Az EAT-Lancet Élelmiszerek, Bolygók, Egészségügyi Bizottság

A tudomány

Olvassa el és töltse le a teljes jelentés adaptált összefoglalóját

A Planetary Health Diet és Te

Tudjon meg többet arról, hogy mi az egészséges és fenntartható étrend, és hogyan vehet részt ebben.

A komisszió

Az EAT-Lancet szakbizottság világszerte a táplálkozás, az egészségügy, a fenntarthatóság és a politika terén vezető kutatókat tömöríti.

Az EAT-Lancet Élelmiszerek, bolygók, egészségügy szakbizottság 37 világszerte vezető tudóst gyűjtött össze a világ minden tájáról, hogy megválaszolja ezt a kérdést:
Táplálkozhatunk-e a jövőben 10 milliárd lakost számláló egészséges táplálkozással a bolygó határain belül?

A válasz igen, de lehetetlen lesz az étkezési szokások megváltoztatása, az élelmiszertermelés javítása és az élelmiszer-pazarlás csökkentése nélkül.

Az EAT-Lancet jelentés az első teljes tudományos áttekintés arról, hogy mi minősül az egészséges táplálkozásnak a fenntartható élelmiszerrendszerből, és mely intézkedések támogathatják és felgyorsíthatják az élelmiszerrendszer átalakítását.

Az EAT-Lancet hatása a történetekben

Egyre növekvő történetgyűjtemény arról, hogy az EAT-Lancet hogyan hat tovább.

Tud-e egy tudományos bizottság megváltoztatni a világot?

Egy évvel a közzététele után áttekintés arról, hogy az EAT-Lancet Bizottság hogyan hat az élelmiszer-rendszerre.

Megmentheti-e az egészséges táplálék a bolygót?

Az EAT-Lancet jelentés megállapításait megmagyarázták.

Globális indítás

Az EAT-Lancet világszerte több mint 35 helyszínen indul.

A Lancet

Nyissa meg az EAT-Lancet Bizottság központját a The Lancet címen

Teljes jelentés

Hozzáférés az Élelmiszerek az antropocénben: az EAT – Lancet Bizottság a fenntartható élelmiszer-rendszerekből származó egészséges étrendről című teljes jelentéshez

élelmezés

Nyolc nyelven érhető el

Az EAT-Lancet Bizottság összefoglaló jelentése arab, kínai, angol, francia, indonéz, portugál, orosz és spanyol nyelven érhető el.

Hogyan tud az élelmiszer megoldani globális kérdéseket

„Ez a kiindulópont a sürgős és nagyszabású változásokhoz.” - Gunhild Stordalen, az EAT alapítója és elnöke, az EAT-Lancet Oslo Launch 2019. január 17-én.

EAT-Lancet magyarázata

Az EAT-Lancet Bizottság társelnökei, Johan Röckstrøm és Walter Willett professzor végigvezetik az úttörő jelentést.

Penelope könyörgése a felnőttek felé

Penelope Lea fiatal környezetvédelmi aktivista cselekvésre szólít fel az EAT-Lancet indulása során Oslóban, 2019. január 17-én.

Az EAT-Lancet Bizottság 16 ország 37 világvezető tudósából áll, különféle tudományterületekről. A Bizottság célja tudományos konszenzus elérése volt az egészséges táplálkozás és a fenntartható élelmiszer-termelés célkitűzéseinek meghatározása révén. A Bizottság megállapításai adják az első tudományos célkitűzéseket az egészséges táplálkozás és a fenntartható élelmiszer-termelés számára a bolygó határain belül, amely lehetővé teszi számunkra, hogy 2050-ig 10 milliárd embert tudjunk táplálni.

A stockholmi rugalmassági központ adott otthont az EAT-Lancet Bizottság titkárságának, és az EAT-val közösen vezette a Bizottság kutatási tevékenységét.

Itt megtudhatja, hogyan finanszírozták az EAT-Lancet Bizottságot.

Ma a globális élelmiszer-termelés jelenti a legnagyobb mértékben a környezeti állapotromlás, az éghajlati instabilitás és a bolygóhatárok áthágásának hajtóerejét. Ugyanakkor a globális népesség egészségi állapotát egyre inkább az alultápláltság több formája nyomja. Az egészségtelen táplálkozás ma a vezető globális betegségterhelés kockázati tényezője a nem fertőző betegségek, például a cukorbetegség, a szívbetegségek és a rákos megbetegedések növekvő arányával. A hatalmas globális alultápláltság egyre nagyobb nyomást jelent ezeknek a kihívásoknak. Az, hogy hogyan növekszünk, dolgozunk fel, szállítunk, fogyasztunk és pazarlunk ételt, mind az embereket, mind a bolygót károsítja.

