A húgysav és a vizelet nátriumürítésének hatása a prehipertóniára: országos populációalapú tanulmány

Absztrakt

Háttér

Ez a tanulmány megvizsgálta a szérum húgysav (SUA) szintjének és a vizelet vizelettel történő kiválasztásának a vérnyomásra gyakorolt hatását, valamint ezek együttes hatását a korai populációban a prehypertoniara.

Módszer

Felnőttek (≥ 19 év) esetében a 7. Koreai Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat adatait használták fel. A résztvevőket a JNC-7 definíciója szerint két csoportba sorolták: normotenzió és prehipertenzió. Logisztikai regressziót hajtottunk végre, és igazítottuk a vérnyomás hagyományosan tekinthető zavaróinak. Valamennyi elemzés összetett mintavételi tervet tekintett. Többváltozós elemzést hajtottunk végre a SUA szint és a vizelettel történő kiválasztás alapján meghatározott alcsoportokon.

Eredmények

A 4200 résztvevőt normotenzióra osztották (n = 2646) és a vérnyomáscsökkenés (n = 1554) csoportok. Az egyváltozós elemzésben a beteg életkora, a férfi nem, az egyidejű komorbiditás (diabetes mellitus, szív- és érrendszeri betegségek, stroke, dyslipidaemia és krónikus vesebetegség), a húgysav és a vizelet vizelettel történő kiválasztása társult a prehypertensionhoz. A kiindulási kovariánsokra történő kiigazítás után mind a SUA szint, mind a vizelettel történő nátriumürítés jelentős előrejelzője volt az incidens előtti magas vérnyomásnak (SUA, 1 mg/dl növekedésre, esélyhányados [OR] 1,216, 95% konfidencia intervallum [95% CI] 1,131–1,309; vizelettel történő nátrium-kiválasztás, 1 g/nap növekedésenként, OR 1,067, 95% CI 1,019–1117). Ezenkívül a SUA és a vizelet vizeletürítésének magasabb tertilitása egyidejűleg magasabb OR-t eredményezett a prehypertensionnál.

Következtetés

A megnövekedett SUA jelentős kockázati jelző a normotenzíveknél a prehypertension kialakulására. Egyidejűleg a magas SUA és a vizelet nátrium-kiválasztása felerősítette a prehypertension kialakulására gyakorolt hatást. Eredményeink azt sugallják, hogy az SUA-szint csökkentése és a nátrium-bevitel csökkentése hozzájárul a magas vérnyomás megelőzéséhez.

Háttér

A magas vérnyomás prevalenciája világszerte növekszik, veszélyt jelentve a közegészségre. Ezenkívül a magas vérnyomás a kardiovaszkuláris morbiditás és a halálozás abszolút kockázati tényezője, mindkettő továbbra is magas egészségügyi rendszer költségekkel jár [1, 2]. Az incidens magas vérnyomás megelőzésének hatékony intézkedése az étrendi nátriumfogyasztás csökkentése, amely a korábbi vizsgálatokban bizonyítottan csökkenti a vérnyomást. A DASH-nátrium (Dietary Approaches to Stop Hypertension) [3] klinikai táplálkozási vizsgálat, amelynek célja a vérnyomás változásainak vizsgálata a nátrium három szintjére reagálva, szignifikáns pozitív kapcsolatot mutatott ki a nátrium bevitel és a vérnyomás szintje között. a magas vérnyomásban és anélkül szenvedő résztvevők körében nyilvánvaló. A legutóbbi Cochrane-vizsgálat és 34 randomizált vizsgálat (3230 résztvevő) metaanalízise azt mutatta, hogy a vizelet nátriumszintjének 100 mmol/24 órás csökkenésének átlagos változása 5,4 Hgmm-rel és 2,8 Hgmm-rel csökkentette a szisztolés és a diasztolés nyomást hipertóniás egyéneknél, és normotenzívekben 2,4 Hgmm-rel, illetve 1,0 Hgmm-rel [4].

A vegyes nemzeti bizottság (JNC-7) iránymutatásának hetedik jelentése a prehypertenziót 120–139 Hgmm szisztolés vérnyomásként és/vagy 80–90 Hgmm diasztolés vérnyomásként határozza meg [5]. A prehipertenzió a hipertónia hatékony előrejelzője [5], és kockázati tényezői közé tartozik a túlsúly, a túlzott nátrium-bevitel, az alacsony fizikai aktivitás és a túlzott alkoholfogyasztás, amelyek szintén kockázati tényezők a hipertónia kialakulásában [6, 7]. A megnövekedett nátrium-bevitel és a prehypertension összefüggésének vizsgálata az endotheli diszfunkciót, az oxidatív stresszt, a gyulladást, az inzulinrezisztenciát és a perifériás rezisztenciát okozati tényezőként azonosította [8, 9].

