A vérvizsgálatok megértése

Vérvizsgálata

megértése

Ön és orvosa nagyon sokat megtudhat az egészségéről, ha vérmintát tesztel. A laboratóriumi vizsgálatok többféleképpen segítenek. Néha a teszt eredményei kórosak lesznek, mielőtt bármilyen tünete van, és amikor tünetei vannak, a laboratóriumi vizsgálatok eredményei megerősítik, hogy probléma létezik.

A normál teszt eredménye ugyanolyan jelentős, mint egy abnormális eredmény. A normális eredmény nem jelenti azt, hogy a teszt szükségtelen lett volna. Ha az eredmény normális, akkor ez nemcsak a betegség kizárását segíti elő, hanem alapot is jelent az Ön számára. Minden embernek megvan a maga alapszintje „normális”. Egy személy saját eredménye a legjobb kiindulópont a jövőben bekövetkező változások nyomon követéséhez.

Az alábbiakban bemutatjuk a tipikus tesztek rövid leírását, amelyek felkerülhetnek a tesztelési profilba. Ezek a leírások segítenek jobban megérteni a laboratóriumi vizsgálati eredményeket, hogy értelmesebb megbeszélést folytathasson orvosával. A diagnosztikai kezelés során nem szabad támaszkodnia ezekre az információkra. Ezeknek a leírásoknak nem célja az összes vizsgálat orvosilag releváns állapotának teljes felsorolása. A laboratóriumi vizsgálatokkal kapcsolatban mindig konzultáljon orvosával.


Szőlőcukor

A glükóz minden élő szervezet legfőbb energiaforrása; a kórosan magas vagy alacsony vércukorszint azonban a betegség jele lehet. Például a magas glükózszint 12 órás éhgyomorra cukorbetegségre utalhat. Az alacsony vércukorszint viszont bizonyos daganatoknál vagy májbetegségnél megfigyelhető. Az alacsony glükózszint azt is jelentheti, hogy a vérmintát nem megfelelően kezelték a levétele után.


Húgysav

A húgysavszintek hasznosak a köszvény diagnosztizálásában. A köszvény olyan állapot, amely a férfiaknál jobban jelentkezik, mint a nőknél. A magas purintartalmú étrend (amely édes kenyérben, vesében és májban van) ronthatja az állapotot. Köszvényes betegeknél ízületi gyulladás és/vagy vesekő alakulhat ki. Számos gyógyszer, különösen diuretikumok és szalicilátok (aszpirin), szintén növelhetik a húgysavat. A húgysavszint megnövekedhet veseelégtelenség alatt, bizonyos daganatok esetén, valamint a stresszre és az alkoholra adott válaszként.


Foszfát

A foszfát szorosan kapcsolódik a kalciumhoz a csontok fejlődésében, és elsősorban a csontokban található meg. A fennmaradó foszfátszint, amely a vérben található, nagyon fontos az izom- és idegműködés szempontjából. A vér nagyon alacsony foszfátszintje éhezéssel vagy alultápláltsággal járhat, ami izomgyengeséghez vezethet. A vér magas foszfátszintje általában vesebetegséggel jár.


Kalcium

A kalcium a test egyik legfontosabb eleme. A test kalciumának kilencvenkilenc százaléka a csontokban található. A fennmaradó egy százalék testnedvekben, például vérben van, és nagyon fontos az idegek, enzimek, izmok és a véralvadás megfelelő működéséhez. A magas szintet okozhatja a csontbetegség, az antacidok és a tej túlzott bevitele (ez gyakran előfordul fekélyes embereknél), a túlzott D-vitamin bevitele és a pajzsmirigy túlzott aktivitása. A mellékpajzsmirigy a kalcium fő szabályozója a szervezetben. A mellékpajzsmirigy daganatai nagyon magas kalciumszintet eredményezhetnek.


Magnézium

Ez az elem elsősorban a test sejtjeiben található meg. A kalciumhoz hasonlóan a vérszint is fontos. Az alacsony magnéziumszint a vérben súlyos alultápláltságra, súlyos hasmenésre, alkoholizmusra vagy a diuretikumok túlzott használatára utalhat. A vér nagyon alacsony magnéziumszintje megremegheti izmait.


Teljes Bilirubin

A bilirubin a vér pigmentje, amely a vérplazmáját vagy a szérumát sárgává teszi. Amikor a vér bilirubinszintje nagyon magas, a szemfehérje és a bőre megsárgulhat. Ezt sárgaságnak nevezik. A bilirubin a régi vörösvérsejtek lebomlásából származik. A vér magas bilirubinszintjét túl sok vörösvértest pusztulása (hemolízis), májbetegség vagy az epeutak elzáródása okozhatja. A koplalás a teljes bilirubin enyhe növekedését is okozhatja.