Ha olyan jövőben akarunk élni, ahol az emberek egészsége és a környezete nem sérül visszafordíthatatlanul, akkor a világnak el kell kezdenie élni az egészség és a környezet tudományos határain belül. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítése sürgős és alapvető változást igényel az élelmiszer előállításának és fogyasztásának módjaiban.

Bár jelentős tudományos bizonyíték áll rendelkezésre, amely összekapcsolja az étrendeket az emberi egészséggel és a környezeti fenntarthatósággal, az egészséges táplálkozás és a fenntartható élelmiszer-előállítás globálisan elfogadott tudományos célkitűzéseinek hiánya akadályozta a globális élelmiszer-rendszer átalakítására irányuló nagyszabású és összehangolt erőfeszítéseket. Ezt a hiányosságot igyekezett orvosolni az EAT-Lancet Bizottság.

Az EAT-Lancet Bizottság jelentése az egészséges táplálkozás és a fenntartható élelmiszer-termelés első tudományos célkitűzéseit tartalmazza a legfrissebb tudományos irodalom széles spektruma alapján. A világ egyik vezető tudományos orvosi folyóiratában, a The Lancet-ben jelent meg, amely egyesíti az egészségügy, a táplálkozás, a mezőgazdaság, a környezettudomány és a politikatudományok kutatásait, és bemutatja az összefüggő eredményt.

A Bizottság által bemutatott eredmények átfogó szakértői értékelési folyamaton mentek keresztül, amely folyamat hiányozhat, amikor az intézmények jelentéseket készítenek. A szakértői értékelés magában foglalja a névtelen tudósok egy részét, akik felülvizsgálóként vizsgálják a jelentés megállapításait. A Bizottságnak meg kellett vizsgálnia a bírálók észrevételeit annak biztosítása érdekében, hogy a jelentés akadémiai szigorú legyen, mielőtt az a nyilvántartás és a globális tudományos szakirodalom részeként megjelenne. A bizottsági jelentés függelékében bemutatott kiegészítő anyag további eredményeket, adatokat és az alkalmazott módszertan részletesebb leírását tartalmazza. Ez a teljes kiadvánnyal együtt letölthető a The Lancet webhelyéről.

A Bizottság jelentése megalapozza a rugalmas gyakorlatokat azáltal, hogy egyértelmű tudományos célokat javasol az egészséges táplálkozás és a fenntartható élelmiszer-rendszerek biztonságos működési területén belül, beleértve a lehető legalacsonyabb és legmagasabb szintet is. Ahelyett, hogy szigorú irányelveket terjesztene elő, kevés módosítási lehetőséggel, a jelentés eredményei lehetővé teszik az önálló döntéseket és a helyi alkalmazkodást.

Végül a Bizottság egyedülálló abban is, hogy számos környezeti dimenziót ölel fel: éghajlat, biológiai sokféleség csökkenése, nitrogén- és foszforveszteség a környezetben, a talajrendszer változása és az édesvíz felhasználása. Számos tanulmány néhányra összpontosít, nem pedig mind a hat környezeti korlátra.

A bolygó egészségügyi étrend globális referencia étrend felnőttek számára, amelyet szimbolikusan fél tányér gyümölcs, zöldség és dió képvisel. A másik fele elsősorban teljes kiőrlésű gabonából, növényi fehérjékből (bab, lencse, hüvelyesek), telítetlen növényi olajokból, szerény mennyiségű húsból és tejtermékből, valamint néhány hozzáadott cukorból és keményítőtartalmú zöldségből áll. Az étrend meglehetősen rugalmas, és lehetővé teszi az étrendi igényekhez, a személyes preferenciákhoz és a kulturális hagyományokhoz való alkalmazkodást. A vegetáriánus és a vegán étrend két egészséges lehetőség a bolygó egészségügyi étrendjén belül, de személyes választás.

Ma az élelmiszer meghatározó kihívást jelent az emberiség számára, mivel hozzájárul mind a rossz egészségügyi eredményekhez, mind a súlyos környezetromláshoz. A növekvő élelmiszer-kereslet és az egészségtelen étrend elfogadása, ideértve a tartós éhséget, az általános túlfogyasztást, valamint az egészségtelen ételek túlfogyasztását, hihetetlen megterheléshez vezet a közegészségügy számára, és súlyos következményekkel jár a természeti erőforrásokra és a környezetre. Jelenlegi állapotában a globális élelmezési rendszer nem képes kielégíteni a növekvő világpopuláció tápanyagigényét, amely várhatóan 2050-re 10 milliárdra nő, anélkül, hogy visszafordíthatatlanul károsítaná a bolygót.

