Aktív szén alkalmazása a mérgezések kezelésére

Tobias Zellner

1 II. Belgyógyászati Klinika, Klinikai Toxikológiai és Méregellenőrzési Központ, München, Klinikum rechts der Isar, Orvostudományi Kar, Müncheni Műszaki Egyetem, München

Dagmar Prasa

2 Mecklenburg – Nyugat-Pomeránia, Szászország, Szász-Anhalt és Türingia közös mérgezési információs központja, Erfurt

Elke Färber

3 mérgező információs központ északra Bremen számára, Hamburg, Alsó-Szászország és Schleswig-Holstein, Orvostudományi Kar, Göttingeni Egyetem

Hoffmann-Walbeck Petra

4 Charité – Universitätsmedizin Berlin, Humboldt-Universität zu Berlin és Berlini Egészségügyi Intézet Mérgezési Információs Központ

Dieter Genser

5 Bécsi Mérgezési Információs Központ, Gesundheit Österreich GmbH, Bécs, Ausztria

Florian Eyer

1 II. Belgyógyászati Klinika, Klinikai Toxikológiai és Méregellenőrzési Központ, München, Klinikum rechts der Isar, Orvostudományi Kar, Müncheni Műszaki Egyetem, München

Absztrakt

Háttér

2016-ban a Német Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 178 425 mérgezés (mérgezés) esetét kezelték a német kórházakban. A német ajkú országokban található méregellenőrző központok abban az évben összesen 268 787 mérgezés esetén adtak tanácsot, az aktív szén használatát pedig az esetek 4,37% -ában javasolták. Az aktív szén alkalmazása nagy szerepet játszik mind az elsődleges, mind a másodlagos méregtelenítésben. Ez a cikk áttekintést nyújt az aktív szén hatásmechanizmusáról, javallatairól, ellenjavallatairól, alkalmazási módjairól és adagolásáról.

Mód

Ez az áttekintés a PubMed-ben végzett szelektív kereséssel megszerzett releváns publikációkon alapul. Az adatok értelmezésénél figyelembe vették a német ajkú országok méregellenőrző központjainak szakértői véleményét.

Eredmények

Az aktív szén beadása mérsékelten súlyos vagy életveszélyes mérgezés kezelésére javallt. A lehető leghamarabb el kell végezni, a lenyelés első órájában; időzített felszabadulású készítmények a bevétel után legfeljebb 6 órával adhatók. Fontos ellenjavallat a tudatzavar és az aspiráció veszélye olyan betegeknél, akiknek a légutát még nem biztosították. Az aktív szén hatástalan vagy nem hatékony a savakkal vagy bázisokkal, alkoholokkal, szerves oldószerekkel, szervetlen sókkal vagy fémekkel történő mérgezés esetén. A megfelelő adag olyan mennyiségből áll, amely 10–40-szer akkora, mint a bódító anyagé, vagy 0,5–1 g/testtömeg-kg gyermekeknél, vagy 50 g felnőtteknél. Az ismételt alkalmazást a gyomorban hosszabb ideig fennálló szerek és időzített felszabadulású gyógyszerek, illetve markáns enterohepatikus vagy entero-enterális keringésű gyógyszerek mérgezése jelzi. Az aktív szén és a hashajtó rutinszerű kombinációja nem ajánlott.

Következtetés

Annak ellenére, hogy a mérgezések gyakoriak, még mindig nincsenek nemzetközileg érvényes irányelvek az aktív szén beadására vonatkozóan. Az egyes beadásokhoz a kockázatok és előnyök pontos elemzésére van szükség, és ebből a célból konzultálni kell egy méregellenőrző központtal.

Az ittas állapot gyakran előforduló jelenség. Az etiológia széles körben változik, és sokféle toxin érintett lehet. A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2016-ban 178 425 mérgezéses esetet kezeltek a német kórházakban (1, 2). A mérgezés-ellenőrző központtal (PCC) gyakran fordulnak orvosok és mentősök (sürgősségi mentőszolgálatok, irodai orvosok, kórházi orvosok és gyógyszerészek) vagy a lakosság tagjai toxikológiai tanácsért. Az aktív szénnel - más néven aktív szénnel történő kezelés indikációjának meghatározása - nagy szerepet játszik a potenciálisan veszélyes anyag mérgező képességének megszüntetésében.

