Antropometriai paraméterek és pajzsmirigy morfológia a túlsúlyos és elhízott szír nők mintájában

1. Endokrinológiai osztály, Al-Mouwasat Egyetemi Kórház, Damaszkusz Egyetem, Damaszkusz, Szíria
2. Belgyógyászati Klinika, Orvosi Kar, Damaszkusz Egyetem, Damaszkusz, Szíria
* Levelezés a [email protected] címre

A szerzők nem jelentettek be összeférhetetlenséget.

A tanulmányban elvégzett összes eljárás összhangban volt az intézményi kutatóbizottság etikai normáival, valamint az 1964-es helsinki nyilatkozattal és annak későbbi módosításaival vagy hasonló etikai normákkal. Tájékozott beleegyezést kaptak minden, a vizsgálatba bevont résztvevőtől.

Beérkezett: 18.12.18 Elfogadva: 18.02.19 Idézet

Minden cikk a Creative Commons Nevezd meg - Nem Kereskedelmi 4.0 licenc feltételei szerint elérhető.

Absztrakt

Célkitűzés: Az elhízás és a pajzsmirigy csomók nagyon gyakoriak. Számos tanulmány arról számolt be, hogy a súlygyarapodás új rizikófaktor a golyvák és a pajzsmirigy csomók szempontjából. Ebben a tanulmányban a szerzők elhízott nők pajzsmirigy morfológiájának értékelését tűzték ki célul, és megpróbálták összekapcsolni a pajzsmirigy morfológiáját antropometriai paraméterekkel.

Tervezés: Keresztmetszeti vizsgálatot végeztek 2017 januárja és 2018 januárja között. A vizsgálatba a túlsúlyos és elhízott szíriai nőstényeket, 35 évesnél idősebbeket, korábbi vagy újabb pajzsmirigy-panaszok nélkül, valamint Szíria déli régiójában élő nőt vonták be. Az antropometriai paraméterek kiszámításához súlyt, magasságot, valamint a csípő és a derék kerületét mértük. A pajzsmirigy mennyiségét és a pajzsmirigy csomóinak prevalenciáját a BMI csoportok között hasonlítottuk össze az Egészségügyi Világszervezet osztályozásai szerint. A testfelület területét (BSA), a derék kerületét (WC), a derék: csípő arányát és a derék/magasság arányt (WtHR) hasonlítottuk össze a csomócsoportok között.

Eredmények: Összesen 140 túlsúlyos és elhízott nőt vizsgáltak, átlagéletkoruk 53 ± 7 év volt. A pajzsmirigy átlagos térfogata 12,4 ± 7,4 ml volt, a legnagyobb mennyiséget az elhízási osztály III csoportjában azonosították (14,9 ± 10,9 ml). Jelentős pozitív összefüggéseket találtak a pajzsmirigy térfogata és súlya, a BMI, a WC, a BSA és a WtHR között (p 1,2 genetika, jódhiány és pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) a legfontosabb tényezők, amelyek hozzájárulnak a megnövekedett pajzsmirigy-térfogathoz és a csomók képződéséhez, 2-4 nőknél és időseknél nagyobb valószínűséggel jelentkeznek pajzsmirigy csomók.5-7 Egyes tanulmányok szerint más kockázati tényezők, például a dohányzás, az elhízás és az inzulinrezisztencia hozzájárulnak a csomók kialakulásához. A metabolikus elhízás és a pajzsmirigy morfológiája közötti összefüggésre figyelem fordult. Míg egyes tanulmányok szignifikáns pozitív összefüggést mutattak ki az elhízás és a megváltozott pajzsmirigy morfológia között, mások 6,11-13 nem. 14-16 BMI, testfelület (BSA), derék kerülete ( WC), a derék: csípő arány (WHR) és a derék/magasság arány (WtHR) a testzsír és a zsigeri elhízás klinikai paraméterei.

Ebben a tanulmányban a szerzők ultrahangvizsgálattal értékelik a pajzsmirigy morfológiáját egy túlsúlyos és elhízott nőstény mintában, és megvizsgálják annak kapcsolatát a BMI-vel és más antropometriai paraméterekkel enyhe jódhiányos területen. 19.