A húgysavat, a purin lebomlásának metabolikus végtermékét a szív- és érrendszeri és vesebetegségek lehetséges kockázati tényezőjeként és mediátoraként, valamint ezek kimeneteleként tekintik [10]. Ezenkívül a hiperurikémia fontos rizikófaktorként jelent meg mind a prehypertonia, mind a hypertonia szempontjából [11,12,13].

Egy kínai kohorsz egy nemrégiben készült tanulmánya megvizsgálta a szérum húgysav (SUA), a vizelet vizelettel történő kiválasztódása és kölcsönhatásuk összefüggését a prehypertension kockázatával [13]. Noha a vizelet nátrium-kiválasztása nem volt szignifikánsan összefüggésben az SUA-val, mindkettő szignifikánsan összefüggött a prehypertension kockázatával, még akkor is, ha több zavarba hozatalt igazítottak. Ezenkívül meghatároztuk a SUA és a vizelet vizeletürítésének szinergetikus hatását a prehypertension kialakulásában. Kevés a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a SUA és a vizelettel történő nátriumürítés szintén a prehypertension kockázati tényezője. Így a jelen tanulmányban egy országos adatbázist használtunk annak megvizsgálására, hogy a SUA és a vizelettel történő nátriumürítés kockázati tényezők-e a prehypertension kialakulásában.

Feltételeztük, hogy az SUA és a túlzott nátrium-bevitel mind egyénileg, mind additívan növeli a vérnyomást. Ezért megvizsgáltuk a prehypertonia prevalenciáját a SUA szint és a vizelet vizelettel történő kiválasztása alapján, ez utóbbi a sóbevitel helyettesítő markerjeként. Ezenkívül elvégeztük az SUA és a vizelet vizeletürítésének egyetlen és kombinált hatásának részletes elemzését a vérnyomás emelkedésében.

Mód

Tanulmányterv és résztvevők

Ezt a tanulmányt a Koreai Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Vizsgálat (KNHANES) VII. A KNHANES egy országos felmérés, amelyet a Koreai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központok 1998 óta végeznek. Vizsgálatunk során a legújabb közzétett verziót használtuk. A KNHANES-ban közölt elfogulatlan keresztmetszeti becsléseket komplex többlépcsős valószínűségi minta tervezéssel érik el, életkor, nem és földrajzi terület alapján, az általános koreai populáció résztvevőinek azonosítása érdekében. A felmérés a táplálkozással és egészséggel kapcsolatos kérdésekkel, valamint az egészséggel kapcsolatos mérésekkel foglalkozó, önállóan kitöltött kérdőívből áll, melyeket képzett személyzet szerzett be. Így az adatbázis reprezentatív az egész koreai lakosság egészségi és táplálkozási állapotára, valamint egészségügyi magatartására.

A 8127 koreai résztvevő közül a vizsgált populáció 6518, 19 éves vagy annál idősebb emberből állt. A kizárási kritériumok a következők voltak: 19 évesnél fiatalabb egyének és azok, akikből hiányoztak a vérnyomás, az SUA és a vizelettel történő vizeletürítés meghatározásához szükséges adatok. A vizsgálati protokollt az Ewha Intézményi Felülvizsgálati Testülete (IRB EUMC 2020–01–010) jóváhagyta.

A magas vérnyomás, a prehypertension, a diabetes mellitus, a dyslipidaemia, a krónikus vesebetegség és a hyperuricemia mérései és meghatározása

KNHANES alkalmazásában jól képzett ápolónők normál higany vérnyomásmérővel (Baumanometer® fali egység 33, Baum Co., Inc., Inc., Copiague, NY, USA) mértek vérnyomást a résztvevőkkel ülő helyzetben, miután pihentek legalább 10 perc. Valamennyi résztvevő esetében három külön alkalommal, 5 perces időközönként, csendes körülmények között mértük a vérnyomást. Az adatok elemzéséhez a legutóbbi két mérés átlagát alkalmaztuk.

A JNC-7 kritériumai alapján a magas vérnyomást egy antihipertenzív gyógyszert szedő egyénnél, vagy ≥ 140 Hgmm szisztolés vagy ≥ 90 Hgmm diasztolés vérnyomásnál szenvedő egyénnél határozták meg [14]. A prehipertóniát 120–139 Hgmm szisztolés vérnyomásként vagy 80–89 Hgmm diasztolés vérnyomásként határozták meg. A normotenziót tehát szisztolés vérnyomásként definiálták

