Alkoholmentes zsírmájbetegség (Nafld) elhízott gyermekeknél - finomított szénhidrátok hatása az étrendben

Absztrakt

Háttér

A gyermekkori elhízás előfordulása fokozatosan nőtt, és ezzel összefüggésben ebben a korcsoportban gyakran diagnosztizáltak alkoholmentes zsírmájbetegséget (NAFLD). A NAFLD-hez kapcsolódó kockázati tényezők meghatározása elhízott gyermekeknél, különös tekintettel az étrendre.

Mód

Prospektív keresztmetszeti vizsgálatot végeztek elhízott gyermekekkel az endokrinológiai ambulanciára utalva. A táplálkozási szokásokkal és a fizikai aktivitással kapcsolatos kérdéseket alkalmaztuk. Ezenkívül két 24 órás élelmiszer-visszahívást gyűjtöttek. Antropometriai méréseket, biokémiai vizsgálatokat és hasi ultrahangot kaptunk. A tanulmányt az Irmandade Santa Casa de Misericórdia de Porto Alegre Kórház (ISCMPA) intézményi felülvizsgálati testülete jóváhagyta. 5% -os statisztikai szignifikancia szintet tekintettünk statisztikailag szignifikánsnak.

Eredmények

Az eredetileg kiosztott 55 beteg közül 39-et értékeltek, és 8-nál (20,5%) diagnosztizálták a NAFLD-t, amely a fiúk körében volt gyakoribb (87,5%). A logisztikai regresszióanalízis azt mutatta, hogy a NAFLD jelenlétével függetlenül összefüggő prediktív tényezők a férfi nemek voltak (OR: 1,62; 95% CI: 1,08–2,44; o = 0,038); nagy mennyiségű finomított szénhidrát az étrendben (VAGY: 2,17; 95% CI: 1,05-6,82; o = 0,038) és a rutin fizikai aktivitás hiánya (OR: 3,35; 95% CI: 1,97 - 0,006; o = 0,006).

Következtetések

Sorozatunkban a NAFLD prevalenciája elhízott gyermekeknél magas volt. Ezenkívül az étrendben található magas mennyiségű finomított szénhidrát, a férfi nem és a mozgásszegény életmód jelentős kockázati tényezők voltak ennek előfordulásában.

Háttér

Az elhízás gyermekkorban és serdülőkorban követi a felnőttkorban elterjedt elhízási járványt. Becslések szerint világszerte legalább 155 millió gyermek van túlsúlyos vagy elhízott [1]. Tanulmányok azt mutatják, hogy a gyermekkori elhízás fontos előrejelzője az elhízásnak és számos társbetegségnek felnőttkorban. Ezenkívül a gyermekkori elhízás az alkoholmentes zsírmájbetegséghez (NAFLD) társul, amely a májbetegség egyik fő oka [2, 3]. A NAFLD kifejezés a májbetegségek spektrumára utal, az egyszerű steatosistól az alkoholmentes steatohepatitisig (NASH), amely magában foglalja a májgyulladást, és akár gyermekeknél is különböző fokú fibrózist és cirrhosist eredményezhet [4].

Az étrend összetétele olyan környezeti tényező, amely befolyásolhatja a NAFLD előfordulását és súlyosságát, de csak kevés tanulmány korrelálja az étrendet és a NAFLD-t gyermekeknél [5, vagy = 95. percentilis. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2007; 44: 228–36. "Href ="/articles/10.1186/s12887-016-0726-3 # ref-CR6 "> 6]. Egy nemrégiben végzett tanulmány, amely 149 NAFLD-ben szenvedő gyermeket és serdülőt vett fel, nem talált összefüggést étrend és a NAFLD súlyossága, de ez a kérdés további vizsgálatokat igényel [7].

Tudomásunk szerint Brazíliában a NAFLD-ről csak három tanulmány készült a gyermekpopulációban [8–10]. Az elhízás magas gyakorisága ebben a populációban és a felnőttkori betegségek, például a cukorbetegség és a cirrhosis potenciális kockázata kiemeli a NAFLD kockázati tényezőinek felmérésére irányuló tanulmányok szükségességét ebben a populációban. A kockázati tényezők ismerete irányíthatja a jövőbeni beavatkozásokat is.

