Akut veseelégtelenség kódolása

  • Iratkozz fel
  • Jelenlegi probléma
  • Cikkarchívum
  • Események
  • eHírlevél
  • Ajándékbolt
  • Hirdető
  • Állásbank
  • Keresés
  • Digitális kiadások
  • Kódolás
  • Megfelelés
  • e-egészségügy
  • EMR/EHR
  • TALÁLAT
  • NEKI
  • Adatvédelmi problémák
  • Visszafizetés
  • Átírás
  • Erőforrás-útmutatók

Akut veseelégtelenség kódolása
For The Record
Vol. 20 No. 10 P. 31

veseelégtelenség

Az akut veseelégtelenség a veseműködés hirtelen elvesztése, amely akkor következik be, amikor a vesék abbahagyják a salakanyagok, például a karbamid szűrését a vérből, és felhalmozódást okoznak. Az akut veseelégtelenség a glomeruláris szűrési sebesség jelentős (50% -nál nagyobb) csökkenését határozza meg, órák vagy napok alatt, a nitrogéntartalmú hulladékok testben történő felhalmozódásával együtt. Ennek oka lehet drasztikus vérnyomásesés, amely megakadályozza, hogy elegendő mennyiségű vér jutjon a vesékhez, a vesékhez vezető erek elzáródása vagy akadályozott vizeletáramlás, miután elhagyja a vesét.

Jelek és tünetek
Az akut veseelégtelenség tünetei a súlyosságtól, a progresszió sebességétől és a kiváltó októl függenek. A gyakori jelek és tünetek közé tartozik a csökkent vizeletmennyiség, a megnövekedett kreatininszint, a megnövekedett vér karbamid-nitrogén (BUN) szint, a BUN és a kreatinin arány 20-nál nagyobb (prerenális elégtelenség esetén), elektrolit-egyensúlyhiány (acidózis, hiperkalémia, hyponatremia), bőrkiütés, zavartság, rohamok és kóma.

Kezelés
Amikor a beteg akut veseelégtelenségben szenved, a kezelést a kiváltó okra irányítják. Az orvos korlátozza a vízbevitelt és módosítja az étrendet úgy, hogy magas szénhidráttartalmú, alacsony fehérjetartalmú és alacsony káliumtartalmú legyen. Ha a veseelégtelenség súlyos, dialízisre lesz szükség a felesleges salakanyagok eltávolításához. Ezenkívül, ha a vesék súlyosan károsodtak, szükség lehet transzplantációra.

Akut veseelégtelenség kódolása
Az akut veseelégtelenséget az ICD-9-CM 584. kategóriába sorolják. Ha a beteg kórházi tartózkodás alatt akut veseelégtelenséget okoz, másodlagos diagnózisként sorolja be az 584. kategóriába tartozó kódot. Ha a beteget alapbetegség miatt akut veseelégtelenségben veszik fel, az akut veseelégtelenség elsődleges diagnózisként szekvenálható, másodlagos diagnózisként szekvenálva az alapbetegség kódjával.

Például a beteget dehidratáció miatt másodlagos akut veseelégtelenségben veszik fel, és megfelelő módon IV folyadékkal kezelik. A rehidráció korrigálta az akut veseelégtelenséget, és a betegnek nem volt szüksége dialízisre. Az 584.9 kódot elsődleges diagnózisként szekvenálnánk, másodlagos diagnózisként a 276.51 kódot. Ez következetes lenne, függetlenül attól, hogy az akut veseelégtelenség kiszáradás vagy más betegség következménye volt-e (AHA kódoló klinika az ICD-9-CM számára, 2003. első negyedév, 22. oldal).

A legtöbb esetben az akut veseelégtelenség jelenti a jelentősebb problémát, amely a kórházi felvételt teszi lehetővé. Ezért, mivel a felvétel az akut veseelégtelenség kezelésére szolgál, és nem a kiváltó okra, elsődleges diagnózisként meg kell szekvenálni (AHA Coding Clinic for ICD-9-CM, 2002, harmadik negyedév, 28. oldal).

Akut veseelégtelenség krónikus veseelégtelenséggel
Esetenként az orvosi dokumentáció dokumentálhatja, hogy a beteget akut-krónikus veseelégtelenségben vették fel, vagyis a krónikus állapot súlyosbodása volt megfigyelhető, amelyet a kreatininszint emelkedése jelezhetett. Egy másik állapot, például a kiszáradás okozhatta a súlyosbodást. Ebben az esetben célszerű kódot rendelni mind az akut veseelégtelenséghez (584,9), mind a krónikus veseelégtelenséghez (585,9).

Ha azonban a betegnek végstádiumú vesebetegsége (ESRD) alakul ki, és krónikus dialízisre kerül, az akut veseelégtelenség már nem lehetséges. Az ESRD-ben szenvedő betegeknél nincs még működő nephron. Bizonyos állapotok (pl. Rabdomiolízis, gyomor-bélrendszeri vérzés) jelentős kreatinin-növekedést okozhatnak, amely gyakoribb dialízist igényel, de nem jelent akut veseelégtelenséget, mivel a vese lényegében elhalt.

Folyadék túlterhelés veseelégtelenséggel
A folyadéktúlterheléssel befogadott páciens fő diagnózisának meghatározása attól függ, hogy a beteg milyen egyéb állapotokkal és a felvétel körülményeitől függ. Ha a beteget akut veseelégtelenség miatt folyadéktúlterheléssel engedik be, elsődleges diagnózisként az akut veseelégtelenséget (584.9) sorolja fel. A dialízis be nem tartása miatti folyadéktúlterhelés következtében pangásos szívelégtelenségben (CHF) szenvedő ESRD-ben szenvedő beteg CHF (428,0) szekvenálódik fő diagnózisként (AHA kódoló klinika ICD-9-CM számára, 1996, harmadik negyedév, 9. oldal).

Ha azonban a betegnek nincs CHF-je, és folyadéktúlterheléssel kerül be a dialízis be nem tartása miatt, és a betegnek ESRD-je van, akkor a folyadéktúlterhelést (276,6) sorolja fel fő diagnózisként (AHA Coding Clinic for ICD-9-CM, 2006, negyedik negyedév, 136. oldal). A folyadéktúlterhelés (276,6) szekvenálható fő diagnózisként, ha a beteget dokumentált ok nélkül folyadéktúlterheléssel engedik be. Helyénvaló azonban további tisztázást kérni az orvostól a mögöttes okról.

Az akut veseelégtelenség kódolása és szekvenálása az orvosi dokumentációban szereplő orvosi dokumentációtól és a fekvőbeteg-ellátásra vonatkozó hivatalos kódolási irányelv alkalmazásától függ. Ezenkívül használjon speciális AHA kódoló klinikát az ICD-9-CM és az American Medical Association CPT Assistant referenciáihoz a teljes és pontos kódolás érdekében.