Ennek megváltoztatására a bolygó egészségügyi étrend tudományos célokat tűz ki az egészséges táplálkozásra, amelyek optimalizálják az emberi egészséget. Az irányelvek elfogadása csökkentheti az alultápláltságot, a túlzott táplálkozást és az étrenddel összefüggő, nem fertőző betegségeket, amelyek világszerte folyamatosan növekednek. A bolygónkénti étrend globális elterjedése azonban évente körülbelül 11 millió koraszülött halálát csökkentheti, ami hozzájárulhat a korai halálozás évente 19–23% -os csökkenéséhez.

Ezenkívül a jelentés meghatározza a fenntartható élelmiszer-rendszerek környezeti határait, amelyek meghatározzák az élelmiszer-termelés biztonságos működési terét a bolygó határain belül. A célok azokat a környezeti folyamatokat hangsúlyozzák, amelyeket az élelmiszer leginkább befolyásol, ideértve az éghajlatváltozást, az édesvíz-felhasználást, a víz nitrogénnel és foszforral való szennyezését, valamint a biológiai sokféleség csökkenését. Elismeri azt a jelentős földterületet is, amelyet élelmiszer-termelésre fordítottak, valamint a természetes ökoszisztémák hozzájárulását az éghajlat-szabályozáshoz, az édesvízellátáshoz és a biológiai sokféleség megőrzéséhez.

A bolygónkénti étrend rugalmas, mivel útmutatásokat ad a különféle élelmiszercsoportok számára, amelyek együttesen alkotják az optimális étrendet az emberi egészség és a környezeti fenntarthatóság szempontjából. A növényi étrendet hangsúlyozza, ahol a teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, diófélék és hüvelyesek jelentik az elfogyasztott ételek nagyobb részét. A hús és a tejtermékek az étrend fontos részei, de lényegesen kisebb arányban, mint a teljes kiőrlésű gabonafélék, gyümölcsök, zöldségek, diófélék és hüvelyesek.

Az egyes szakaszokon belül kitűzött célok mellett az étrendi célok is azt sugallják, hogy az átlagos felnőtt napi 2500 kcal-ra van szükség. Míg ez az összeg kor, nem, aktivitási szint és egészségi profil függvényében változik, a túlfogyasztás élelmiszer-pazarlás, mind egészségügyi, mind környezeti költségekkel.

Az EAT-Lancet Bizottság egészséges étrendre vonatkozó tudományos célkitűzései lehetővé teszik az egyének számára, hogy az ételeket olyan teljes mennyiségben, összetételben és arányban készítsék el és fogyasszák el, amely a különböző élelmiszercsoportok tartományába illeszkedik. Az étrendi szokás lehetővé teszi e kritériumok rugalmas alkalmazását, az ételek testreszabásának lehetőségével, és megfelel a különböző preferenciáknak és összefüggéseknek a rossz étrend és a környezetromlás kockázatának csökkentése érdekében.

A hús túlzott fogyasztása a nyugati étrendben jelentős mértékben hozzájárul a rossz egészségi állapothoz, és növeli az ember túlsúlyos, elhízott vagy bizonyos nem fertőző betegségek kialakulásának kockázatát. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a magas húsfogyasztású nyugati étrend globális elfogadása, a világ népességének és a gazdasági növekedésnek megfelelően jelentős egészségügyi terheket fog okozni, és az élelmiszer-rendszereket jóval meghaladja a környezeti határokat - több tanulmány is ugyanazokat az előrejelzéseket tartalmazza.

Problémás az egyre szűkös, nagy értékű mezőgazdasági területek kiosztása, vagy a magas széndioxid-tartalmú vagy a magas biológiai sokféleségű ökoszisztémák mezőgazdasági termőfölddé történő átalakítása élelmiszerek előállításához - ez garantálja a közegészség folyamatos romlását és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és a párizsi megállapodásnak való teljesítés kollektív elmulasztását. Ez hozzájárul a rossz közegészségügy, az éghajlati katasztrófák elhárításának és a környezetromlásnak a növekvő társadalmi és gazdasági költségeihez is.