MÓD

A népesség jellemzői

Keresztmetszeti vizsgálatot végeztek 2017 januárja és 2018 januárja között. A résztvevők 35 évnél idősebb nők voltak, akik az elmúlt 10 évben Szíria déli részén (enyhe jódhiányos területen) 20 éltek. A résztvevőket az ambuláns klinikák, a kórházi osztályok páciensei és hozzátartozóik közül választották ki a szíriai Damaszkuszban található Al-Mouwasat Egyetemi Kórházban. Azokat az alanyokat kizárták, akiknek korábbi vagy nemrégiben pajzsmirigy-panaszai voltak. Minden olyan személyt megkérdeztek, aki tájékozott beleegyezést adott, egy kérdőív segítségével, amely információkat gyűjtött a beteg életkoráról, demográfiai jellemzőiről, kórtörténetéről, a pajzsmirigy betegségének családtörténetéről, a dohányzásról és az étrendi jódozott sóról.

Antropometriai paraméterek

A súlyt (könnyű ruhákkal) és a mezítlábas magasságot a Seca Scale Model 713 készülékkel (Boian Surgical, Padstow, Ausztrália) mértük. A derékbőséget (a csípőcsík teteje és az utolsó tapintható borda alsó pereme közötti középpontot) és a csípőméretet (a fenék legszélesebb része körül) 17 ugyanaz az orvos hajlékony szalaggal mérte. A BMI, a BSA, a WHR és a WtHR az alábbiak szerint került kiszámításra:

BMI = súly (kg)/magasság (m) 2 .
BSA (Dubois-képlet) = 0,007184 × (magasság [m] 0,725) × (tömeg [kg] 0,425). 21
WHR = derék kerülete (cm)/csípő kerülete (cm). 17.
WtHR = derék kerülete (cm)/magasság (cm). 18.

A BMI-től függően a résztvevőket négy csoportba sorolták (túlsúlyos [BMI: 25,0–29,9 kg/m 2], I. elhízási osztály [BMI: 30,0–34,9 kg/m 2], elhízási II. Osztály [BMI: 35,0–39,9 kg/m 2], és az elhízás III. osztálya [BMI: ≥40 kg/m 2]) az Egészségügyi Világszervezet osztályozása szerint. 22 Az összes BMI 2-es alanyot kizártuk.

Pajzsmirigy morfológia

A pajzsmirigy ultrahangját L14-6N (6-14 Mhz) Mindray (Providian Medical Equipment, Highland Heights, Ohio, USA) ultrahang készülékkel hanyatt fekvő betegekkel végeztük. A pajzsmirigy teljes térfogatát mindkét lebeny térfogatának hozzáadásával határoztuk meg. A lebeny térfogatát a következő képlet segítségével számoltuk ki: (hossz x szélesség x vastagság x π/6). Az isthmus térfogatát figyelmen kívül hagytuk, hacsak nem volt csomópontja, ezután kiszámolták a térfogatukat, és hozzáadták a teljes térfogathoz. A golyvát pajzsmirigy-térfogatként határozták meg nőknél ≥18 ml. 24,25 A mirigy minden egyes detektált (≥2 mm) csomópontját az American Thyroid Association (ATA) kritériumai szerint értékeltük a finom tű aspirációs (FNA) indikációk szempontjából. 26.

A szérum TSH-t a kórház központi laboratóriumában mértük az Icroma TM (Boditech Med Inc., Chungcheon-si, Dél-Korea), az IMMULITE® (Siemens Healthineers, Erlangen, Németország) vagy a Liaison® XL (DiaSorin, Saluggia, Olaszország) készletek, 0,3–5,0 μIU/ml referenciatartománnyal.

