A testmozgás hatása a szülés utáni súlymegtartásra túlsúlyos és elhízott nőknél

Szerzői): Kirsty J. Elliott-Sale * Mozgásszervi élettani kutatócsoport, Sportegészségügyi és teljesítménynövelő (SHAPE) Kutatóközpont, Természettudományi és Műszaki Iskola, Nottingham Trent Egyetem, Erasmus Darwin Building, Clifton Lane, Nottingham, NG11 8NS, Egyesült Királyság

Társulás:

Napló neve: Jelenlegi női egészségügyi vélemények

13. évfolyam, 2017. évfolyam, 1. szám

Grafikai absztrakt:

Absztrakt:

Kulcsszavak: Testtömeg, terhesség, elhízás, fizikai aktivitás, posztnatális, túlsúly, szülés utáni súlymegtartás.

Jelenlegi női egészségügyi vélemények

Cím:A testmozgás hatása a szülés utáni súlymegtartásra túlsúlyos és elhízott nőknél

HANGERŐ: 13. PROBLÉMA: 1

Szerzői):Kirsty J. Elliott-Sale *

Társulás:Mozgásszervi élettani kutatócsoport, Sportegészségügyi és teljesítménynövelő (SHAPE) Kutatóközpont, Természettudományi és Technológiai Iskola, Nottingham Trent Egyetem, Erasmus Darwin Building, Clifton Lane, Nottingham, NG11 8NS

Kulcsszavak:Testtömeg, terhesség, elhízás, fizikai aktivitás, posztnatális, túlsúly, szülés utáni súlymegtartás.

Erről a cikkről

Idézd ezt a cikket:

Kirsty J. Elliott-Sale *, „A testmozgás hatása a szülés utáni súlymegtartásra túlsúlyos és elhízott nőknél”, Jelenlegi női egészségügyi vélemények (2017) 13: 11. https://doi.org/10.2174/1573404812666160815120213

DOI https://doi.org/10.2174/1573404812666160815120213	ISSN nyomtatása 1573-4048
Kiadó neve Bentham Science Publisher	Online ISSN 1875-6581

Cikk részletei

Cikkmérők

Kapcsolódó cikkek)

A pitvarfibrillációs abláció prognózisának meghatározása biomarkerekkel
Jelenlegi gyógyszerkémia
Minőség és biztonság a gyermekgyógyászati komplex ellátásban
Aktuális gyermekgyógyászati vélemények
Rho GTPázok megcélzása peptidszerkezetekkel
Jelenlegi gyógyszerészeti tervezés
Szívvédelem metabolikus modulációval: Feltörekvő szerep az inkretin alapú terápiákban?
Kardiovaszkuláris és hematológiai szerek a gyógyászati kémia területén
A telomer hosszúságának dinamikája a lett korú népesség különböző korcsoportjaiban
A jelenlegi öregedéstudomány
Dopamin beadása nagyon alacsony születési súlyú koraszülötteknél: az endokrin hatások felmerülő kérdései
Aktuális gyermekgyógyászati vélemények
Kolchicin a szívkoszorúér-betegségben: régi ismeretség az új öltözékben?
Jelenlegi gyógyszerkémia
A diabéteszes kardiomiopátia klinikai megközelítése: A humán vizsgálatok áttekintése
Jelenlegi gyógyszerkémia
Tervezett több ligandum: alapkutatás és klinikai eredmények
Jelenlegi gyógyszerkémia
Clozapine Safety, 35 évvel később
A jelenlegi kábítószer-biztonság

A legtöbbet letöltött cikk (ek)

Célkitűzés: Arra törekedtünk, hogy megértsük az MMM és az IPV kereszteződését az Egyesült Államokban, különös tekintettel az ezen a területen folyó kutatásokat akadályozó adatproblémákra és az ebből fakadó tudásbeli hiányosságokra.

Módszerek: Meghatároztuk az anyák morbiditását, mortalitását és az IPV-t érintő főbb cikkeket az Egyesült Államokban, és mini-felülvizsgálatot készítettünk a releváns információk alapján.

Eredmények: Annak ellenére, hogy az IPV terhesség alatt elterjedt, az anyák egészségének és az IPV metszéspontját nem vizsgálták széles körben vagy vitatták meg.

