámokat 30 kg/m 2 fölött elhízottként. Az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Munkacsoport [12] azonban az ázsiai embereknél a 25-ös BMI-t elhízásnak tekinti. Eközben a Japán Elhízás Társaság a 25 kg/m 2 feletti BMI-pontszámot elhízottnak minősítette [11, 13]. Ebben a tanulmányban a résztvevőket elhízottnak minősítettük, ha a BMI-pontszámuk meghaladta a 25 kg/m 2 értéket .

Megmértük a résztvevők beszámolt étkezési szokásait is. Az ételek étrendi összetételét a Kumagai és mtsai által kidolgozott étrendi változatosság (DVS) segítségével értékeltük. [14]. A DVS tíz élelmiszercsoport (tenger gyümölcsei, húsai, tojás, tej, szójatermékek, zöld és sárga zöldségek, tengeri moszatok, gyümölcsök, burgonya, valamint olajok és zsírok) fogyasztási gyakoriságát méri 1 hét alatt. A DVS-pontszámok megoszlása 0 és 10 között mozog, a magasabb pontszámok magasabb táplálékfelvételt jelentenek. A pontszámokat a következőképpen számoltuk: minden egyes élelmiszercsoport esetében a „fogyasztani (majdnem) naponta” egy pontot kapott, a „2 naponta egyszer fogyasztani”, a „hetente egyszer vagy kétszer fogyasztani” és a „ritkán enni” nem pontokat. Ezután a pontokat összesítve összpontszámot kaptak minden résztvevő számára. DVS-pontszámokat is használtunk az elfogyasztott ételek (édességek, rágcsálnivalók és sós ételek) kategóriájának gyakoriságának, valamint az elfogyasztott ételek mennyiségének gyakoriságának vizsgálatára. A résztvevők napi fogyasztási szokásait is elemezték, beleértve a napi étkezések számát, étkezésenként eltöltött időt, a reggeli, az ebéd és a vacsora fogyasztásának gyakoriságát 1 hét alatt, a merienda szokások folytatását, a merienda során elfogyasztott ételek típusait, és a meriendák száma naponta.

A résztvevők jelentett életmódbeli szokásait ebben a tanulmányban is mérték a kumulatív életmód index (CLI) [15] felhasználásával. A CLI-pontszámok hat életmódbeli kérdésre adott válaszokon alapulnak: „napi legalább 6 ha alvás”, „nem dohányzás”, „heti legalább ötször reggeli fogyasztása”, „legfeljebb heti kétszeri fogyasztás”, „alkoholfogyasztás tilos” "és" heti legalább egy testmozgás ". A CLI-pontszámok eloszlása 0 és 6 között mozog.

Elemzési eljárás

A résztvevőket két csoportra osztották BMI-pontszámuk alapján. Az „elhízott csoport” BMI-pontszáma ≥25 kg/m 2, míg a „nem elhízott csoport” BMI-értéke 2 volt. Az étkezési és életmódbeli szokásokat is összehasonlították a két csoport között. A két csoport közötti szignifikanciát a Chi négyzet (χ 2) teszt, a Fisher pontos teszt, a Student t teszt és a Mann – Whitney U teszt segítségével teszteltük. Jelentőségi szint 1. A Fülöp-szigeteki BMI súly szerinti besorolását a 2. táblázat tartalmazza. A vizsgálatban átlagosan 39,0 éves életkor (SD 8,9) vett részt. A válaszadók tizenhét százaléka (24/140) BMI pontszáma ≥25 kg/m 2 volt. A korcsoportot tekintve azoknak a 88% -a (21/140), akiknek BMI-értéke ≥25 kg/m 2 volt, 40 évesek vagy idősebbek. A japán tartózkodás hossza 1 hónaptól 30 évig terjedt, átlagos tartózkodási ideje 10,6 év (SD 7,7). A válaszadók foglalkozásait tekintve 31% (43/140) a feldolgozóiparban, 32% (45/140) a szolgáltató iparban dolgozott, és 16% (23/140) munkanélküli volt.

