A vizelet-nátrium és kálium asszociációja a húgyhólyag kiválasztásával krónikus vesebetegségben szenvedő betegeknél

Dr. Jing Xiao és Prof. Zhibin Ye

betegeknél

A Fudan Egyetemhez tartozó Huadong Kórház Nefrológiai Osztálya,

Sanghaj 200040 (Kína)

Tel. + 8621-62483180-81008, fax + 8621-32140503, e-mail [email protected], [email protected]

Kapcsolódó cikkek a következőhöz: "

  • Facebook
  • Twitter
  • LinkedIn
  • Email

Absztrakt

Bevezetés

A hiperurikémia gyakori krónikus vesebetegségben (CKD), és a CKD kialakulásához és progressziójához kapcsolódik [1-3]. A hiperurikémia elsődleges patofiziológiája a húgysav hibás vesekezelése, ideértve a csökkent glomeruláris szűrési sebességet vagy a fokozott visszaszívódást vagy a húgysav elégtelen szekrécióját a vesetubulusok által [4, 5]. A proximális vese tubuláris hámsejtek (PTEC) az urát visszaszívódásáért és szekréciójáért felelős ion és urát transzport csatornákat expresszálnak [6]. Eddig a húgysav vese-transzportjának molekuláris mechanizmusa és az ebben a folyamatban szerepet játszó tényezők még nem teljesen ismertek. Ezenkívül ritkán tanulmányozzák a vizelettel történő húgysav kiválasztást CKD-s populációban.

Anyagok és metódusok

A vizsgálat résztvevői

Tanulmányunkat az etikai felülvizsgálati bizottság jóváhagyta, és megfelelt az etikai irányelveknek. Minden tantárgyhoz írásos, tájékozott beleegyezést kaptunk.

Klinikai és laboratóriumi mérések

Minden résztvevőtől egyetlen 24 órás vizeletmintát gyűjtöttek. Az összes résztvevőt szóbeli utasításokkal látták el a 24 órás vizeletminták összegyűjtéséről. Minden résztvevőt három literes műanyag palackkal láttak el. És arra kérték őket, hogy reggel dobják ki az első példányt, és ettől kezdve gyűjtsék össze az összes példányt akár 24 órán keresztül. Képzett nővérek voltak felelősek az egyes mintagyűjtemények kezdési és befejezési idejének rögzítéséért és a teljességről szóló interjúk elkészítéséért egy standard kérdőív segítségével. Az összes mintát azonnal elküldtük a klinikai laboratóriumba a húgysav (Uur), a nátrium (Una), a kálium (Uk), a vizelet glükózja (Ug), a vizelet térfogata (UV), a vizelet kreatinin 24 órás vizeletszintjének elemzésére. (Ucr), vizeletalbumin (UALB). A vizeletalbumin/kreatinin arányt (UACR) UALB/Ucr-ként számoltuk. A húgysav (FEur) frakcionális kiválasztódását (Uur × Scr)/(SUA × Ucr) × 100, százalékban kifejezve. A húgysav-kiürülési sebességet (Cur) Uur × UV/SUA-val számítottuk. A nátrium (FEna) frakcionált kiválasztását (Una × Scr)/(Sna × Ucr) × 100, százalékban kifejezve. A kálium (FEk) frakcionális kiválasztódását (Uk × Scr)/(Sk × Ucr) × 100, százalékban kifejezve. A vizelet nátrium/kálium arányát Una/Uk értékként számoltuk. A 24 órás Uur, Cur és Ug korrigálták a testfelületet.

A magasságot, a súlyt és a vérnyomást képzett ápolónők szabványosított módon mérték. A testtömeg-indexet (BMI) a tömeg kilogrammban elosztva osztották a méterben kifejezett magassággal. A 24 órás vizeletgyűjtés napján 12 órás böjt után a reggeli vénás vérből mintát vettek a rutin biokémia céljából, beleértve a nátrium (Sna), kálium (Sk), húgysav (SUA), kreatinin (Scr) szérumszintjét. vizelet-nitrogén (BUN), C-reaktív fehérje (CRP), teljes koleszterin (TC), trigliceridek (TG), nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), éhomi vércukorszint (FBG), összes szén dioxid (TCO2) és a hemoglobin A1c (HbA1c). A becsült glomeruláris szűrési sebességet (eGFR) (milliliter per perc/1,73 m 2), a vesefunkció mutatóját, a krónikus vesebetegség epidemiológiai együttműködés (CKD-EPI) képletének felhasználásával számoltuk ki [14].

Diagnosztikai és csoportosítási kritériumok

A hiperurikémiát a húgysav szérumszintjeként határozták meg,> 420 µmol/l; A magas vérnyomást szisztolés vérnyomásként (SBP) ≥140 Hgmm, diasztolés vérnyomásként (DBP) ≥90 Hgmm-ként, vagy vérnyomáscsökkentő gyógyszerként határozták meg önbevallás vagy gyógyszertári adatok alapján. A vizsgálat résztvevőit hipertónia csoportba (H) és nem magas vérnyomás csoportba (NH) osztották. A magas vérnyomásban szenvedő populációban az eGFR tercilis adatai szerint a betegeket három csoportra osztották (HG1: eGFR 2; HG2: 33,9 2,9 mmol/1,73 m 2). A magas vérnyomású csoportban a FEna tertilitása alapján a betegeket három csoportra osztották (FEna1: FEna 1,88%). Az FEk tertilitása szerint a betegeket három csoportra osztották (FEk1: FEk 15,17%); Az Una/k tertilitása szerint a betegeket három csoportra osztották (Una/k1: Una/k 5,40).