Következtetés: A felügyeleti tevékenységekben és az adatgyűjtésben számos korlátozás van, amely alábecsüli az IPV MMM-re gyakorolt hatását. Fontos, hogy azokat a nőket, akik gyilkosság vagy öngyilkosság miatt halnak meg - ami sok esetben összefügg az IPV-vel - a jelenlegi meghatározás szerint az Egyesült Államokban nem számolják terhességgel összefüggő halálozással. Az anyák egészségével vagy az anyai halálozással foglalkozó bizottságok (MMRC) külön szakértői csoportjainak felállítása, amelyek az erőszakos halálozások vizsgálatának és az Anyai Halandósági Felülvizsgálati Információs Alkalmazási Rendszer használatának hivatottak, valószínűleg javítanák a terhességgel összefüggő halálozások adatpontosságát. Az áttekintett szakirodalom és a jelenlegi adatok korlátai alapján jelentős hiányosságok tapasztalhatók az IPV és az anyák egészségének hatásaival kapcsolatban.

Célkitűzés: A tanulmány célja az EPO hatékonyságának meghatározása a menopauza tüneteinek kezelésében a peri és a posztmenopauzás nők körében.

Tanulmányterv: Ez egy szisztematikus áttekintés randomizált klinikai vizsgálatok (RCT) metaanalíziseivel.

Módszerek: A CENTRAL, a Medline, az Embase és a próba regiszterekben kerestük a releváns RCT-ket. A módszertant és a jelentéstételt a Cochrane-i együttműködés referenciáin, valamint a szisztematikus felülvizsgálatok és metaanalízis-kimutatások preferált jelentési tételein alapozták. Az összes statisztikai elemzés elvégzéséhez a Review Manager 5.3.5-ös verzióját használták.

Eredmények: Öt RCT-t azonosítottak, amelyek összesen 402 peri- és posztmenopauzás nőt toboroztak. Az EPO nem csökkentette a napi vazomotoros tünetek gyakoriságát (MD 0,01 epizód, 95% CI -0,54 - 0,57, P = 0,960), a nappali forró villanás epizódok gyakoriságát (MD -0,51 epizód, 95% CI -2,05 - 1,03, P = 0,510), az éjszakai izzadság epizódok gyakorisága (MD 0,33 epizódok, 95% CI -0,48-1,13, P = 0,430) és a vazomotoros tünetek súlyossága (SMD -0,45, 95% CI -1,56-0,66, P = 0,420) ellenőrzés. Az EPO a menopauza tüneteinek súlyosságának minimális csökkenésével járt a kontrollhoz képest (SMD -1,18; 95% CI-2,18 -0,18, P = 0,02). Nem voltak elegendő adatok a mozgásszervi tünetek, a hangulat, a szexualitás, az alvászavarok és az életminőség összegyűjtésére.

Következtetés: Az EPO csökkentheti a menopauza általános tüneteinek súlyosságát, de nem hatékony a vazomotoros tünetek gyakoriságának és súlyosságának csökkentésére. A bizonyítékok minősége nagyon alacsony és mérsékelt között változott. További kutatásokra van szükség a kapcsolódó bizonyítékok megerősítéséhez.

Célkitűzés: A DRA rehabilitációja hagyományosan az IRD csökkentésére összpontosított, de a legújabb kutatások szerint a DRA bezárásának egyedüli összpontosítása nem optimális.

Eredmények: A hasfal rehabilitációja mellett fontos, hogy figyelembe vegyék a medencefenéket (PF). Egészséges egyéneknél a transversus abdominis aktiválásával a PF izmok szubmaximálisabb összehúzódása következik be. Ez az összehúzódás elveszhet vagy megváltozhat vizeletinkontinenciában szenvedő nőknél. Az intraabdominális nyomás növekedése a PF egyidejű összehúzódása nélkül a PF caudalis elmozdulását okozhatja.

Célkitűzés: Az antenatal kortikoszteroidok (ACS) felírási gyakorlatának leírása egy felsőoktatási kórházban öt év alatt annak megállapítására, hogy az ACS-t optimális időpontban kapták-e; az ACS-ben részesülő nők betegjellemzőinek meghatározása optimális időzítéssel; annak meghatározása, hogy az ACS-ben nem részesültek-e a beteg jellemzői a jelzett szerint, és hogy megvizsgálják az ACS felírásának tendenciáját a vizsgálati időszak alatt.

