Visszérgyakorlatok - „Tedd” és „Ne”

Van-e visszér, és kíváncsi arra, hogy a testmozgás segíthet-e? Nem biztos abban, hogy a testmozgás mely formái segíthetnek, és melyektől tartsa magát távol?

Ez a cikk röviden bemutatja a visszér „do” és „not” gyakorlatait, de először is nézzük át a visszér alapjait azok számára, akik nem ismerik az állapotot ...

Visszér

A visszér csavarodott, kitágult vénák általában az alsó végtagokon jelentkeznek. Bizonyos állapotok a visszér kialakulását serkentik, beleértve a vénás betegségeket, a krónikus köhögést, az elhízást, a terhességet, a székrekedést és a hosszan tartó állást. Pozitív összefüggés van a női nemmel, az idősebb korral és a visszér kialakulásával is. Egyelőre nem tudni, pontosan hogyan alakul ki a visszér, de egyetértés van abban, hogy a genetikai hajlam jelentős szerepet játszhat.

Egyéb tényezők lehetnek a vénák legyengült fala, a megnövekedett vér (vénás) nyomás és az inkompetens szelepek (az artériákkal ellentétben az egészséges vénákban vannak olyan szelepek, amelyek megakadályozzák a vér visszaáramlását a gravitáció ellen). Néhány szövődmény lehet fertőzés, fekély és trombózis.

Kevés bizonyíték áll rendelkezésre az egyetlen kezelési mód előnyben részesítésére, néhány konzervatív lehetőség a következőket tartalmazza:

a hosszan tartó álló helyzet és az erőlködés elkerülése
az érintett láb emelkedése
tömörítés
a kardiovaszkuláris kockázati tényezők módosítása
a perifériás ödéma csökkentése
fogyás
és természetesen testedzés!

Jó-e tornázni, ha visszérbetegségünk van? Miért?

Az egyszerű válasz az, hogy „igen”, de egyes gyakorlatok előnyösebbek lehetnek, mint mások. A jó hír az, hogy van egy kis választási lehetősége. Érdemes leszögezni, hogy fontos a reális elvárások támasztása. Bár a testmozgás nem feltétlenül vonja vissza a már fennálló visszér károsodását, biztos lehet benne, hogy csökkentheti a visszér további károsodásához és további fejlődéséhez vezető kockázati tényezőket.

A testmozgás ezt azért éri el, mert amikor aktív vagy - például sétálni megy -, a lépés izmait arra kényszeríti, hogy minden lépésnél összehúzódjanak és ellazuljanak. Ez pumpaként működik, amely visszavezeti a vért a szívedbe. Az alsó végtagokon nincs más pumpáló mechanizmus, ezért a vénák szelepekkel rendelkeznek, amelyek megakadályozzák a vér visszaáramlását a gravitáció ellen.

Ha túl sokáig állsz, vagy túl sokáig ülsz, a vér nehezebben megy vissza a szívbe. Ha a véna falain (pl. Kidudorodás) vagy a szelepeken sérülés következik be, akkor a vér összegyűlhet.

Ezenkívül a testmozgás növeli az anyagcsere iránti igényt. A zsír nagy mennyiségű energiát tárol fel az izmok számára. Minél több energiára van szüksége az izomnak, annál több zsír „ég meg”. A jó hír az, hogy nem kell maratont futni. Bizonyíték van arra, hogy a napi 30 perc séta pozitív hatással lehet egészségére!

Milyen gyakorlatot lehet és nem lehet elvégezni, és milyen előnyökkel/hátrányokkal jár?

Azt javasolták, hogy kerülni kell azokat a gyakorlatokat, amelyek fokozzák a test megterhelését. Ide tartoznak a legtöbb súlyemelő gyakorlatok, különösen azok, amelyek növelik a hasi nyomást (pl. Súlyokkal guggolva a vállunk felett). Ez azonban nem jelenti azt, hogy abba kellene hagynia az összes súlyviselő gyakorlatot.

A súlycsökkentő gyakorlatok kimutatták, hogy segítenek csökkenteni a nőknél az oszteoporózis kialakulásának kockázatát. További információért forduljon szakképzett atlétikai terapeutához vagy kineziológushoz.

A leggyakrabban ajánlott gyakorlatok közé tartozik a gyaloglás, a kerékpározás, az úszás, a lépcsők - lényegében a szív- és érrendszeri gyakorlatok, amelyek bekapcsolják az izmaidat és elősegítik a szíved pumpáló hatását. Mint korábban említettük, az izmok összehúzódása lehetővé teszi a vér visszaáramlását az alsó végtagokból, megakadályozva ezek összegyűjtését. Ezek a gyakorlatok nagyon sok energiát igényelnek, így a tested ezt az energiát a zsírraktárakból veszi fel, így segítve a fogyást. Ennek eredményeként pozitív egészségciklus érhető el, amikor edz. Hátránya, hogy a már meglévő visszér nem tűnhet el, de előnye, hogy lassítja a progressziót.

Mit lehet tenni a fájdalom enyhítésére?

A klinikai bemutatások betegenként eltérnek, de a visszerességgel járó gyakori tünetek a fájdalom, a görcsök, az égés, a viszketés, a duzzanat. Az első dolog az, hogy képzett egészségügyi szolgáltató értékelje Önt. A fájdalom kezelése a beteg preferenciáján alapulhat, de fontos, hogy beszéljen az egészségügyi szolgáltatóval, mielőtt önállóan felírná a fájdalomcsillapítást - függetlenül attól, hogy ez természetes-e vagy sem.

Az életmódváltás talán az egyik „kezelés” forma, amely a legnagyobb hatást gyakorolhatja. Azok számára, akik ülő életmódot folytatnak, egy kis testmozgás nagy hasznot hozhat Önnek. Ezt úgy érheti el, hogy letölti a „fit” alkalmazást a telefonjára, és nyomon követi, hogy naponta mennyit sétál, majd kihívja magát, hogy hetente tegyen egy kicsit többet.

Az ételek esetében a rost- és rutintartalmú ételek (hajdina, citrusfélék, szőlő, kajszibarack, cseresznye, szeder, almahéj stb.) Növelése nagyon hasznos lehet. Az alkohol, a fehér liszt és a cukrok elkerülése szintén hozzájárulhat az erek gyulladásának és károsodásának csökkentéséhez. A regisztrált dietetikus segíthet egy olyan étrend kidolgozásában, amely megfelel az Ön igényeinek és tetszik.

Két olyan gyógynövény létezik, amely bizonyos bizonyítékokkal utal arra, hogy felhasználják a visszér kezelésében, ezek közé tartozik a Ruscus aculeatus (hentes seprű) és az Aesculus hippocastanum (vadgesztenye). A megfelelő adagolás érdekében a legjobb, ha engedélyezett naturopátiás orvossal beszélünk a megfelelő és biztonságos használat érdekében.