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

Az adatok elemzését az SPSS szoftver 23.0 verziójával (IBM, Armonk, New York, USA) végeztük, ahol p értéke Általános jellemzők

Összesen 140 túlsúlyos vagy elhízott nőstényt vizsgáltak. Átlagos életkoruk 53 ± 7 év volt (1. táblázat). Az átlagos BMI 34,2 ± 5,1 kg/m 2 volt (24,2% túlsúly, 32,9% I. elhízási osztály, 27,9% II. Elhízási osztály és 15,0% III. Elhízási osztály). Összesen az alanyok 87,9% -ának WC-je> 88 cm volt, és 85,9% -uk WHR-értéke ≥0,85.

1. táblázat: A vizsgálatba bevont 140 nőbeteg jellemzői.
BSA: testfelület; TSH: pajzsmirigy-stimuláló hormon; TV: pajzsmirigy mennyisége; WHR: derék: csípő arány; WtHR: derék/magasság arány.

Pajzsmirigy mennyisége és antropometriai paraméterek

A golyva (pajzsmirigy térfogata> 18 ml) prevalenciája 10,7% volt. Jelentős különbségeket találtak a pajzsmirigy térfogatában a BMI csoportok között (p 2. táblázat). Spearman rho statisztikailag szignifikáns pozitív korrelációt mutatott a pajzsmirigy térfogata és a BMI között az életkor és a TSH kizáró előtti és utáni kizárása mellett, mint zavaró tényezők a részleges korrelációban (r = 0,24; p = 0,004 és r = 0,23; p = 0,008). A pajzsmirigy térfogata szintén pozitívan korrelált a súlygal, a WC-vel, a BSA-val és a WtHR-vel (p 3. táblázat).

2. táblázat: A pajzsmirigy mennyiségének és a pajzsmirigy stimuláló hormon összehasonlítása a BMI csoportok között.
* Átlag ± szórás
†Statisztikailag szignifikáns
TSH: pajzsmirigy-stimuláló hormon; TV: pajzsmirigy mennyisége.

3. táblázat: A pajzsmirigy térfogata és az antropometriai paraméterek összefüggései.
*Statisztikailag szignifikáns
BSA: testfelület; TSH: pajzsmirigy-stimuláló hormon; TV: pajzsmirigy mennyisége; WC: derék kerülete; WHR: derék: csípő arány; WtHR: derék/magasság arány.

Pajzsmirigy csomók és antropometriai paraméterek

A résztvevők 84,6% -ában pajzsmirigy-csomókat detektáltak, amelyek 22% -ánál volt FNA indikáció. A betegeket három csoportra osztották: nincsenek csomók (15,7%), FNA indikáció nélküli csomók (65,7%) és FNA indikációjú csomók (18,6%) (). A súly, a WC és a BSA nagyobb volt a csomócsoportokban, szignifikáns különbséggel (p 27 Az elhízást a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek egyik fő rizikófaktorának tekintik. Nemrégiben számos tanulmány megpróbált más, az elhízással járó társbetegségeket találni. a golyva és az esetleges pajzsmirigy-csomók magas előfordulása arra késztette a kutatókat, hogy megvizsgálják az elhízással való kapcsolatukat.

Ebben a tanulmányban a szerzők a pajzsmirigy morfológiáját értékelték egy középkorú, elhízott nőstény mintában, pajzsmirigy-panaszok nélkül. Az elhízás III. Csoportban volt a legnagyobb golyva prevalencia és a legnagyobb pajzsmirigy-térfogat. Pozitív összefüggéseket találtak a pajzsmirigy térfogata és más antropometriai paraméterek (súly, BSA, WtHR és WC) között, de nem WHR.

Ezeket az eredményeket összehangolták sok más tanulmány eredményeivel. 28-32 Dauksiene és mtsai. A 29. ábra azt mutatta, hogy a BMI a golyva fejlődésének független előrejelzője volt. Eray és mtsai. 32 azt mutatta, hogy a pajzsmirigy mennyisége pozitívan korrelált a BMI-vel, 6 hónap elteltével pedig jelentősen csökkent a fogyás. Turcios és mtsai. 28 megállapította, hogy a BMI és a BSA pozitív kapcsolatban állt a pajzsmirigy mennyiségével, a WHR azonban nem. A WtHR-t, mint metabolikus paramétert, korábban nem vizsgálták a pajzsmirigy mennyiségével. Az itt bemutatott pozitív eredmények azt jelzik, hogy mennyire fontos a pajzsmirigy mennyiségének független előrejelzője.