E kockázatok elkerülése az egészségtelen élelmiszerek - különösen a rosszul előállított hús - fogyasztásának jelentős csökkentését teszi szükségessé a magas jövedelmű országokban, a közepes jövedelmű országok növekvő fogyasztási trendjeinek elkerülése mellett. Ugyanakkor kritikus fontosságú, hogy az élelmiszer-rendszer elegendő hozzáférést biztosítson az egészséges fehérje szintekhez, amelyeket fenntarthatóan termelnek, ha az éhség és az alultápláltság továbbra is fennáll. Bár ez egy általánosítás, amelyet globális trendek támogatnak, az EAT-Lancet Bizottság arra kéri az egyéneket, vállalatokat és kormánytisztviselőket, hogy a jelentés által biztosított tudományos célkitűzéseket használják kontextus-specifikus cselekvési tervek kidolgozására, hogy mindenki egészséges és fenntartható jövőt biztosítson.

Az EAT-Lancet Bizottság nem számolta ki az ajánlások gazdasági vagy társadalmi költségeit. Jelzi, hogy az ajánlásoknak jelentős gazdasági és társadalmi értékei vannak, ideértve a nemzeti és egyéni egészségügyi kiadások csökkentését, az életminőség javítását és a környezeti biztonsághoz való kollektív hozzájárulást, amely jelentős hatással van a katasztrófakiadásokra.

Az élelmiszer továbbra is az egyik legfontosabb iparág és globális munkaadó lesz, jelentős újításokkal és fejlesztésekkel az élelmiszertermelés, -feldolgozás, -szállítás és -készítés terén szükség van a globális élelmiszer- és környezeti biztonsági célok teljesítéséhez. Bár arra számítunk, hogy egyes növények iránti kereslet helyi és regionális szinten csökken, ezeket a csökkenéseket pótolni kell más növények és élelmiszerek megnövekedett termelésével. Például a Bizottság megjegyzi, hogy a gyümölcsök, zöldségek, diófélék és hüvelyesek termelésének több mint kétszeresére kell nőnie ahhoz, hogy 2050-ig megfeleljen a globális igényeknek.

Fontos megoldást jelentenek azok a cselekvések, amelyek segítik a méltóságteljes foglalkoztatást az élelmiszer-ágazatban a gyártástól, az előkészítéstől az újrafelhasználásig. Kritikusan fontosak lesznek azok a politikák, amelyek támogatják a vidéki gazdaságok átmenetét a környezeti előnyökkel járó egészséges élelmiszerek gyártása felé.

Az EAT-Lancet Bizottság egyetért abban, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem első számú prioritása a szén-dioxid-mentes gazdaságra való áttérés 2050-re. A Párizsi Megállapodás eléréséhez azonban meg kell állítani a magas szén-dioxid-kibocsátású ökoszisztémák széndé történő átalakítását, és az élelmiszer-termelésnek is növekednie kell, hogy megfeleljen 10 milliárd ember szükséglete 2050-ig, a mezőgazdaság jelenlegi üvegházhatásúgáz-kibocsátási költségvetése 5 BT CO2-e. Ez nem jelentéktelen kihívás, és megkérdőjelezi a növekvő hús- és takarmánytermelést - nevezetesen az étrendi szükségleteken túl - az egészséges táplálkozáshoz szükséges gyümölcsök, zöldségek, diófélék és hüvelyesek akut alulteljesítése esetén.

A Bizottság azonban kijelenti, hogy annak feltételezésével is, hogy a világ 2050-re teljes mértékben szén-dioxid-mentes lesz, a Párizsi Megállapodás eléréséhez a mezőgazdaságnak három fontos hozzájárulást kell megkövetelnie: 1) a földterület terjeszkedésének megállítása a széndioxidban gazdag ökoszisztémákba; 2) a mezőgazdaságból származó metán- és nitrogén-dioxid-kibocsátás csökkentése, nevezetesen a rizstermelés és az állatállomány bélben történő erjesztése; és 3) fokozott szén-dioxid-tárolás a mezőgazdasági területeken a jobb termőföldek, legelők és réti területek kezelésének javítása révén.

Az élelmiszer korántsem az egyetlen eszköz a globális éghajlati célok elérésére, de ennek ellenére fontos hozzájárulás. Ezért a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátásának csökkentésére és az étrend megváltoztatására kell összpontosítani. A Bizottság nagyon egyértelműen kijelenti, hogy globális dekarbonizációra van szükség, 2030-ra felére kell csökkenteni a kibocsátást, és 2050-ig el kell érni a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást. Még akkor is, ha mindezen célokat elértük, de az étrendi szokások nem látnak elmozdulást, a világ nem fog teljesíteni a párizsi megállapodás. Míg a CO2 és a dekarbonizáció abszolút kritikus, az étel számít. Az EAT-Lancet egyértelműen bizonyítja, hogy mindkét oldalon sikerre van szükség.