Agyalapi:
Feltételek és kezelések

Az agyalapi mirigy rendellenességei és daganatai

Az agyalapi mirigy daganatai, más néven agyalapi mirigy adenómák, az agyalapi mirigy rendellenességeinek leggyakoribb okai. Ezeknek a daganatoknak több mint 99 százaléka jóindulatú. A legtöbb hipofízis-adenoma nem funkcionális adenomaként ismert, és nem termel túlzott mennyiségű hormont, míg mások hormon túltermelést eredményezhetnek, ami súlyos endokrin problémákat okozhat, például akromegáliát (GH-felesleg), Cushing-szindrómát (ACTH-felesleg) vagy prolaktinomát (prolaktin) túlzott).

betegségei

Az agyalapi mirigy adenomáit (kevesebb, mint 1 cm átmérőjűek vagy kisebbek, mint a szőlő) microadenomának, míg a nagyobb daganatokat macroadenomának nevezzük. Az agyalapi mirigy daganatai növekedésével összenyomhatják az agyalapi mirigyet, és csökkent hormontermelést okozhatnak (hipofízis elégtelenség vagy hipopituitarizmus). Összenyomhatják a látóideget is, vizuális problémákat és fejfájást okozva.

Más állapotok is hipofízis problémákat okozhatnak. Az agyalapi mirigy régió daganatai, fertőzések és autoimmun állapotok befolyásolhatják az agyalapi mirigyet, fejfájást, látási problémákat és hormonális rendellenességeket okozhatnak. Válasszon egy linket a további információkért:

Nem funkcionális hipofízis daganatok

Kicsi, nem funkcionális agyalapi mirigy adenomák vagy daganatok (2-3 mm nagyságú) a populáció körülbelül 10 százalékában fordulnak elő, és általában más okból végzett agyi képalkotás során (hipofízis incidalómák) észlelik őket. Ezek a kis hipofízis daganatok általában nem okoznak problémát; ha azonban az agyalapi mirigy daganata növekszik, problémák merülhetnek fel, ezért klinikai felügyeletre van szükség ezen daganatok felfedezése után.

Nagyobb, nem funkcionális hipofízis daganatok esetén a betegek gyakran fejfájást, látási problémákat és agyalapi mirigy elégtelenség tüneteit tapasztalják. A látási problémák az agyalapi mirigy daganatok súlyos szövődményei, és általában a perifériás látás elvesztésével kezdődnek. Ha nem kezelik, a látási problémák általában vaksággá válnak. Ha azonban az agyalapi mirigy daganatait elég korán elkapják és sebészileg kezelik, a látás általában javul.

Funkcionális hipofízis daganatok

A hormonális felesleget okozó hipofízis tumorokat működő hipofízis daganatoknak nevezzük. Az akromegália, a Cushing-kór és a prolactinoma a leggyakoribb.

Akromegália

Az akromegáliát az agyalapi mirigy daganata okozza, amely felesleges növekedési hormont (GH) termel. Leggyakrabban a középkorú felnőtteket érinti, és súlyos betegségeket vagy korai halált okozhat. Ha a betegség még azelőtt kialakul, hogy egy személy abbahagyta a növekedését, az gigantizmust okoz, mivel a túl sok GH elősegíti a csontok növekedését a testben. A GH-túllépés leggyakoribb tünete a kéz, a láb és az arc megnagyobbodása, valamint a túlzott izzadás. A betegek fejfájást, szabálytalan menstruációt (nőknél), impotenciát (férfiaknál) és perifériás látásvesztést is tapasztalhatnak. A betegeknél megnagyobbodott szív, bizsergés vagy végtagfájdalom (perifériás neuropathia), túlzott álmosság napközben (alvási apnoe) is jelentkezhet. Lassú kezdete miatt az akromegália hosszú évekig nem diagnosztizálható. Miután felismerték, az akromegália a legtöbb beteg esetében kezelhető. Az elsődleges kezelés általában műtét, amelyet sugárkezelés követ, vagy olyan gyógyszerek, amelyek csökkentik a GH-felesleget.

Cushing-kór

A Cushing-kór az agyalapi mirigy adenómájára utal, amely felesleges ACTH-t termel, amely serkenti a kortizol-szekréciót az egyes vesék felett elhelyezkedő mellékvesék által. A Cushing-kórban szenvedő betegeknél fokozatosan növekszik a súlygyarapodás, izomgyengeség, könnyű bőrzúzódások, impotencia (férfiaknál), rendszertelen időszakok (nőknél) és depresszió. A betegek magas vérnyomásban, cukorbetegségben és csontritkulásban szenvednek. E problémák közül sok nem specifikus, ami azt jelenti, hogy azoknál az embereknél, akiknek vannak ilyenek, nem biztos, hogy Cushing-kórja van. Másrészt a legtöbb Cushing-kórban szenvedő páciensnek ezek a tünetei vannak, ha nem is mindegyik.

Sok Cushing-kórban szenvedő beteg esetében jellemző a kerek arc, a felesleges zsírpárna a nyak hátsó részén ("bivaly púp"), a felesleges zsír a kulcscsont területén, súlygyarapodás elsősorban a hasi régióban, relatív elvékonyodással a karok és a lábak, valamint a vörös hasi striák.