A pajzsmirigy-csomók tekintetében a pajzsmirigy-csomók magas előfordulását (84,6%) dokumentálták Szíria enyhén jódhiányos déli régiójában; ez magasabb volt, mint más vizsgálatok átlagos prevalenciája, köztük 44,9%, 34,2% és 35,4% Jemenben, 33 Dél-Korea 6 és Kína 11 esetében. Feltételezik, hogy a magas prevalencia talán a korcsoport és a női nem miatt. A súly, a BSA és a WC értékei az FNA-jelzett csomók csoportjában voltak a legmagasabbak statikailag szignifikáns mintázatban, míg a BMI és a WHR jelentéktelen volt. Panagiotou és mtsai. 16 arról számolt be, hogy a WC volt az egyetlen antropometriai paraméteres érték, amely szignifikánsan magasabb volt a csomópontos csoportokban a csomók nélküli csoporthoz képest. Song és mtsai. 13 pozitív pozitív összefüggést talált a pajzsmirigy csomók és a BMI és a BSA között, amely jelentéktelenné vált a BMI-vel, miután az életkor és a TSH modulálták zavaró tényezőként. Egy koreai felmérésben a látszólag egészséges emberekről Moon et al. 6 dokumentálta, hogy a WC és a BMI a pajzsmirigy csomók csoportjában volt a legmagasabb.

Az elhízás és a pajzsmirigy morfológiája közötti kapcsolat mechanizmusa nem teljesen ismert. Az elhízást sok bonyolult mechanizmus jellemzi, amelyek közül az inzulinrezisztencia a legfontosabb. A hiperinszulinémia az inzulinrezisztencia esetén képes szabályozni a máj növekedési hormon receptorait és elnyomni az inzulinszerű növekedési faktorokat megkötő fehérjéket, ami megnöveli a bioaktív inzulinszerű növekedési faktor 1 (IGF1) szintjét. 35 Az inzulin és az IGF1 erősen homológ receptorukon keresztül hat, 36,37, amelyeket a TSH tirocitákban expresszál. Szinergiák vannak a TSH-val, fokozva a pajzsmirigy sejtjeinek szaporodását és differenciálódását, 38 és anti-apoptotikus hatással bírnak (Igf1). Ezt a hipotézist Anil és munkatársai (40) megállapításai támasztják alá, amelyek kimutatták, hogy a metformin (inzulinérzékenyítő szer) terápia jelentősen csökkentette a pajzsmirigy mennyiségét inzulinrezisztenciával rendelkező alanyokban. Az inzulinrezisztencia magyarázhatja az elhízás goitrogén hatásait, de még további vizsgálatokra van szükség.

KORLÁTOZÁSOK

Ebben a tanulmányban a szerzők számos korlátozással szembesültek. A hangsúly a pajzsmirigy dimenzióira helyezték a térfogat kiszámítását, de ez nem értékelte a pajzsmirigy echogenitását. A vizsgálat nem tartalmazott szürkeárnyalatos elemzést 41, és magas BMI esetén nem tudta kimutatni a lipidek esetleges felhalmozódását a pajzsmirigyben. Ezen kívül hiányzott az autoimmun thyreoiditis echográfiai jellemzőinek leírása, amelyek obézisben szenvedő betegeknél jelen lehetnek. 41

KÖVETKEZTETÉS

Ez a tanulmány összefüggést mutat az elhízás és a pajzsmirigy morfológiája között a középkorú szíriai nőknél. Az elhízott nőknél a golyva és a pajzsmirigy csomók magas gyakorisága kiemeli a pajzsmirigy értékelésének fontosságát a pajzsmirigy ultrahangjának szűrővizsgálatként történő alkalmazásával. A pajzsmirigy csomók korai felismerése jobb prognózist eredményez.