A világ éhsége súlyosbodik a koronavírus súlyának növekedésével és az elhízás növekedésével: ENSZ

A világon csaknem minden kilenc ember éhezik, a koronavírus-járvány súlyosbítja az idén már súlyosbodó tendenciákat - derül ki az ENSZ hétfőn közzétett jelentéséből.

A gazdasági lassulások és az éghajlattal kapcsolatos sokkok több embert éheztetnek, miközben a tápláló ételek sokak számára továbbra is túl drágák, ami nemcsak az alultápláltsághoz, hanem a felnőttek és a gyermekek növekvő mértékű elhízásához is hozzájárul.

"Évtizedek hosszú hanyatlása után az éhségtől szenvedők száma 2014 óta lassan növekszik" - mondta az élelmezésbiztonság és táplálkozás helyzete a Világ éves jelentésben.

Az embereknek nemcsak elegendő táplálékra volt szükségük, hanem tápláló táplálékra is - állította a tanulmány, és a nem megfelelő étrend költséges "egészségügyi és környezeti következményeire" hivatkozva.

Közel 690 millió ember, vagyis az egész világon élő emberek 8,9 százaléka éhes - állapította meg az ENSZ.

Ez a szám csak egy évig, 2019-ig 10 millió emberrel nőtt, az elmúlt öt évben pedig 60 millióval nőtt. Úgy találta a tanulmány, amely szerint az éhség felszámolása 2030-ig - az öt évvel ezelőtt kitűzött cél - lehetetlen, ha a trendek folytatódnak.

Becslése szerint 2030-ra több mint 890 millió embert érinthet az éhség, vagyis a világ népességének 9,8 százaléka.

Öt ENSZ-ügynökség társszerzője a jelentésnek: az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO), a Nemzetközi Agrárfejlesztési Alap (IFAD), az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF), az Élelmezési Világprogram (WFP) és az Egészségügyi Világszervezet (KI).

Tavaly a jelentés becslése szerint több mint 820 millió ember éhezett, de a becsléseket újraszámolták Kína korábbi évek átdolgozott adatai alapján.

Több alultáplált ember

A mérsékelt és súlyos táplálkozási bizonytalanság mérésekor 2019-ben a léggömbök száma 690 millióról 2 milliárd emberre csökken "a biztonságos, tápláló és elegendő élelmiszerhez való rendszeres hozzáférés nélkül".

A COVID-19 járvány, amely nagy mértékben sújtotta az elterjedt szegénységű országokat, további 83–132 millió ember alultápláltságát okozhatja ebben az évben - áll a jelentésben.

A globális trendek a koronavírus előtt már súlyosbodtak - mondta.

Afrika lakosságának körülbelül egynegyede éhezhet 2030-ra a mai 19,1 százalékról, ami már kétszerese a világ átlagának.

Ázsiában 2015 óta 8 millió emberrel csökkent az éhezők száma, bár a földrészen továbbra is a világ alultáplált emberek több mint fele él.

A tendenciák Latin-Amerikában és a Karib-térségben romlanak, tavaly 9 millióval több éhes ember él, mint 2015-ben.

Túl drága

"Az egyik legfontosabb ok, amiért világszerte emberek milliói szenvednek éhségtől, az élelmiszerhiánytól és az alultápláltságtól, az az, hogy nem engedhetik meg maguknak az egészséges étrend költségeit" - állapította meg a jelentés.

Minden régióban növekszik a felnőttkori elhízás, az egészséges gyümölcs-, zöldség- és fehérjében gazdag étrend körülbelül 3 milliárd ember számára nem elérhető.

A szubszaharai Afrikában és Dél-Ázsiában élők több mint 57 százaléka nem engedheti meg magának az egészséges táplálkozást.

Az alacsony jövedelmű országok olyan keményítőtartalmú tápanyagokra támaszkodnak, mint a gabonafélék és gumók, amelyek 60 százalékkal olcsóbbak lehetnek, mint az egészséges étrend, de hiányoznak a szükséges fehérjék, kulcsfontosságú vitaminok és ásványi anyagok a fertőzések csökkentéséhez és a betegségek elhárításához.

A jelentés megállapította, hogy az öt év alatti gyermekek 21,3 százaléka, vagyis 144 millió, az alultápláltság miatt fékezett növekedést tapasztalt, többségük Afrikában vagy Ázsiában.

További 6,9 százalékot "pazaroltak" el a táplálkozási egyensúlyhiányok, míg 5,6 százalékot a túlsúly.

A túlsúlyos gyermekek 45 százaléka Ázsiából és 24 százaléka Afrikából származik, hangsúlyozva, hogy az alultápláltság alultápláltság és elhízás formájában egyaránt megjelenik.

A jelenlegi élelmiszer-fogyasztási szokások becslések szerint 2030-ra évi 1,3 billió dollárt meghaladó egészségügyi költségeket eredményeznek.

De az egészségesebb étrend akár 97 százalékkal is csökkentheti ezeket a költségeket, a jelentés becslése szerint a vegetáriánus étrendre 100 millió dollárnál kevesebb kapcsolódó egészségügyi költség utal.

A költségek összefüggenek az üvegházhatásúgáz-kibocsátással is, amelyet a mai élelmiszer-termelési rendszer okoz, és amelyet alternatív étrend is csökkenthet.

Míg az egészséges élelmiszerek magas árainak elismerése számos tényezőnek köszönhető, az elégtelen diverzifikációtól és a nem megfelelő élelmiszertárolástól a hazai támogatásokig, amelyek elősegítik a vágottakat, a jelentés "az agrárpolitika és ösztönzők sürgős egyensúlyának helyreállítását" nevezte.