Az aktív szenet az Egyesült Államokban 2013-ban regisztrált gyermekkori mérgezések 0,89% -ában adták. Abban az évben kb. 50 000 betegnek ajánlották, minden korcsoportban (3, 4). Németországban a PCC hálózata 2016-ban 268 787 mérgezés esetén adott tanácsot minden korcsoportban, az esetek 4,37% -ában az aktív szén beadását javasolta. Az aktív szén szerepel a WHO alapvető gyógyszerek modelllistájában (5). Az aktív szén felvétele a sürgősségi mentőszolgálatok által szállított szokásos antidotumok közé ajánlott, például Bajorországban (6). Az aktív szén az egyik anyag az úgynevezett Bremen-listán, amely az észak-németországi mérgezési központ (GIZ-Nord) által összeállított öt ellenszere, amelyeknek a mentőszolgálat dolgozóinak mindig kéznél kell lenniük (7). Bárki recept nélkül kaphat aktív szenet a helyi gyógyszertárából, és szigorú irányelvek szerint adhatja be, miután konzultált a PCC-vel (8).

Az aktív szén beadására nincs nemzetközileg elfogadott irányelv. A legátfogóbb publikációk az Amerikai Klinikai Toxikológiai Akadémia (AACT), valamint a Mérgező Központok és Klinikai Toxikológusok Európai Szövetségének (EAPCCT) állásfoglalásai az egyszeri dózisú aktív szénről (1997 és 2005; 9, 10) és a több dózisú aktív szén az akut mérgezés kezelésében (1999; 11). Az etikai megfontolások gyakorlatilag lehetetlenné teszik a randomizált, kontrollált vizsgálatok elvégzését, ezért az adatok többsége in vitro vizsgálatokból, állatkísérletekből, emberi önkéntesekkel végzett vizsgálatokból, esettanulmányokból, klinikai esetsorokból vagy megfigyelési vizsgálatokból származik. Az aktív szén beadásának egyetlen nagy tanulmányát a fejlődő országokban végezték, némileg ellentmondásos eredménnyel (12–14).

Ebben az áttekintésben megvitatjuk az aktív szén hatásmechanizmusát, az alkalmazás indikációit és ellenjavallatait, az beadási időablakot, az alkalmazás módját és a káros hatásokat.

Módszer

Az „aktív szén + mérgezés” keresőkifejezésekkel szelektíven felmértük a PubMed adatbázist olyan kiadványok után, amelyek 2018. októberig bármikor megjelentek. Az adatok elemzése során figyelembe vettük a Klinikai Toxikológiai Társaság (Gesellschaft für Klinische Toxikologie eV, GfKT), a PCC-t és klinikai toxikológusokat képviselő szakmai testület Németországban, Ausztriában és Svájcban (honlap német nyelven: www.klinitox.de).

A cselekvés mechanizmusa

Az aktív szén sok káros anyagot - orvosi gyógyszereket, fitotoxinokat és mérgező vegyi anyagokat - felszív a felszínére, megakadályozva azok felszívódását a gyomor-bél traktusból. Szekunder dekontaminációs mechanizmusként megszakítja a potenciális enterohepatikus és/vagy enteroenterikus keringést (8, 15, 16). A mérgező anyaghoz való kötődési képesség számos tényezőtől függ, köztük (17–19):

Az anyag részecskemérete

Az anyag oldhatósága

Az anyag ionizálása

Az anyag pH-ja

A gyomortartalom

Azokat az anyagokat, amelyeket az aktív szén fizikai tulajdonságaik miatt elégtelenül vagy egyáltalán nem adszorbeál, az 1. rovat 4. pontja sorolja fel.

1. SZELEP

Kábítószerek/toxinok, amelyekről ismert, hogy adszorbeálódtak, vagy amelyekről ismert, hogy nem adszorbeálódtak aktív szénre (9–11, 37, 38, e1– e9)

Adszorbeált anyagok