A vörös hús és a csirke fogyasztása és összefüggése a magas vérnyomással és az elhízással dél-koreai gyermekek és serdülők esetében: a KSHES keresztmetszeti elemzése, 2011–2015

Absztrakt

Háttér

A húsfogyasztásnak a gyermekek és serdülők magas vérnyomására (HBP) és elhízására gyakorolt ​​hatása vita tárgyát képezi. A tanulmány célja tehát a húsfogyasztás, a HBP és az elhízás közötti összefüggés értékelése volt ebben a csoportban.

Mód

Keresztmetszeti elemzést végeztünk 9, 12 és 15 éves gyermekek és serdülők országos reprezentatív mintáinak felhasználásával (n = 136 739), akik részt vettek a Koreai Iskolai Egészségügyi Vizsgálatban (KSHES) a 2011–2015 közötti időszakban. Többszörös lineáris és logisztikus regressziós analízist alkalmaztunk a szisztolés vérnyomás (SBP), a diasztolés vérnyomás (DBP) és a testtömeg-index (BMI, kg/m 2) szintjét befolyásoló tényezők meghatározására, valamint e kapcsolatok erősségének tesztelésére.

Eredmények

A kovariánsokhoz igazítva azoknak az alanyoknak a 6,3% -a volt elhízott, akik hetente több mint 5 adag húst fogyasztottak (beleértve a marhahúst, sertéshúst és csirkét), míg az 5 adag húst fogyasztó személyek 9,1% -ával (szisztolés HBP-vel korrigált VAGY: 1,30; 95% CI: 1,05–1,62; P ≤0,01, diasztolés HBP-vel korrigálva VAGY: 1,25; 95% CI: 1,02–1,54; P 5 adag hús/hét, azok, akik fogyasztottak 0,05). Ezzel szemben a BMI jelentősen társult a tejjel, a gyümölcsökkel és a zöldségekkel (P

Háttér

A magas vérnyomás (HBP) és az elhízás prevalenciája gyermekeknél és serdülőknél nőtt az elmúlt években [1,2,3,4,5,6,7,8]. A vérnyomás csökkentése érdekében számos életmódbeli változtatás ajánlott, például fogyás, testmozgás és egészséges étrend követése [9]. Az egyének étrendje az egyik fő módosítható kockázati tényező a HBP kialakulásában [2, 9,10,11,12,13,14,15,16], és különösen a húsbevitel játszhat szerepet. Egyrészt számos tanulmány megállapította, hogy a vörös hús és a feldolgozott hús fogyasztása a szív- és érrendszeri betegségek fokozott kockázatával jár együtt [17, 18]. Másrészt a hús és az állati termékek szintén fontos fehérjeforrások, vitaminok, ásványi anyagok és mikroelemek, amelyek létfontosságúak az emberi egészség szempontjából [19]. Valójában, Az étrendi irányelvek az amerikaiak számára ajánlja a sovány hús fogyasztását az egészséges étrend részeként, és javasolja, hogy lehetnek jobb módszerek a hús beépítésére az egészséges táplálkozási szokásokba [20, 21]. Ezenkívül a legújabb kutatások rávilágítottak a vörös hús döntő szerepére az emberi evolúcióban [15, 16, 19, 20, 22,23,24,25,26]. A táplálkozás és a szív- és érrendszeri egészség [27] összefüggése, valamint a húsfogyasztás HBP-re és elhízásra gyakorolt ​​hatása felnőtteknél és gyermekeknél továbbra is vita tárgyát képezi [28].

Ezért a jelen tanulmány célja a húsfogyasztás, valamint a magas vérnyomás és az elhízás közötti összefüggés vizsgálata volt egy dél-koreai gyermekek és serdülők mintájában, nagy, országosan reprezentatív minta felhasználásával.

Mód

Adatforrás és népesség

5 éves keresztmetszeti adatokat használtunk az országosan reprezentatív koreai iskola-egészségügyi vizsgálati felmérésből (KSHES, 2011–2015; 1761 iskola; n = 136 739 hallgató). Az Egészségügyi Statisztikai Hivatal összegyűjtötte a KSHES három egymást követő 3 éves ciklusának adatait (2009–2011, 2012–2014 és 2015–2017), az adatokat a diákok és szüleik írásos tájékozott beleegyezésének megszerzése után gyűjtötte össze. A KSHES-t minden évben az Oktatási Minisztérium végzi a különféle törvényekkel összhangban, beleértve az iskolai egészségügyről szóló törvényt (7. cikk), az iskolai egészségügyi vizsgálatok eredményeinek meghatározására és átadására vonatkozó szabványokat (az Oktatási Minisztérium 2010–7. Sz. Közleménye). 17 város és tartomány Dél-Koreában, valamint iránymutatások a diákok egészségügyi nyilvántartásának elektronikus feldolgozásához és kezeléséhez (az Oktatási Minisztérium 125. sz. Rendelete). A felmérés eredményeit a kormány hivatalos statisztikaként teszi közzé (jóváhagyási szám: 11202) [29, 30].