Statisztikai analízis

2. táblázat.

Többszörös lineáris regresszióanalízis az FEna, az FEk és az Una/k (független változó) és a 24-hUur (függő változó) társulásához magas vérnyomásban és nem magas vérnyomásban. 1. modell nem, életkor és BMI alapján; 2. modell plusz eGFR és SUA; 3. modell plusz FBG, 24 hUg, TG, CRP, LDL és TCO2. A béta együtthatók arra utalnak, hogy egy függő változó hány eltérést fog megváltoztatni a prediktor változó szórásnövekedésénként. Az SE a standard hibára utal. H: magas vérnyomás csoport; NH: nem magas vérnyomás csoport. Rövidítések: 24 órás Uur, 24 órás vizelet húgysav kiválasztás; FEna, a nátrium frakcionált kiválasztása; FEk, a kálium frakcionált kiválasztása; Una/k: vizelet nátrium/kálium aránya

3. táblázat.

Többszörös lineáris regresszióanalízis az FEna, az FEk és az Una/k (független változó) és a Cur (függő változó) társulásához magas vérnyomásban és nem magas vérnyomásban. 1. modell nem, életkor és BMI alapján; 2. modell plusz eGFR és SUA; 3. modell plusz FBG, 24 hUg, TG, CRP, LDL és TCO2. A béta együtthatók arra utalnak, hogy egy függő változó hány eltérést fog megváltoztatni a prediktor változó eltérésnövekedésenként. Az SE a standard hibára utal. H: magas vérnyomás csoport; NH: nem magas vérnyomás csoport. Rövidítések: Cur, húgysav clearance-arány; FEna, a nátrium frakcionált kiválasztása; FEk, a kálium frakcionált kiválasztása; Una/k: vizelet nátrium/kálium aránya

4. táblázat.

Többszörös lineáris regresszióanalízis az FEna, az FEk és az Una/k (független változó) és a FEur (függő változó) társulásához magas vérnyomásban és nem magas vérnyomásban. 1. modell nem, életkor és BMI alapján; 2. modell plusz eGFR és SUA; 3. modell plusz FBG, 24 hUg, TG, CRP, LDL és TCO2. A béta együtthatók arra utalnak, hogy egy függő változó hány eltérést fog megváltoztatni a prediktor változó eltérésnövekedésenként. Az SE a standard hibára utal. H: magas vérnyomás csoport; NH: nem magas vérnyomás csoport. Rövidítések: FEur, a húgysav frakcionális kiválasztása; FEna, a nátrium frakcionált kiválasztása; FEk, a kálium frakcionált kiválasztása; Una/k: vizelet nátrium/kálium aránya

Nem hipertóniás csoportban a Spearman-korrelációs elemzés azt mutatta, hogy az FEna negatívan társult a 24 órás Uur és a Cur-vel (r = -0,297, P 0,05; 3. és 4. táblázat). Ezenkívül megszűnt az FEk és az Una/k kapcsolata a 24 órás Uur, Cur és FEur P> 0,05; 2., 3. és 4. táblázat), miután összekeverték a zavaró tényezőket három modellben (az 1. modell nem, életkor és BMI alapján; 2. modell plusz eGFR és SUA; 3. modell plusz FBG, 24-hUg, TG, CRP, LDL és TCO2).

Annak érdekében, hogy megvizsgálhassuk, hogyan követhető nyomon az FEna és az FEk és a FEur közötti összefüggés az eGFR változásaival, a következőképpen elemeztük kapcsolatukat három csoportban, az eGFR tertilis szerint rétegezve, az hipertónia és a nem magas vérnyomás populációban.

Ami a hipertóniás populációt illeti, a HG1 csoportban (eGFR 2) a Spearman-korrelációs elemzés azt mutatta, hogy mind az FEna, mind az FEk pozitívan társult a FEur-hoz (r = 0,629, P 2), Spearman-korrelációs elemzés azt mutatta, hogy mind az FEna, mind az FEk pozitívan kapcsolódott a FEur-hoz (r = 0,268, P= 0,014; r = 0,302, P= 0,005, ill. A többszörös lineáris regressziós elemzés azt mutatta, hogy az FEna és az FEk kapcsolata a FEur-val megszűnt (mindkettő P> 0,05; 5. táblázat). A HG3 csoportban (eGFR ≥66,6 ml/perc/1,73 m 2) a Spearman-korrelációs elemzés azt mutatta, hogy az FEna pozitívan társult a FEur-hoz (r = 0,534, P 0,05, 5. táblázat).

5. táblázat.