Mód

Ez egy prospektív, keresztmetszeti vizsgálat, amely a brazíliai Porto Alegre-i gyermekkórház endokrinológiai ambulanciájára utalt betegeket értékeli 2010. június és 2013. április között.

Három-tizennégy éves és elhízott betegeket hívtak meg részvételre, részletes magyarázatot kapva a vizsgálatról, és akkor vették fel őket, ha szüleik vagy rokonaik megalapozott beleegyező űrlapot írtak alá.

Korábban HBsAg antigének, HCV antitestek, antimitochondriális antitestek, antinukleáris antitestek jelenlétét vizsgálták. A Wilson-kór, az Alfa 1 antitripszinhiány, a hemochromatosis és más genetikai májbetegségek kizárásra kerültek. A NAFLD mellett más májbetegségben szenvedő betegeket nem vettek fel.

Kezdetben a betegek vagy gondviselőik válaszoltak az ételtörténettel (a kizárólagos szoptatás időtartama, a gyümölcsök, zöldségek, cukorkák mennyisége és a vízfogyasztás) kapcsolatos kérdésekre. Ami a fizikai aktivitást illeti, értékelték a gyermek előző napi rutinszerű tevékenységeit és az esetleges fizikai tevékenység gyakorlását. Azokat a gyermekeket, akik semmilyen fizikai tevékenységet nem végeztek, mozgásszegénynek neveztek. A táplálkozási szokásokat a lipidek, szénhidrátok, fehérjék, gyümölcsök, zöldségek, édességek és víz napi bevitelével kapcsolatos kérdések, valamint két 24 órás étel-visszahívás (egyik a héten, a másik a hétvégén) segítségével rögzítettük, hogy meghatározzuk az egyes tápanyagok változását. bevitel. Az adagokat az edények és élelmiszerek fényképalbumának felhasználásával becsültük meg, amelyet kifejezetten a kutatáshoz készítettek.

Az étrendi adatokat a Diet Win Nutrition Support Program és az élelmiszer-összetétel táblázatok [11], köztük a brazil élelmiszer-összetétel táblázata [12] segítségével nyerték, a címkéken és az élelmiszeriparral való kapcsolattartáson túlmenően. Az elemzésekhez a két 24 órás visszahívással kapott és az erre a korcsoportra vonatkozóan megállapított referenciaértékeket használva az élelmiszer-fogyasztás átlagértékeit használták [13, 14].

A súlyt mezítláb és könnyű ruházatban, például fiúnadrágban, rövidnadrágban és lányi pólóban mértük az elfogadott nemzetközi eljárások szerint, 120 kg űrtartalmú és 100 g pontosságú Toledo® elektronikus mérleg használatával. A magasságot Seca® stadiométerrel mértük, 0,01 cm pontossággal, sima falba helyezve, a beteg függőleges helyzetben, párhuzamos lábakkal, a sarokkal, a vállakkal és a fenékkel a falat érintve. A testtömeg-indexet (BMI) a súly és a magasság négyzetével osztva számítottuk. Az elhízás jelenlétét úgy alakították ki, hogy a BMI szintje ≥ 95. percentilis volt, figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet (2007) által ajánlott percentilis görbéket [15]. A máj steatosist a felső hasi ultrahanggal diagnosztizálták, amikor a máj diffúz fokozott echogenitása volt megfigyelhető [16]. A NAFLD diagnózisát máj steatosis jelenlétében állapították meg ultrahanggal, függetlenül az aminotranszferáz értékektől; a radiológust elvakította a klinikai adatok.

A minőségellenőrzés érdekében az adatokat kétszer vittük be, a minta 20% -ában telefonos megerősítéssel. A tanulmányt az Irmandade Santa Casa de Misericórdia de Porto Alegre Kórház (ISCMPA) intézményi felülvizsgálati testülete jóváhagyta.

Az adatok statisztikai elemzését az SPSS (Statistical Package for the Social Sciences) szoftver 17.0 verziójával hajtottuk végre. A kvantitatív változókat átlagnak és szórásnak (szimmetrikus eloszlás) vagy medián és interkvartilis tartománynak (aszimmetrikus eloszlás) írták le. A kategorikus változókat abszolút és relatív gyakoriságként írták le. Az eszközöket összehasonlították a Student t teszttel, és aszimmetria esetén a MannWhitney tesztet használták. A kategorikus változók közötti összefüggés értékeléséhez a Fisher-pontos tesztet használtuk. A NAFLD diagnózisával összefüggő tényezők esélyhányadosának (OR) becsléséhez bináris logisztikai regressziót, visszamenőleges modellt alkalmaztunk. 5% -os statisztikai szignifikancia szintet tekintettünk statisztikailag szignifikánsnak.