A KSHES egy rétegzett, többlépcsős klaszter valószínűségi mintát tartalmaz az állami iskolába járó 1–12. Osztályos tanulókról [29, 30]. A tanulmányban felhasznált évek során a mintavétel első szakasza méretüktől függően 42–45 rétegre osztotta az adminisztratív körzeteket. A második szakasz 742–764 iskola, míg a harmadik szakasz az egyes évfolyamok első osztályának adatait gyűjtötte ki. A harmadik szakaszban kiválasztott osztályokhoz tartozó tanulók képezték a végső mintát. A KSHES értelmében a hallgatóknak az 1., 4., 7. és 10. évfolyamon egészségügyi vizsgálatra kell ellátogatniuk a kórházba. Ezeknek a hallgatóknak április és július között meg kell látogatniuk az egészségügyi intézményeket, hogy megkapják egészségügyi vizsgálatukat, amely fizikai fejlettségi méréseket is tartalmaz. Ezért vizsgálati mintánkba a 4. osztályba tartozó tanulókat (9 évesek) vontuk be, n = 36 733), 7. évfolyam (12 éves, n = 49,280) és a 10. évfolyam (15 éves, n = 50 726), így összesen 17671 iskola 136 739 tanulója van. A vizsgálatunkban szereplő összes antropometriai és BP-mérést kórházban végeztük.

A vérnyomás értékelése

A vérnyomást (BP, Hgmm) automatizált digitális BP monitor segítségével mértük (oszcillometrikus készülékek modelljei, OMRON MX3). Az összes BP-mérést azután tettük, hogy az alanyok 5 percig csendesen pihentek ülő helyzetben. A jobb felkar mellkasszinten helyezkedett el, a mandzsetta a kar hosszának legalább kétharmadát lefedte. A vérnyomást a jobb kar segítségével mértük, automata felkar vérnyomásmérővel, a gyermek karjának megfelelő mandzsetta méretével. Két BP-leolvasást végeztek 5 perc különbséggel. A 90. százalékot meghaladó oszcillometriai eszközökkel kapott méréseket auszkultációval megismételtük [31], az első BP-értéket elvetettük és a következő mérések átlagát elvégeztük. Kiszámítottuk a három SBP és a három DBP átlagát. A koreai gyermekek és serdülők kor-, nem- és magasság-specifikus vérnyomás-levágásait használták a prehipertónia és a magas vérnyomás meghatározására [32]. Ezt a meghatározást használva a magas vérnyomást (HBP) szisztolés vérnyomásként (SBP) és/vagy diasztolés vérnyomásként (DBP) határozták meg a kor, a nem és a magasság 95. percentilis fölött.

A testtömeg-index értékelése

Eredmények

Jellemzők a húsfogyasztás gyakorisága szerint

A 136 739 alany közül 9 918-nak (7,7%) volt magas a szisztolés és/vagy a diasztolés vérnyomása, és 9 528-nak (7,6%) volt elhízott. Azok közül, akik minden nap húst fogyasztottak (beleértve a marhahúst, sertéshúst és csirkét) (bevitel> 5 adag/hét), 7,2% -uk volt HBP-vel, szemben a 8,2% -kal azoknál, akik kevés húst fogyasztottak (bevitel 1. táblázat heti húsfogyasztás

A szisztolés és a diasztolés HBP súlyozott százalékos aránya olyan személyeknél, akiknek nincs túlsúlya (n = 116 475) és elhízással (n = 9 746) a húsfogyasztás gyakorisága szerint az életkor szerint az 1. ábra mutatja. A 15 éves, súlyfelesleg nélküli serdülők között a szisztolés HBP prevalenciája 4,2% és a diasztolés HBP 5,9% volt azoknál, akik kevés húst fogyasztottak, míg 3,3% és 4,4% azoknál, akik húst fogyasztottak naponta (1. ábra). (1a) és (b). Eközben a 15 éves, elhízott serdülők között a szisztolés HBP prevalenciája 20,6% és a diasztolés HBP 16,6% volt azoknál, akik kevés húst fogyasztottak, míg 14,9% és 14,5% azoknál, akik húst fogyasztottak naponta (1c. Ábra) és d).