Többszörös lineáris regresszió-analízis az FEna, FEk és Una/k és FEur asszociációjához három csoportban az eGFR tercilisével hipertóniás populációban. 1. modell nem, életkor és BMI alapján; 2. modell plusz eGFR és SUA; 3. modell plusz FBG, 24 hUg, TG, CRP, LDL és TCO2. A béta együtthatók arra utalnak, hogy egy függő változó hány eltérést fog megváltoztatni a prediktor változó eltérésnövekedésenként. Az SE a standard hibára utal. HG1 csoport: eGFR 2; HG2 csoport: 33,9

A nem hipertóniás populációt illetően az NHG1 csoportban (eGFR 2) a Spearman-korrelációs elemzés azt mutatta, hogy az FEna és az FEk pozitívan kapcsolódik a FEur-hoz (r = 0,674, P 0,05; 6. táblázat). Az NHG2 csoportban (68,4≤eGFR 2) a Spearman-korrelációs elemzés azt mutatta, hogy az FEna pozitívan kapcsolódik a FEur-hoz (r = 0,372, P= 0,006), és az FEk nem volt összefüggésben a FEur-val (r = 0,159, P= 0,250). A többszörös lineáris regressziós elemzés azt mutatta, hogy az FEna és a FEur kapcsolata megszűnt (P> 0,05; 6. táblázat). Az NHG3 csoportban (eGFR ≥98,5 ml/perc/1,73 m 2) a Spearman-korrelációs elemzés azt mutatta, hogy mind az FEna, mind az FEk pozitívan kapcsolódott a FEur-hoz (r = 0,415, P= 0,001; r = 0,396, P= 0,003, ill. A többszörös lineáris regressziós elemzés azt mutatta, hogy az FEna és az FEk kapcsolata a FEur-val megszűnt (mindkettő P> 0,001; 6. táblázat).

6. táblázat.

Többszörös lineáris regresszió-analízis az FEna, FEk és Una/k és FEur asszociációjához három csoportban az eGFR tercilisével nem hipertóniás populációban. 1. modell nem, életkor és BMI alapján; 2. modell plusz eGFR és SUA; 3. modell plusz FBG, 24 hUg, TG, CRP, LDL és TCO2. A béta együtthatók arra utalnak, hogy egy függő változó hány eltérést fog megváltoztatni a prediktor változó eltérésnövekedésenként. Az SE a standard hibára utal. NHG1 csoport: eGFR2; NHG2 csoport: 68,4 ≤ eGFR < 98,5 ml/perc/1,73 m 2; NHG3 csoport: eGFR ≥98,5 ml/perc/1,73 m2. Rövidítések: FEur, a húgysav frakcionális kiválasztása; FEna, a nátrium frakcionált kiválasztása; FEk, a kálium frakcionált kiválasztása

A vizelet húgysav kiválasztásának különbségei a vizelet nátrium- és káliumtertilitása szerint a magas vérnyomás csoportban

Az FEna csoport első tertiliséhez képest a 24 órás Uur és a Cur szintje a FEna csoport legmagasabb tertilisében alacsonyabb volt (mindkettő P 0,05; 3A és B ábra).

1. ábra.

Meg kell jegyezni a jelen tanulmány néhány lehetséges korlátozását. Először is, a jelen tanulmány keresztmetszeti jellege megnehezíti a vizelet vizelettel történő kiválasztásának és a húgysav kezelésének okozati összefüggését. Másodszor, egyetlen vizeletgyűjtés túlértékelheti vagy alulbecsülheti a húgysav, a nátrium és a kálium tényleges vizelettel történő kiválasztását a CKD populációban. Végül nem vizsgáltuk a CKD specifikus etiológiájának a húgysav kiválasztásra gyakorolt ​​hatását. Mindazonáltal még mindig számos figyelemre méltó erősség rejlik jelen tanulmányunkban. Ami a legfontosabb, szigorú kizárási kritériumokat alkalmaztak, amelyek kórtörténeteken és rutin laboratóriumi eredményeken alapultak, valamint az esetleges zavarók alapos kiigazítását. Ezenkívül a vizelet nátrium-, kálium- és húgysav-kombinált indexeit használtuk az elemzéshez, amely átfogóbb és reprezentatívabb volt.

Következtetés

Jelen tanulmány arról számolt be, hogy CKD-s betegeknél a vizelet nátrium- és káliumkiválasztása szoros összefüggésben volt a húgysav vesekezelésével, miután több zavarra igazodott, ami hipertóniás betegeknél kifejezett volt. Ez a jelenség lehet a hiperurikémia és a hiperurikémia kapcsolatának egyik mechanizmusa. További megerősítésre van szükség. Várhatóan alacsony nátrium- és magas káliumtartalmú étrenddel segít csökkenteni a hiperurikémia kockázatát.

Köszönetnyilvánítás

Ezt a kutatást a sanghaji Városi Egészségügyi és Családtervezési Bizottság támogatta, a legfontosabb fejlődő tudományágak (támogatás száma: 2015ZB0501).

Közzétételi nyilatkozat

Minden szerző kijelentette, hogy nem versengenek egymással.