Alzheimer-kór és étrend: szisztematikus áttekintés

Hovatartozások

  • 1 a Rhode Island-i Egyetem Pszichológiai Tanszéke, Kingston, RI, USA.
  • 2 b Pszichiátria és emberi magatartás osztály, Butler Kórház, Warren Alpert Brown Egyetem Orvostudományi Kar, Providence, RI, USA.

Szerzői

Hovatartozások

  • 1 a Rhode Island-i Egyetem Pszichológiai Tanszéke, Kingston, RI, USA.
  • 2 b Pszichiátria és emberi magatartás osztály, Butler Kórház, Warren Alpert Brown Egyetem Orvostudományi Kar, Providence, RI, USA.

Absztrakt

Cél/Cél: Körülbelül 44 millió ember szenved világszerte Alzheimer-kórban (AD). Számos állítás hangzott el az étrend AD-fejlődésre gyakorolt ​​hatásával kapcsolatban. Ennek a szisztematikus áttekintésnek az volt a célja, hogy összefoglalja azokat a bizonyítékokat, amelyek az étrendet az AD védő vagy rizikófaktorának tekintik, meghatározzák a módszertani kihívásokat és korlátozásokat, valamint a jövőbeni kutatási irányokat adják meg.

szisztematikus

Mód: A Medline, a PsycINFO és a PsycARTICLES után olyan cikkeket kerestek, amelyek az étrend és az AD kapcsolatát vizsgálták.

Eredmények: A befogadási és a kizárási kritériumok alapján 64 vizsgálatot vontak be, amelyek összesen 141 étrendi mintát vagy "modellt" hoztak létre. Minden tanulmány 1997 és 2015 között jelent meg, összesen 132 491 résztvevővel. Tizenkét tanulmány vizsgálta a mediterrán (MeDi) étrend és az AD kialakulásának kapcsolatát, amelyek közül 10 jelentős összefüggést tárt fel. A megállapítások nem voltak következetesek a minta nagysága, az AD diagnózis és az étkezési intézkedések tekintetében. Ezenkívül a vizsgálatok többsége (81,3%) olyan mintákat tartalmazott, amelyek átlagos kiindulási életkoruk az életkor (> 65 év) alapján az AD kockázatának volt kitéve, 52,0 és 85,4 év között. A követési időszakok tartománya 1,5-32,0 év volt.

Következtetések: A minták átlagéletkora korlátozza az étrend AD-re gyakorolt ​​hatásának meghatározását; tekintettel arra, hogy az AD-nek hosszú prodromális fázisa van a tünetek megnyilvánulása és a csökkenés előtt. További vizsgálatokra van szükség annak megállapításához, hogy az étrend az AD kockázati vagy védő tényezője-e, elősegítik a kutatás klinikai gyakorlatba történő átültetését és az étrendi ajánlások tisztázását. A módszertani korlátok ellenére az a megállapítás, hogy a 64 felülvizsgált tanulmányból 50 összefüggést tárt fel az étrend és az AD előfordulása között, ígéretes következményekkel jár az étrendre, mint az AD módosítható rizikófaktorára.

Kulcsszavak: Alzheimer-kór; diéta; étel; védő; kockázat.