összefüggése

A magas vérnyomás előfordulása a húsfogyasztás gyakorisága szerint. Életkor (9, 12 és 15 év) szerint a szisztolés és a diasztolés magas vérnyomás (HBP) súlyozott százaléka olyan személyeknél, akiknek nincs súlyfeleslegük (Panel a: szisztolés HBP, panel b: diasztolés HBP, n = 116 475) és elhízással (panel c: szisztolés HBP, panel d: diasztolés HBP, n = 9,746) a húsfogyasztás gyakorisága szerint (adag/hét) a nemre és a magasságra való beállítás után. Az általános trendeket a khi-négyzet tesztekkel becsüljük meg. Koreai iskola-egészségügyi felmérés, 2011–2015

A BMI-hez kapcsolódó tényezők

A 2. táblázat bemutatja a BMI-hez kapcsolódó tényezőket, beleértve a lakóhelyet is, amelyeket egyszerre több lineáris regresszióval állítottak be (lányok: R 2 = 0,231; fiúk: R 2 = 0,191). A szisztolés HBP-vel rendelkező alanyoknak magasabb a BMI-je (lányok: β = 1,878; fiúk: β = 2,599, P 2. táblázat A BMI regressziós paramétereinek korrigált együtthatói a húsfogyasztáshoz viszonyítva

A vérnyomáshoz kapcsolódó tényezők

A BP-hez kapcsolódó tényezőket, beleértve a lakóhelyet, egyszerre több lineáris regresszió (SBP) segítségével állítottuk be R 2 = 0,260; DBP: R 2 = 0,162), és az eredményeket a 3. táblázatban közöljük. Az elhízott gyermekek és serdülők SBP-je magasabb volt (+7,49 Hgmm; β = 7,497, P 3. táblázat A vérnyomás regressziós paramétereinek korrigált együtthatói a húsfogyasztáshoz viszonyítva

A húsfogyasztás, az elhízás és a magas vérnyomás összefüggései

A 4. táblázat mutatja a többváltozós logisztikai regresszió eredményeit. Jelentősen megnövekedett a HBP és az elhízás esélye azoknál az egyéneknél, akik heti 1 adagnál kevesebb húst fogyasztottak, mint azoknál, akik több mint 5-öt fogyasztottak. Az 1. alapmodellben (a szociodemográfiai változókkal korrigálva), azokhoz képest, akik többet fogyasztottak húst mint egy héten ötször, azoknál az egyéneknél, akik kevesebb, mint 1 adagot fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel volt magasabb a HBP és az elhízás előfordulása (szisztolés HBP: korrigált esélyhányados [OR] 1,43, 5% konfidencia intervallum [CI] 1,16–1,75; diasztolés HBP: VAGY 1,37, 95% CI 1,11–1,69; elhízás: VAGY 1,62; 95% CI: 1,39–1,91). A 2. modellben (az elhízás és a HBP modellezéséhez tovább igazítva a BP-hez vagy a BMI-hez) azok az alanyok, akik húst fogyasztottak 5 adag/hét sebességgel. Az első modellel szemben a második modell összefüggést talál a HBP és a gyermekek és serdülők elhízása között. A végső modell azt mutatta, hogy a heti 1 adag kevesebb hús fogyasztása a HBP (OR szisztolés: 1,30; 95% CI: 1,05–1,62) és az elhízás (OR: 1,44; 95% CI: 1,21–1,70), összehasonlítva a heti 5 adagnál nagyobb húsfogyasztással.

Összefoglalva, a kiigazítás minden szintjén statisztikailag szignifikáns összefüggést találtak. Minél kevesebb húsalany evett, annál nagyobb a valószínűsége a HBP és az elhízás megjelenésének (P

Vita

Vizsgálatunkban 136 739 9, 12 és 15 éves gyermek és serdülő bevonásával, akik 2011 és 2015 között részt vettek a Koreai Iskola Egészségügyi Vizsgálatában, a vörös hús és a csirke fogyasztásának magasabb szintje a HBP alacsonyabb prevalenciájával és az elhízással társult. az esetleges zavaró változókkal való kiigazítás után. Ezenkívül a HBP magasabb prevalenciája társult az elhízással.

A HBP növeli a hosszú távú szív- és érrendszeri betegségek, valamint az egészségügyi szövődmények és a halál kockázatát felnőttkorban [38]. Ezért meg kell akadályozni a gyermekkori HBP-t és az elhízást. Ebben a tanulmányban a felmérésben szereplő gyermekek és serdülők 7,7% -ának volt HBP-je. Egy korábbi tanulmány arról számolt be, hogy a serdülőknél a HBP prevalenciája számos országban 11,2% volt (13% a fiúknál és 9,6% a lányoknál) [39], vagyis a dél-koreai serdülőknél viszonylag alacsony a HBP arány. Jelen tanulmányban a BP életkor, magasság, BMI és nem szerint változott, vagyis ezek a változók valószínűleg befolyásolják a HBP kockázatát. Például a fiúknál nagyobb volt a HBP előfordulása, mint a lányoknál. Ezek az eredmények összhangban voltak a korábbi vizsgálatok eredményeivel [12, 35, 40, 41].

