Anastasia King Smith: A serdülőkori elhízást meghatározó tényezők feltárása

elhízás, főkomponens-elemzés, iskolai wellness-politika

Absztrakt

2010-ben az Egyesült Államokban a felnőttek körülbelül kétharmadát és a serdülő népesség egyötödét tekintették túlsúlyosnak vagy elhízottnak, ami azt eredményezte, hogy az Egyesült Államokban az OECD-országok közül az egy főre jutó elhízás aránya a legmagasabb. Jelentős szakirodalom található az egészségügyi magatartásról, az egészségügyi eredményekről és a közpolitikáról arról, hogy a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központ elhízási járványnak mit tekint. A gyermekkori elhízás egyre növekvő problémájára válaszul elfogadták a 2004. évi gyermektáplálkozási és WIC-engedélyezési törvényt (CNRA), amely előírta, hogy a Nemzeti Iskolai Ebédprogramban és/vagy az Iskolai Reggeli Programban részt vevő iskoláknak rendelkezzenek wellness-irányelvekkel.

A kutatás célja, hogy további betekintést nyújtson az amerikai államok közötti serdülőkori elhízási arányok földrajzi eltéréseinek eredetébe. Korábbi kutatások az épített környezet, az anyai foglalkoztatás, az élelmiszerárak, az agrárpolitika és a technológiai tényezők különbségeit vizsgálták annak érdekében, hogy megmagyarázzák a serdülőkori elhízás prevalenciájának változásait. Ez a dolgozat azzal a hipotézissel járul hozzá az irodalomhoz, hogy az állami szintű iskolai wellness-politikák is szerepet játszottak a gyermekkori elhízás arányának meghatározásában. A 2000 és 2012 közötti iskolai egészségügyi politikák és gyakorlatok tanulmányának (SHPPS) felméréseinek felhasználásával levontam egy állami szintű iskolai wellness-politikai intézkedést. Ezt a serdülőkori BMI-vel kapcsolatos ifjúsági kockázati magatartásfelmérési felmérés adataival együtt használták a wellness-politikai megbízás serdülőkori elhízás prevalenciára gyakorolt hatásának mérésére. Számos modellt alkalmaztak, hogy először bemutassák, hogy egy serdülő tartózkodási helye valóban összefügg a BMI trendjeivel, majd megvizsgálták a serdülőkori elhízás különböző tényezőit, beleértve az elsődleges érdeklődésre számot tartó változót, az állami iskolák wellness-politikáit.

Ennek a kutatásnak az eredményei bizonyítékot szolgáltatnak az iskolai wellness-politikák statisztikailag szignifikáns, bár nagyon kicsi pozitív hatására a serdülők BMI-jére, ellentétben a hipotézisemmel. A dominancia-elemzés azt mutatta, hogy a wellness-politikai intézkedés fő alkotóelem-összetételében figyelembe vett négy wellness-politikai tényező közül az állami elvárásoknak leginkább megfelelő politikai-összetevők, nem pedig azok, amelyek teljesítették az egészségügyi szűrőkritériumokat, az állami ajánlásokat és a nemzeti szabványokat, az általános szórás magyarázatában a regressziós modell. Érdekes módon maga az állami iskolalátogatási arány is összefüggésbe hozható a serdülő BMI jelentős csökkenésével.

A serdülőkori elhízás meghatározóinak megértése és az emelkedő tendencia változásának megvalósítása nemzeti szempontból fontos. Az elhízott serdülőknek jelentős a kockázata az elhízott felnőtté válásnak, és korábbi kutatások már kimutatták a felnőttek elhízásával és annak társbetegségeivel járó magas gazdasági költségeket. Az iskolában alkalmazott politikák, amelyekben a serdülők elfogyasztják a napi kalóriák jelentős részét és részt vesznek a fizikai aktivitásban, hozzájárulhatnak olyan egészséges szokások kialakításához, amelyek csökkenthetik annak esélyét, hogy egy serdülő elhízott felnőtté váljon. Idővel az egészségesebb felnőtt lakosság alacsonyabb gazdasági költségeket eredményezhet az orvosi ellátáshoz és elveszítheti a termelékenységet.