Eredmény

A vizsgált populáció alapjellemzői

A 6518 ≥19 éves személy közül, akik alkalmasak voltak a vizsgálatra, 2318-at kizártak a részvételből magas vérnyomás miatt (n = 1978) és hiányzó adatok (vérnyomás, vérkémia, vizeletbiokémia; n = 340). Így a vizsgált populáció 4200 egyént tartalmazott, akik megfeleltek a felvételi kritériumoknak. Ezek közül 2646-ot (66,2%) a normotension karhoz, 1554-et (33,8%) a prehypertension karhoz rendeltek a vérnyomás JNC-7 osztályozása szerint. Az 1. táblázat a két csoport kiindulási jellemzőit mutatja be. A résztvevők életkora 19 és 80 év között volt (átlag = 47,3 ± 0,45 év), az átlag 46,8 ± 0,64 év volt a prehypertension csoportban és 40,9 ± 0,38 év a normotension csoportban (o 1. táblázat: A vérnyomás állapota szerint kategorizált résztvevők kiindulási jellemzői. Az adatokat átlag ± SE vagy súlyozott százalékban (%) ± SE adják meg

A prehypertension csoportokban az átlagos testtömeg-index (BMI) magasabb volt, mint a normotension csoportban, és a DM, CVD, stroke, dyslipidemia és CKD prevalenciája magasabb volt. Az átlagos hemoglobinszint, a fehérvérsejtszám, az éhomi glükóz, a BUN, a szérum kreatinin és a hs-CRP koncentráció szintén szignifikánsan magasabb volt a prehypertensionban, mint a normotension csoportban. Az eGFR szignifikánsan alacsonyabb volt a prehypertension csoportban, mint a normotension csoportban. A két csoport dohányzási státusában nem volt szignifikáns különbség. Az összes koleszterin és a triglicerid magasabb volt a prehypertension csoportban, és a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) szintje szignifikánsan alacsonyabb volt a prehypertensinben. A két csoport alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) szintjének különbsége nem volt szignifikáns.

A SUA szint szignifikánsan magasabb volt a prehypertensionban, mint a normotension csoportban (5,43 ± 0,05 vs. 4,91 ± 0,04 mg/dl, o 2. táblázat A különféle jellemzők és a prehypertension összefüggései a nyers modellben logisztikai regresszióanalízissel

Ezután többváltozós logisztikai regressziós elemzéseket végeztek, és kiszámolták a normotenzióból származó prehypertension kialakulásának OR-jait az életkor, a nem, a diszlipidémia, a stroke, a CVD, a CKD, a DM, a hs-CRP, a SUA és a vizelet nátrium-kiválasztása után történő korrekció után, amelyek jelentős zavaró tényezők voltak a a nyers modell (3. táblázat). Az 1. modellben (életkorhoz és nemhez igazítva) a 2. modell (kiegészítve a betegség állapotához, beleértve a diszlipidémiát, agyvérzést, a CVD, a CKD és a DM-t), és a 3. modell (a hs-CRP-vel kiegészítve), a SUA és a nátrium kiválasztódása a prehipertónia jelentős előrejelzői.

Az SUA és a vizelettel történő kiválasztási tertilisek esélyaránya a prehypertonia esetén

Az SUA és a vizelet vizelettel történő kiválasztódásának az incidens előtti magas vérnyomásra gyakorolt hatásának kezelése érdekében a résztvevőket az SUA szint és a vizelet nátrium kiválasztása alapján osztályozták az OR-k megszerzéséhez. Az SUA tertilitása a következő volt: 1. tercilis, 4. táblázat: A szérum húgysav egyes tertilitása és a vizelet nátrium-kiválasztása közötti összefüggés többszörös logisztikus regresszióval. 1. modell: az életkor és a nem beállítása. 2. modell: kor, nem és társbetegségek, beleértve a cukorbetegséget, a szív- és érrendszeri betegségeket, a stroke-ot, a diszlipidémiát és a krónikus vesebetegségeket. 3. modell: az életkor, a nem, a társbetegségek és a nagy érzékenységű reaktív fehérje beállítása

A szérum húgysav és a vizelet nátrium-kiválasztásának együttes hatása a prehypertonia kockázatára. Az egyes oszlopok magassága az egyes csoportok OR-ját jelöli. Az OR-kat egy közös referenciacsoporttal hasonlítják össze (a vizelet kiválasztásának legalacsonyabb tertilis vizelete és a szérum húgysav legalacsonyabb tertile)