Megállapítottuk, hogy azoknál a gyermekeknél és serdülőknél, akik ritkán fogyasztottak húst, mind a HBP, mind az elhízás aránya magasabb volt azokhoz képest, akik naponta húst ettek. Vizsgálatunk kimutatta, hogy a gyermekek és serdülők elhízása a HBP fokozott prevalenciájával jár. Még akkor is, amikor elemzésünk kontrollálta a BMI-t és más lehetséges zavaró tényezőket, azt találtuk, hogy a HBP gyakoribb azoknál a gyermekeknél és serdülőknél, akiknél alacsonyabb a húsfogyasztás.

A vörös hús és a csirke gazdag fehérjeforrást jelent, magas biológiai értékkel és nélkülözhetetlen tápanyagokkal, ha az egészséges és változatos étrend részét képezi [22]. A marhahús optimális sovány étrendben (BOLD) című tanulmányának nemrégiben készült jelentése kimutatta, hogy a sovány marhahús-fogyasztás növekedése, miközben a szív-egészséges étrend összefüggésében a telített zsírsav-bevitel (az összes kalória 6% -a) szabályozásra került, jelentős az összkoleszterin és az alacsony sűrűségű lipoprotein-koleszterin (LDL-C) csökkenése egészséges férfiaknál és nőknél (30–65 éves), magas LDL-C-koncentrációval [16]. A BOLD vizsgálatban az SBP 4 Hgmm-rel csökkent a magas vérnyomás leállítására szolgáló étrendi megközelítés (DASH) étrendjének fogyasztása után, amely napi 153 g sovány marhahúst tartalmazott, de a 113 g vagy 28 g sovány marhahúst tartalmazó DASH diéták után nem csökkent. naponta [23]. Azt is megállapították, hogy a mérsékelt fehérjetartalmú DASH diéta, beleértve a sovány marhahúst vagy a sovány sertéshúst, csökkentette az SBP-t normotenzív egyéneknél [15, 23].

100 g/nap nem volt összefüggésben az iszkémiás szívbetegség, agyvérzés vagy minden típusú szív- és érrendszeri betegség miatti megnövekedett halálozással a japán férfiak és nők körében [26]. Az OECD szerint a húsfogyasztás (marha- és borjúhús, sertés, baromfi és juh) az ázsiai országokban 2015-ben (9,6 kg/fő Koreában és 6,7 Japánban) lényegesen alacsonyabb, mint Észak- és Dél-Amerikában (24,7 kg/fő) az Egyesült Államokban, 40,4 Argentínában és 46,4 Uruguayban) [50]. Vizsgálatunkban a húsfogyasztás az emberi étrend jelentős tényezőjének bizonyult azokban a régiókban, országokban és etnikai csoportokban, ahol a húsfogyasztás viszonylag alacsony.

Vizsgálatunk erősségei a következők. Vizsgálatunk elsőként vizsgálja a húsfogyasztást és annak összefüggését a HBP-vel és az elhízással a gyermekek és serdülők körében Koreában egy nagy és országosan reprezentatív populációban. Ezenkívül érvényes mintát vontak ki rétegzett többlépcsős klaszter mintavétellel és valószínűségi mintavétellel, ezáltal pontos ábrázolása a koreai gyermek- és serdülőkorú népességnek. Továbbá az alanyok ellátogattak orvosi intézményekbe, ahol magas megbízhatóságú automatizált BP monitort használtak a BP mérésére, és laboratóriumi és fizikai vizsgálatokból származó adatokat nyertek szabványosított protokollok segítségével a mérési hibák hatásának minimalizálása érdekében. Végül a külön Koreai Egészségügyi Vizsgálat (KSHES) ciklusainak leíró statisztikái hasonló gyakoriságot, százalékokat és átlagokat produkáltak évente. Az eredményekből kiderült, hogy a Cronbach-alfa értéke meghaladja a 0,5-et, ami nagyfokú replikálhatóságot jelez.

Következtetések

Ebben a koreai gyermekek és serdülők országosan reprezentatív mintájában azt találtuk, hogy a húsfogyasztás fordítottan összefügg a HBP-vel és az elhízással. A HBP esélye nagyobb volt azoknál a gyermekeknél és serdülőknél, akik ritkán ettek húst, azokhoz képest, akik húst ettek naponta. A megfelelő húsbevitel tehát hozzájárulhat az egészségesebb vérnyomáshoz és testtömeghez a gyermekek és serdülők esetében.