A Cushing-kór diagnosztizálása néha kihívást jelent, és tapasztalt endokrinológusnak kell elvégeznie. A kezelés általában hipofízis műtét, amelyet tapasztalt idegsebésznek kell elvégeznie. Radioterápiát alkalmazhatnak olyan betegeknél, akiket nem gyógyítanak meg műtét. Az orvosi terápia korlátozott szerepet játszik a Cushing-kór kezelésében. Az esetek többségében a Cushing-kór műtéti gyógyító kezelése az említett tünetek többségének javulásához vezet.

Prolaktinómák

A prolaktinómák az agyalapi mirigy jóindulatú daganatai, amelyek túlzott mennyiségben termelik a prolaktin hormont. A tünetek a vérben lévő túl sok prolaktinból (hiperprolaktinémia) vagy a daganat által a környező szövetekre gyakorolt ​​nyomásból származnak (ha a daganat nagy). A hiperprolaktinémia az emlőből történő tejkiürülést (galactorrhea), menstruációs rendellenességeket (oligomenorrhoea vagy amenorrhoea), nőknél meddőséget, férfiaknál impotenciát okoz. A prolaktinómákat általában sikeresen kezelik olyan gyógyszerekkel, amelyek csökkentik a daganatot, még ha nagy is. Egyes prolaktinómák műtétet igényelnek. A hiperprolaktinémia nem azt jelenti, hogy a betegnek hipofízis daganata van, mivel ez olyan gyógyszereknél fordulhat elő, akik bizonyos gyógyszereket szednek, vagy más betegségben szenvednek. E feltételek megkülönböztetéséhez endokrinológus értékelése szükséges.

Hipopituitarizmus és panhypopituitarismus

Az agyalapi mirigy számos hormont termel, amelyek felszabadulnak a vérbe a test egyéb mirigyeinek (pajzsmirigy, mellékvese, petefészek vagy herék) ellenőrzésére. Ha az agyalapi mirigy nem termel ezen hormonok közül egyet vagy többet, akkor ezt az állapotot hipopituitarizmusnak nevezik. Ha az agyalapi mirigy által termelt összes hormon csökken, akkor ezt az állapototpanhypopituitarismusnak nevezzük. A hipopituitarizmust leggyakrabban az agyalapi mirigy, vagy a hipotalamusz régiójában található agy nagy jóindulatú daganatai okozzák. Az agyalapi mirigy alulműködését okozhatja a tumor tömegének a normál agyalapi mirigyre gyakorolt ​​közvetlen nyomása, vagy az agyalapi mirigy daganatok kezelésére alkalmazott műtét vagy sugárkezelés hatása.

Ritkábban a hipopituitarizmust az agyban vagy annak körüli fertőzések (például agyhártyagyulladás) vagy súlyos vérveszteség, fejsérülés vagy más ritka betegségek okozhatják. A hipopituitarizmushoz társuló klinikai jellemzők között szerepel a túlzott fáradtság és az energia csökkenése, a szabálytalan periódusok (oligomenorrhoea) vagy a normális menstruációs funkció elvesztése (amenorrhoea), impotencia (férfiaknál), meddőség, fokozott hidegérzékenység, székrekedés, száraz bőr, alacsony vérnyomás és szédülés állva (poszturális hipotenzió). A hipopituitarizmus kezelése hosszú távú hormonpótló kezelésből áll, mivel az agyalapi mirigy hormonhiánya ritkán fordul meg a daganat eltávolítása után.

Egyéb agyalapi mirigy betegségei

Bár az agyalapi mirigy daganatai a leggyakoribb okai az agyalapi mirigy rendellenességeinek, más állapotok is okozhatnak agyalapi mirigy problémáit.

Az agyalapi mirigy régiójában található daganatok, az agyalapi mirigy adenoma kivételével
  • A craniopharingioma, a ciszta és a meningioma olyan példa a daganatokra, amelyek az agyalapi mirigy közelségéből erednek, és hipopituitarizmust, fejfájást, vizuális és neurológiai problémákat okozhatnak. Ezek a daganatok nagyok lehetnek, és nehéz őket teljesen eltávolítani. A műtét utáni sugárterápia gyakran szükséges a craniopharingioma és a meningioma esetében.
Nem tumorális agyalapi mirigy betegségei
  • Üres sella-szindróma akkor fordul elő, ha a cerebrospinalis folyadék megtalálható az agyalapi mirigy által elfoglalt selláris térben. Ez az állapot spontán fordulhat elő, vagy az agyalapi mirigy daganatának műtéttel, gyógyszerekkel vagy sugárzással történő kezelése után. Az üres sella néha hipopituitarizmussal társul, és hormonpótlást igényel.
  • A nem tumoros agyalapi mirigy betegségei, mint például a szarkoidózis, a histiocytosis és a hemochromatosis, behatolhatnak az agyalapi mirigybe, és az agyalapi mirigy hormonjainak egyensúlyhiányát okozhatják.
  • Ritkán fertőzések vagy autoimmun állapotok befolyásolják az agyalapi mirigyet, ami hypophysitist okoz, amelyet hormonális rendellenességek is jellemeznek.

Tudtad?

Nem kell túl messzire utazni az agyalapi mirigy világszínvonalú ellátásáért. Tudjon meg többet a fejlett kezelési lehetőségekről és egyebekről.