Közvetlen Bilirubin

Ez a bilirubin sajátos formája, amely a májban képződik és kiválasztódik az epével. Normális esetben a bilirubin ezen formájának nagyon kevés része van a vérben, így a direkt bilirubin kissé magas szintje is jelzi a májsejtek problémáját.


Alkalikus foszfatáz

Az alkáli-foszfatáz a test összes szövetében megtalálható, de a legfontosabb helyek a csont és a máj. A vér szintje nő, ha a csontok nőnek; így a gyermekek szintje magasabb, mint a felnőtteké. Magas szint észlelhető csont- és májbetegségekben is. Bizonyos gyógyszerek szintén magas szintet okozhatnak.


Gamma-glutamil-transzferáz (GGT)

A GGT elsősorban a májban található. Túl sok alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek, obstruktív májbetegség és epevezeték-betegség magas GGT-szintet okozhat a vérben.


Aszpartát-amino-transzferáz (AST)

Az AST főleg a szívben, a májban és az izmokban található meg. A magas AST-szint a vérben a szív, a máj vagy az izmok problémájára utal.


Laktát-dehidrogenáz (LDH)

Az LDH a test összes szövetében megtalálható; így a vér magas szintje számos különböző betegségből eredhet. A vér kissé megemelkedett szintje gyakori, és ritkán utal betegségre. Az LDH leggyakoribb forrásai a szív, a máj, az izmok és a vörösvértestek.


Vér-karbamid-nitrogén (BUN)

A BUN a máj fehérjebontásából származó és a vesék által kiválasztott salakanyag. Amikor a veséje nem működik megfelelően, a vérben a BUN szintje emelkedni fog. A kiszáradás és a vérveszteség szintén magas BUN-szintet okozhat. A májbetegség, az alacsony fehérjetartalmú étrend vagy a túl sok vízfogyasztás alacsony BUN-szintet okozhat.


Kreatinin

A kreatinin vérkoncentrációja két dologtól függ - az izmok mennyiségétől és a vesék azon képességétől, hogy kiürítsék a kreatinint. A vér magas kreatininszintje általában a veseműködés romlását jelzi.


BUN/kreatinin arány

Ha a BUN- és/vagy a kreatininszint kóros, az orvos megállapíthatja, hogy a magas BUN-szintet veseproblémák okozzák-e, vagy a hasi vérveszteségből.


Teljes fehérje

Ez a vér teljes fehérjemennyiségének mértéke. Az alacsony vagy magas összes fehérje nem utal konkrét betegségre, de azt jelzi, hogy további vizsgálatokra lehet szükség annak megállapításához, hogy van-e probléma.


Albumin

A vérében keringő teljes fehérje körülbelül kétharmada albumin. Ez a fontos fehérje tartja a vizet az erekben. Ha az albumin szintje túl alacsony, a vér az erekből a test más részeibe szivároghat, és duzzanatot okozhat. A vér alacsony albuminszintjét alultápláltság, túl sok víz a szervezetben, májbetegségek, vesebetegségek, súlyos sérülések, például égési sérülések vagy súlyos csonttörések, és lassú vérzés okozhatja hosszú ideig.


Globulin

Ez a vérében lévő fehérjék azon csoportja, amely segít a fertőzések leküzdésében. Valójában körülbelül 60 különböző fontos fehérjéből áll. A csoport néhány fehérje fontos szerepet játszik a véralvadásban. Ha a globulinszintje kóros, orvosa érdemes megmérni az egyes fehérjéket, amelyek ezt a csoportot alkotják.


Albumin/globulin arány

Egyszerű módja annak megállapítására, hogy a vérben az albumin vagy a globulin szint kóros-e, ha összehasonlítjuk az albumin szintjét a vér globulin szintjével.


Nátrium

Ez az elem fontos szerepet játszik a szervezet só- és vízháztartásában. A mellékvese hormon, az aldoszteron és a vizelettel történő kiválasztás sebessége szabályozza a vér nátriumszintjét. A túl sok vízfogyasztás, szívelégtelenség vagy veseelégtelenség a folyadékretenció miatt alacsony nátriumszintet okozhat a vérben. Az alacsony szintet okozhatja a hasmenés, a folyadék és a hányás nátriumvesztesége vagy a mellékvese hormon hiánya is. A túl sok sófelvétel vagy a nem elegendő mennyiségű víz magas szintet okozhat.