Asztal 1

A japán városi területen élő filippínó népesség, étkezési szokások és életmód (N = 140)

Jellemző n (%) vagy átlag ± SD

Átlagos életkor (év)	39,0 ± 8,9
BMI (kg/m 2)	21,8 ± 3,3
Kórtörténet
Magas vérnyomás	13. cikk (9) bekezdés
Cukorbetegség	2. cikk (1) bekezdés
Szubjektív egészségi állapot
Egészséges	116 (83)
Nem egészséges	16. (11)
Hiányzó	8. cikk (6) bekezdés
Munkahelyi stressz
Igen	86 (61)
Nem	31 (22)
Hiányzó	23. cikk (16) bekezdés
Oktatási szint
Főiskolai/egyetemi szint vagy magasabb	89. (63)
Középiskolai vagy annál alacsonyabb szintű	49. (35)
Hiányzó	2. cikk (1) bekezdés
Foglalkozása
Munkanélküli	23. (16)
Munkavállaló	115 (82)
Hiányzó	2. cikk (1) bekezdés
Anyagi helyzet
Átlagon felüli	126 (90)
Szegény	12. cikk (9) bekezdés
Hiányzó	2. cikk (1) bekezdés
Társlakók
Házastárs	79 (56)
Egyetlen	19. cikk (14)
Tartózkodás időtartama (év)	10,6 ± 7,7
Japán nyelvtudás
Átlagon felüli	98 (70)
Átlag alatti	42 (30)
Étkezési szokások
DVS (max. 10 pont)	2,8 ± 1,6
A harapnivalók fogyasztásának gyakorisága
Hetente egyszer vagy kétszer	80 (57)
2 vagy több naponta egyszer	57 (41)
Hiányzó	3. cikk (2) bekezdés
A magas sótartalmú ételek fogyasztásának gyakorisága
Hetente egyszer vagy kétszer	44 (31)
2 vagy több naponta egyszer	93 (66)
Hiányzó	3. cikk (2) bekezdés
Extrém mennyiségű étel fogyasztásának gyakorisága
Hetente egyszer vagy kétszer	67 (48)
2 vagy több naponta egyszer	68 (49)
Hiányzó	5. cikk (4) bekezdés
Átlagos étkezések száma naponta	3,0 ± 1,1
Étkezésenkénti idő (perc)	20,2 ± 10,1
A merienda szokásának folytatása
Igen	96 (69)
Nem	41 (29)
Hiányzó	3. cikk (2) bekezdés
A tengerendák száma/nap	1,1 ± 1,2
Életmódbeli szokások
CLI (max. 6 pont)	4,1 ± 1,5

2. táblázat

A tömeg BMI szerinti osztályozása japán városi területen élő filippínóiaknál (n = 140)

Nehézségekbe ütközhet az egészséggel kapcsolatos információk terjesztése a filippínóiak számára, akik munka céljából látogatnak Japánba. Tehát a Japánban élő filippínóiakat kiszolgáló intézményekkel, például egyházakkal vagy támogató csoportokkal való jó kapcsolat kialakítása fontos a folyamatos szolgáltatás hatékony nyújtása és az elhízás megelőzésének érdekében a japán filippínóiak számára.

Korlátozások és következtetés

Ebben a tanulmányban vizsgálatot végeztünk az elhízás elterjedtségének és a kapcsolódó étkezési szokások tisztázására a japán városi területen élő filippínóiak körében. Ennek eredményeként a következő adatokat kaptuk, amelyek a Japánban élő filippínóiak elhízásának megelőzése és az étkezési szokások javítása érdekében promóció szükségességére utalnak:

A Japánban élő filippínóiaknál az elhízás gyakorisága 17% volt, ami alacsonyabb volt, mint a Fülöp-szigeteken élő filippínó nőknél, de magasabb volt, mint a 40 éves vagy annál idősebb japán nőknél.

Az elhízott és nem elhízott csoportok összehasonlításából kiderült, hogy az átlagos életkor és a tartózkodás hossza szignifikánsan magasabb volt az elhízott csoportban, valamint hogy a magas vérnyomás és a cukorbetegség prevalenciája szignifikánsan magasabb volt az elhízott csoportban. Sőt, az elhízott csoport és a nem elhízott csoportok összehasonlításából kiderült, hogy az elhízott csoport résztvevői ritkábban fogyasztottak naponta zöld és sárga zöldségeket, de nagyobb valószínűséggel fogyasztottak minden nap gyümölcsöt.

A nem elhízott csoporthoz képest az elhízott csoportnál szignifikánsan magasabb a „zöld és sárga zöldségek fogyasztásának gyakorisága”, és a „gyümölcsök fogyasztásának gyakorisága” szignifikánsan alacsonyabb esélyarány.

Ezek az eredmények arra utalnak, hogy beavatkozásra van szükség az elhízás megelőzéséhez és az étkezési szokások javításához a Japánban élő filippínóiak körében.

Köszönetnyilvánítás

Ezt a tanulmányt a Japán Tudományos Támogató Társaság (JSPS) fiatal tudósok támogatásának részeként végezték. Köszönöm azoknak a résztvevőknek, a filippínó közösségek vezetőinek, az egyház képviselőinek és Hiroyuki Arakawa úrnak, hogy segítséget nyújtottak nekünk tanulmányunk során.