Módszerek: Retrospektív vizsgálatot végeztünk a 2011. január és 2015. december közötti összes szülésről. Feljegyeztük és elemeztük az ACS vényköteles arányait a nők minden csoportjára (koraszülött, késői koraszülött és időtartamú).

Eredmények: A 34. hét terhessége előtt szült nők 65% -a kapott ACS-t. Ezen nők 63% -a 7 napon belül szállított az ACS-t követően. Azok a nők, akik a legvalószínűbb, hogy optimális időzítéssel kapják az ACS-t, elsődlegesek voltak (relatív kockázat [RR], 1,25 [CI, 1,08-1,45]), vagy azoknál a nőknél, akiknél pre-eclampsia volt diagnosztizálva (RR, 1,34 [CI 1,10-1,63]), koraszülött idő előtti repedés membránok (RR, 1,33 [CI, 1,15-1,54]) vagy fenyegetett koraszülés (RR, 1,42 [CI, 1,22-1,65]).

Következtetés: A nők és a csecsemők jelentős része ki van téve az ACS-nek arányos előnyök nélkül, és a koraszülöttek jelentős része nem kap ACS-t. A szolgáltatásnyújtás optimalizálása érdekében meg kell határozni az ACS-t kapó koraszülött és koraszülöttek százalékos arányát.

Célkitűzés: A jelen vizsgálat elvégzésének célja a méh leiomyoma és a szülés utáni vérzés (PPH) közötti összefüggés felmérése volt epidemiológiai vizsgálatok alapján.

Módszerek: Több jelentős nemzetközi adatbázist (PubMed, Scopus, EBSCO és Web of Science) kerestünk 2019 októberéig. VAGY-t használtunk a méh leiomyoma és a szülés utáni vérzés közötti összefüggés mérésére. A kombinált OR-t és a megfelelő 95% -os CI-t véletlen hatású modellek segítségével számoltuk ki. A potenciális zavarók visszaszorítása érdekében meta-analízist hajtottak végre nyers és módosított formán alapulva. A hatás nagyságának homogenitását a Q statisztika alkalmazásával, valamint a vizsgálatok és az I2 statisztika közötti inkonzisztencia mérésére teszteltük. A tölcsértáblát és a Begg tesztet alkalmazták a publikáció esetleges elfogultságának felmérésére. Az adatokat a Stata szoftver 14-es verziójával elemeztük, szignifikancia szintje 0,05.

Eredmények: A kiigazított vizsgálatokból származó OR becslések alapján szignifikáns összefüggés volt a méh leiomyoma és a PPH között (OR = 1,44; 95% CI: 1,14, 1,73). Az összefüggést a zavaró tényezők (nyers/korrigált) statisztikai kiigazítás és a méh leiomyoma és a PPH közötti összefüggés alapján értékeltük mind nyers (OR = 1,96; 95% CI: 1,03, 2,88), mind pedig a korrigált (OR = 1,23; 95% CI): 1,02, 1,44) jelentés statisztikailag szignifikáns volt.

Következtetés: Ebben a vizsgálatban a méh leiomyoma volt a PPH kockázati tényezője. Ezért a méh leiomyomában szenvedő terhes nőkön végzett megállapításaink alapján a klinikusoknak fel kell készülniük a hüvelyi szülés és a császármetszés utáni szülés utáni vérzés kezelésére.

Cél: A kutatás célja a mézzel gyömbéres-kamilla gyógynövények hatásának vizsgálata a dysmenorrhoea fájdalom, a kapcsolódó tünetek és a vérzés mértékének csökkentésében.

Módszerek: Ebben a randomizált klinikai vizsgálatban (IRCT-szám: 2016100825031N5) 200 araki egyetemről származó primer dysmenorrhoában szenvedő női hallgatót vontak be és véletlenszerűen két csoportra osztottak. Az összes hallgatót beavatkozás nélkül értékeltük egy cikluson keresztül, majd az (A) csoport mefenaminsavat (250 mg), a (B) csoport gyömbért (1000 mg), kamillát (5000 mg) és egy teáskanál mézet kapott két napig. a menstruáció első három napján pedig naponta háromszor, két egymást követő ciklusban. A fájdalom súlyosságát, a dysmenorrhoea tüneteit és a vérzést vizuális analóg skála, Andersch-Milsom verbális skála és Higham diagram segítségével értékeltük. Az adatokat leíró és következtetési statisztikai tesztekkel elemeztük az SPSS21-en keresztül.