Az életkor és nem szerint igazodó modellben (1. modell) a prehipertóniára eső SUA OR-ja nőtt a növekvő SUA-tercilisek között, és a legmagasabb tercilis OR-értéke szignifikáns volt (OR 1,746, 95% CI: 1,410–2,162). A DM, a CVD, a stroke, a dyslipidaemia és a CKD további kiigazítása után (2. modell) a legmagasabb SUA tertilis prehypertonia esetén az OR továbbra is szignifikáns maradt (OR 1,702, 95% CI: 1,356–2,135). A hs-CRP további beállításával (3. modell) a legmagasabb SUA-tertilitás a prehypertension esetében is szignifikáns volt (OR 1,597, 95% CI: 1,267–2,013). Hasonlóképpen, a vizelettel történő nátrium-kiválasztáson alapuló, az életkorhoz és nemhez igazított modellben (1. modell) az OR növekedett, mivel a vizelet nátrium-kiválasztása nőtt, és a legmagasabb tertilis OR volt szignifikáns (OR 1,370, 95% CI: 1,122–1,673) . A betegség státusának és a hs-CRP-nek a fokozatos beállítása után (2., illetve 3. modell) a vizelet vizeletürítésének legmagasabb tertilitása a prehypertension szignifikáns előrejelzője volt.

A SUA és a vizelet nátrium-kiválasztásának együttes hatása a prehypertonia esetén

Vita

A prehipertónia a hipertónia jól ismert prekurzora, és összefügg a kardiovaszkuláris okokból eredő morbiditással és mortalitással [5, 18]. Tekintettel a prehypertension magas előfordulási gyakoriságára (30-50%) sok országban, tanulmányokat végeztek az incidens hipertónia kialakulásának csökkentésére irányuló intézkedésekről [19, 20], mint például a fent említett DASH-vizsgálat. Egy korábbi nagyszabású, hosszú távú, közösségi alapú, randomizált, kontrollos vizsgálatban a szerzők megállapították, hogy az étrendi nátrium-bevitel mérsékelt csökkenése további 4,3 Hgmm-es szisztolés vérnyomás-csökkenést eredményezett a jól kontrollált hipertóniában szenvedő idős emberek körében [21 ]. A metaanalízisek és a Cochrane-vizsgálatok megerősítették a csökkent nátrium-bevitel hatékonyságát a vérnyomás csökkentésében [4, 22, 23]. Bár ezek a tanulmányok egyértelműen megállapították, hogy az alacsonyabb sótartalom csökkentette a vérnyomást hipertóniában vagy anélkül szenvedőknél, kevés tanulmány vizsgálta kifejezetten a csökkent sófogyasztás hatását a prehypertoniás populációban.

A megnövekedett SUA és a prehypertension kialakulása közötti összefüggés megállapítása nagyrészt összhangban áll a korábbi vizsgálatokkal. Azonban különbségeket állapítottunk meg eredményeink és más vizsgálatok eredményei között a dyslipidaemia tekintetében. A diszlipidémia, amelyet a magas összes koleszterinszint és az abnormális LDL vagy triglicerid szint megváltozott arányaként határoznak meg, általában a megnövekedett vérnyomással jár együtt [32, 33]. Egy keresztmetszeti vizsgálat dokumentálta a lipidprofil összefüggését a prehypertension státusszal, amelyben a többváltozós kiigazítást követően a triglicerid a nőknél a prehypertension jelentős meghatározója volt (OR 1,003, 95% CI: 1.000–1.005) [34]. Jelen tanulmányban a triglicerid és az összkoleszterin pozitív kapcsolatban állt a prehypertension kialakulásával, az LDL-koleszterin azonban nem. A jelenlegi diszlipidémia azonban továbbra is jelentős kovariáns maradt, még akkor is, ha több zavaróhoz igazodott. Valószínű, hogy a diszlipidémia közvetett szerepet játszik az emelkedő vérnyomás patogenezisében, amelyet az endotheliális diszfunkció közvetít, mivel a magas LDL-koleszterinszint gátolja az endothelium-függő vazodilatátor reakciót az acetilkolinra [35, 36] és oxidálódik, de nem natív LDL, érelmeszesedést vált ki [37].

Így tanulmányunk azt sugallja, hogy a normális vérnyomáscsökkentő személyek megcélzása, akiknek magas a SUA-értéke, legalább a koreai populációban hatékonyan megelőzhetik a prehypertensiont. Kimutatták, hogy a hiperurikémia ezen hatását magas sótartalmú étrend erősíti.

Mindazonáltal tanulmányunk azt sugallja, hogy a nátrium-bevitel intenzív módosítására és az SUA csökkentésére van szükség a normotenzív egyének prehypertenziójának megelőzéséhez. A több központból álló, prospektív vizsgálat elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük a magas SUA-szint kezelésének előnyeit a prehypertension megelőzésében.

Következtetés

Ez a tanulmány kimutatta, hogy a megnövekedett nátrium-bevitel és a magas SUA-szint együtt növelte az incidens előtti magas vérnyomás kockázatát a koreai lakosságban. Ezen túlmenően, normotenzív egyéneknél, akiknél egyidejűleg magas az SUA szint és magas a nátrium bevitel, nagyobb volt a prehypertension kialakulásának kockázata.