Eredmények

Kezdetben összesen 55 elhízott beteget vizsgáltak, de tizenhatot elveszítettek a nyomon követés során, és kizárták őket a vizsgálatból, ezért 39-et bevontak. A 39 beteg közül nyolcnak (20,5%) diagnosztizálták a NAFLD-t.

Az átlagéletkor 8,8 ± 2,5 év volt, a medián életkor pedig 9 év (3–14 év) volt. Tizenhét beteg (43,6%) férfi és 22 (56,4%) nő volt. Minden beteg elhízott volt.

A 2. táblázat kétváltozós elemzésben bemutatta a NAFLD-hez kapcsolódó demográfiai, klinikai és étrendi jellemzőket. Nyolc NAFLD-ben szenvedő beteg közül hét (87,5%) fiú volt. A betegek átlagos és medián életkora 8,8, illetve 9 volt; összefüggés volt az idősebb gyermekek és a NAFLD diagnózisa között. A NAFLD-ben szenvedő betegek még jobban elhízottak, mint a betegségben szenvedők. Az átlagos tömeg és a szórás 72,2 ± 18,6 kg, illetve 49,9 ± 15,7 kg volt) o = 0,001). Rendszeres fizikai aktivitás nélküli betegeknél gyakrabban volt NAFLD; A NAFLD-ben szenvedő gyermekek 87,5% -a [7] nem végzett fizikai aktivitást. Egy betegnél ezt az információt nem lehetett értékelni, mivel a gyám nem tudott megbízható információt nyújtani az iskolai környezeten kívüli fizikai aktivitásról.

A logisztikai regresszió után a NAFLD jelenlétével függetlenül összefüggő prediktív tényezők a férfi nem voltak (OR: 1,62; 95% CI: 1,08 - 2,44; o = 0,038); ülő életmód (VAGY: 3,35; 95% CI: 1,97 - 0,006; o = 0,006); és nem megfelelő mennyiségű finomított szénhidrát az étrendben (VAGY: 2,17; 95% CI: 1,05-6,82; o = 0,038) (3. táblázat).

Vita

A NAFLD előfordulását a gyermekkori korcsoportban a világ népességének 3–10% -ára becsülik, de az elhízott gyermekek körében elérheti a 80% -ot [17]. Becslések szerint ezt a százalékot befolyásolják a lakosság jellemzői, különös tekintettel az életmódra, valamint a diagnosztizálására használt módszerekre. A populációs alapú vizsgálatokban alkalmazott diagnosztikai kritériumok sokfélesége ellenére azonban az elhízás a NAFLD fő kockázati tényezője a gyermekeknél [18]. Emiatt csak az elhízott gyermekeket értékeltük, hogy megállapítsuk a NAFLD-vel kapcsolatos kockázati tényezőket ebben az alcsoportban. Köztudott, hogy a táplálkozási szokások relevánsak a NAFLD-ben. Egy 43 serdülőt elemző tanulmány magasabb szénhidrát-, fehérje- és koleszterinfogyasztást mutatott a NAFLD-betegek körében. Másrészt a két csoport között nem volt szignifikáns különbség a lipidek fogyasztásában, de pozitív kapcsolat volt a zsigeri elhízás és a lipidek fogyasztása között alkoholmentes steatohepatitisben szenvedő betegeknél [5].

Jelen tanulmány nem mutatott összefüggést a teljes energiaérték és a NAFLD jelenléte között, bár az átlagos fogyasztás megközelítette a napi háromezer kalóriát; hangsúlyozni kell, hogy a mintában szereplő összes gyermek elhízott volt. Más vizsgálatok azt is kimutatták, hogy nincs összefüggés a kalóriabevitel és a NAFLD jelenléte között [5, vagy = 95. percentilis. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2007; 44: 228–36. "Href ="/articles/10.1186/s12887-016-0726-3 # ref-CR6 "> 6].