Kálium

Ez az elem az összes cellában megtalálható. Feladata a sejtekben a víz egyensúlyának fenntartása és az idegimpulzusok továbbadásának elősegítése. A vér káliumszintje kritikus jelentőségű. Alacsony szintet tapasztalhat a diuretikumot szedő betegeknél vagy azoknál a betegeknél, akik nem kapnak elegendő diétás káliumot. Az alacsony káliumszint izomgyengeséget és szívproblémákat okozhat. Magas szintet lehet megállapítani vesebetegségben vagy a kálium-kiegészítők túlzott használatában. Egyes „só” helyettesítők nátrium helyett káliumot tartalmaznak, és e helyettesítők túlzott használata veszélyesen magas káliumszintet okozhat a vérben. A mellékvese hormon rendellenességei szintén megváltoztathatják a vér káliumszintjét.


Klorid

A klorid egy másik elem, amely szerepet játszik a só és víz egyensúlyában. Szinte soha nem ez az egyetlen alacsony vagy magas elem. A kloridszint változása általában a nátrium vagy a kálium változásával jár. A határ menti alacsony vagy magas kloridszinteknek általában nagyon kis jelentőségük van. Ha túl sok vagy túl kevés sav van a vérben, a klorid fontos nyom a sav rendellenességének okához.


Vas

A szervezetben vasnak kell lennie a hemoglobin előállításához és az oxigén átadásához az izmokban. Ha a testben kevés a vas, akkor az összes testsejt, különösen a felnőttek izma és a gyermekek agysejtje, nem működik megfelelően. Másrészt, ha túl sok vas van a szervezetben, ez a szív, a hasnyálmirigy, az ízületek, a herék, a petefészkek stb. Sérülését okozhatja. A vasfelesleg a hemochromatosis nevű öröklődési betegségben található meg, amely kb. 1000 emberből 3.


Teljes vaskötési kapacitás (TIBC)

A vas a vérben egy transzferrin nevű fehérjéhez kötődik. A transzferrin a vasat a testében szállítja a vasraktározási helyekről oda, ahol arra szükség van. Szükség esetén a vasat is visszaszállítja a tárolóhelyekre. Az alacsony TIBC alultápláltságra vagy vasfeleslegre utal. A magas TIBC vashiányra utal.


Transferrin százalékos telítettség

Ezt a százalékot úgy kapjuk meg, hogy összehasonlítjuk a vasszintet a TIBC-szinttel. Ez egy egyszerű módja annak, hogy összehasonlítsuk a vérben lévő vas mennyiségét a vér vasszállító képességével.


Koleszterin

A koleszterin elengedhetetlen vérzsír, de ennek a vérzsírnak túl magas szintje a szívbetegségek és az elzáródott erek nagyobb kockázatával jár. A vér teljes koleszterinszintje tartalmazza az LDL-t (rossz koleszterin) és a HDL-t (jó koleszterin).


HDL koleszterin

A nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterint néha „jó” koleszterinnek nevezik. A HDL-koleszterin egyik fontos szerepe a szervezetben a koleszterin eltávolítása az artériákból a májba. Minél több HDL-koleszterin van, annál több koleszterin vihető el, és nem dugja el az artériákat.


Koleszterin/HDL koleszterin arány

Ezt a számot a teljes koleszterinszint és a HDL koleszterinszint összehasonlításával kapjuk meg: minél nagyobb a szám, annál nagyobb a szívkoszorúér-betegség kockázata. A magas HDL-koleszterinszint alacsonyabb arányt eredményez, ami alacsonyabb kockázatot jelent. Ez akkor is igaz lehet, ha a teljes koleszterinszint magas lehet.


Trigliceridek

Ez egy vérzsír, amely nagyrészt étkezési zsírfelszívódásból származik, és korlátozott mértékben a szívbetegségek magasabb kockázatához kapcsolódik. Legalább 12 órán át nem szabad enni ahhoz, hogy pontos eredményt kapjon erről a tesztről.


Nagy érzékenységű CRP

A CRP (C-reaktív fehérje) a májban termelődő fehérje, amely a vérben kering. A magas érzékenységű CRP egy olyan vérvizsgálat, amely képes kis mennyiségű CRP kimutatására. Még a CRP alacsony szintje is segíthet jelezni a szívbetegség kockázatát, és akár nyolc évvel előre megjósolni az első szívroham kockázatát.


T4 tiroxin

A T4 szabályozza az energia felhasználásának és felszabadulásának sebességét a test által. Az alacsony T4-szint (hypothyreosis) fáradtságot, depressziót vagy súlygyarapodást okozhat, annak ellenére, hogy csökkent az étvágya. A magas T4 szint (hyperthyreosis) idegességet, ingerlékenységet vagy fogyást okozhat.