Allergiák és az immunrendszer

Az allergiás betegség az egyik leggyakoribb krónikus egészségi állapot a világon. Azoknál az embereknél, akiknek a családjában allergiás kórtörténet volt, nagyobb az allergiás betegségek kialakulásának kockázata. A szénanátha (allergiás nátha), az ekcéma, a csalánkiütés, az asztma és az ételallergia az allergiás betegségek bizonyos típusai. Az allergiás tünetek az enyhe és a súlyos, életveszélyes allergiás reakció (anafilaxia) között változhatnak.

Az allergiás reakciók az immunrendszerében kezdődnek. Ha egy ártalmatlan anyaggal, például porral, penészgel vagy pollennel találkozik az allergiás személy, akkor az immunrendszer túlzottan reagálhat az antitestek termelésével, amelyek "megtámadják" az allergént. Ez zihálást, viszketést, orrfolyást, könnyező vagy viszkető szemeket és egyéb tüneteket okozhat.

Mi az immunrendszer?

Az immunrendszer célja, hogy megvédje önmagát, és a mikroorganizmusokat, például bizonyos baktériumokat, vírusokat és gombákat a testen kívül tartsa, és minden fertőző mikroorganizmust elpusztítson, amelyek behatolnak a szervezetbe. Az immunrendszert a sejtek és szervek összetett és létfontosságú hálózata alkotja, amelyek megvédik a testet a fertőzéstől.

Az immunrendszerrel érintett szerveket limfoid szerveknek nevezzük. Hatással vannak a limfociták (egyfajta fehérvérsejt) növekedésére, fejlődésére és felszabadulására. Az erek és a nyirokerek a nyirokszervek fontos részei. A limfocitákat a test különböző területeire és onnan viszik. Minden limfoid szerv szerepet játszik a limfociták termelésében és aktiválásában.

A nyirokszervek a következők:

Adenoidok (két mirigy az orrjáratok hátulján található)

Függelék (a vastagbélhez csatlakozó kis cső)

Vérerek (artériák, vénák és kapillárisok, amelyeken keresztül a vér áramlik)

Csontvelő (a csontüregekben található lágy, zsírszövet)

Nyirokcsomók (bab alakú kis szervek, amelyek az egész testben helyezkednek el és a nyirokereken keresztül kapcsolódnak össze)

Nyirokerek (a test teljes csatornájának hálózata, amely a limfocitákat a limfoid szervekbe és a véráramba továbbítja)

Peyer foltjai (limfoid szövet a vékonybélben)

Lép (ökölméretű szerv a hasüregben)

Csecsemőmirigy (két lebeny, amelyek a mellcsont mögött a légcső előtt csatlakoznak)

Mandulák (két ovális tömeg a torok hátsó részén)

Hogyan válik allergiássá az ember?

Az allergének belélegezhetők, lenyelhetők vagy bejuthatnak a bőrön keresztül. A gyakori allergiás reakciók, például a szénanátha, az asztma bizonyos típusai és a csalánkiütés a szervezet által termelt antitesttel, az úgynevezett immunglobulin E-vel (IgE) kapcsolódnak. Minden IgE antitest nagyon specifikus lehet, reagálhat bizonyos pollenekkel és más allergénekkel. Más szóval, az ember allergiás lehet az egyik pollenfajtára, a másikra azonban nem. Ha egy fogékony személyt allergénnek tesznek ki, a test nagy mennyiségű hasonló IgE antitestet kezd termelni. Az ugyanazon allergén következő expozíciója allergiás reakciót eredményezhet. Az allergiás reakció tünetei a tapasztalt allergén típusától és mennyiségétől, valamint a szervezet immunrendszerének reakciójától függően változhatnak.

Az allergia bárkit érinthet, kortól, nemtől, fajtól vagy társadalmi-gazdasági státustól függetlenül. Általában az allergia gyakoribb a gyermekeknél. Azonban először előfordulhat bármely életkorban, vagy megismétlődhet sokéves remisszió után. A hormonok, a stressz, a füst, a parfüm vagy a környezeti irritáló anyagok szintén szerepet játszhatnak az allergia kialakulásában vagy súlyosságában.

Mi az anafilaxiás sokk?

Az anafilaxiás sokk, más néven anafilaxia, súlyos, életveszélyes reakció bizonyos allergénekre. A test szövetei megduzzadhatnak, beleértve a torkon lévő szöveteket is. Az anafilaxiás sokkot a vérnyomás hirtelen csökkenése is jellemzi. Az alábbiakban bemutatjuk az anafilaxiás sokk leggyakoribb tüneteit. A tüneteket azonban minden ember másképp tapasztalhatja. Egyéb tünetek lehetnek:

Viszketés és csalánkiütés a test nagy részén

A torok és a nyelv duzzanata vagy szorító torok

Légzési nehézség vagy légszomj