A finomított szénhidrátok megnövekedett fogyasztása 2,17-szeres kockázatot jelzett a NAFLD előfordulásának ebben a vizsgálatban. Ezt a megállapítást egyes tanulmányokban nem figyelték meg [5, vagy = 95. percentilis. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2007; 44: 228–36. "Href ="/articles/10.1186/s12887-016-0726-3 # ref-CR6 "> 6]. Eredményeinkhez hasonlóan azonban Papandreou és munkatársai arról számoltak be, hogy az összes szénhidrátbevitel szignifikánsan magasabb volt a NAFLD-ben szenvedő betegeknél (288,8 ± 70,6 g), összehasonlítva a NAFLD-vel nem rendelkező egyénekkel (244,5 ± 67,5 g) (P 0,001) [19].

A gyümölcsfogyasztást illetően Hattar et al. 57, 8 és 16 év közötti egyént értékelt. A NAFLD-ben szenvedő betegek kevesebb gyümölcsöt fogyasztottak, mint a normál testsúlyú és elhízott betegeknél; a NAFLD betegek mindössze 25% -a fogyasztott egy vagy több gyümölcsöt naponta, míg az elhízottak 45% -a és a normál testsúlyúaké 64,7% volt [20]. Ebben a sorozatban nem tudtuk kimutatni a gyümölcsök vagy zöldségek elégtelen bevitelének és a NAFLD jelenlétének összefüggéseit. Nobili és munkatársai a szoptatás protektív hatását mutatták ki a NAFLD-ben. 191 gyermeket vizsgáltak, és a szoptatott résztvevőknél alacsonyabb volt a NASH és a fibrózis kockázata, és a szoptatás minden további hónapjára csökkent a kockázat [21]. Ebben a tanulmányban nem találtunk összefüggést a szoptatás és a NAFLD között, azonban a gyermekek körülbelül 80% -a csak a hatodik hónapban szoptatott.

Papandreou és mtsai. szoros összefüggést mutatnak be a BMI, a derék kerülete és a NAFLD között 82 beteget (8–15 év) tanulmányozva. Ezenkívül a BMI szintje magasabb volt súlyos betegségben szenvedő gyermekeknél (37,2 ± 6,2 kg/m2 és 102,9 ± 14,0 cm) az enyhe NAFLD-hez képest (26,6 ± 3,3 kg/m2, illetve 86,1 ± 9,9 cm) [19]. Jelen tanulmányban nem mutattunk összefüggést a BMI és a NAFLD között a logisztikus regressziónál, de az összes érintett beteg már elhízott volt.

Kimutatták, hogy a fizikai aktivitás védő hatással bír a NAFLD ellen. A jelen tanulmányban a fizikailag nem aktív gyermekeknek 3,35-szerese volt a NAFLD kockázata, összehasonlítva a fizikai gyakorlatot gyakorolókkal. Egy nemrégiben készült, három csoportot (eutrofiás, elhízott és NAFLD-s gyermekeket) értékelő tanulmány kimutatta, hogy a fizikai aktivitás átlagos pontszáma alacsonyabb volt a NAFLD csoportban, de a mozgásszegény életmód átlagos pontszáma nem különbözött szignifikánsan a csoportok között [20].

Ennek a tanulmánynak vannak bizonyos korlátai, például az értékelt betegek száma, a nyomon követendő betegek elvesztése és a lehetséges szelekciós torzítás (endokrinológiai klinika által irányított betegek). Másrészt ez a tanulmány átfogó vizsgálatot mutat be a gyermekkori elhízáshoz és a NAFLD-hez kapcsolódó lehetséges tényezőkhöz, például az étkezési szokásokhoz és a rutinszerű fizikai tevékenységekhez, ezért támogatja az egyszerű életmódváltás fontosságát.

Következtetések

Összefoglalva, bebizonyítottuk, hogy a nagy mennyiségű finomított szénhidrát és az ülő életmód összefüggésben van a NAFLD-vel ebben a gyermekkori elhízott betegek alcsoportjában. Ezek az eredmények hangsúlyozzák e betegek alapellátásának és szűrésének fontosságát, különösen a férfi gyermekeknél.

Rövidítések

Testtömeg-index

Irmandade Santa Casa de Misericórdia de Porto Alegre Kórház