Anyagcserezavarok az elhízott, terhes ipari lakosok körében (Urál, Oroszország)

Kovalcsuk Liudmila Akhmetovna

1 Az Orosz Tudományos Akadémia Növény- és Állatökológiai Intézetének uráli ága, Jekatyerinburg, Oroszország

Tarkhanova Alla Eduardovna

2 Városi kórház, Urali Állami Orvostudományi Egyetem, Jekatyerinburg, Oroszország

Csernaja Liudmila Vlagyimirovna

1 Az Orosz Tudományos Akadémia Növény- és Állatökológiai Intézetének uráli ága, Jekatyerinburg, Oroszország

Mikshevich Nikolay Vladislavovich

3 Urali Állami Pedagógiai Egyetem, Jekatyerinburg, Oroszország

Absztrakt

Célkitűzések

Megvizsgáltuk az anyagcserezavarok jelenlétét Oroszország egyik ipari városában élő, elhízott terhes nőknél.

Mód

Retrospektíven elemeztük 96 tápszeres elhízással járó terhes nő (23–34 éves) ambuláns kártyáit, születési történetüket és újszülöttkori kórtörténetüket (anamnézis).

Eredmények

A nők 62 százalékának szülészeti és nőgyógyászati szövődményei voltak. Terhességi szövődményeket (terhességi cukorbetegség, a terhesség megszakításának kockázata, toxikózis a terhesség első felében, gestosis) a nők 36% -ánál tapasztaltak. A vér glükózszintjének növekedését az aterogén komponensek (azaz a trigliceridek és az alacsony sűrűségű lipoproteinek (LDL)) magasabb koncentrációja kísérte. Az anyagcsere-folyamatok egyensúlyhiánya a terhes, elhízott nők homeosztatikus rendszerében (teljes fehérje: 50,4 g/l, koleszterin: 6,1 mmol/L, LDL: 4,1 mmol // L, nagy sűrűségű lipoproteinek (HDL): 0,85 mmol/L, trigliceridek: 3,5 mmol/l, glükóz: 7,0 mmol/l) patogén kapcsolatot alakított ki az elhízás kialakulásában.

Következtetések

A megnövekedett glükóz- és atherogén lipidprofil, valamint a vér fehérjeszintjének csökkenése elősegíti a nők zsírosodásának folyamatait, és súlyosbítja a terhesség és a posztnatális időszak kóros folyamatait. A reproduktív korú, elhízott terhes nők olyan csoportot alkotnak, amelynél a terhesség és a szülés során nagy a komplikációk kialakulásának kockázata. Az elhízás nem ellenjavallat a terhesség számára, bár a szövődmények kockázata nagy.

Bevezetés

Az egészséget közvetlenül befolyásoló túlsúly a világ minden táján jelentős számú ember számára problémát jelent. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint több mint 1,5 milliárd ember szenved elhízással, ami évente 2,8 millió halált okoz. 1,2 A WHO megállapította, hogy a Földközi-tengertől keletre eső országokban és Amerikában a nők több mint 50% -a túlsúlyos. 1,2 Oroszország sem kivétel: az elhízás az elmúlt 10 évben 23% -kal nőtt, és tovább növekszik. 3-6 Az étkezési elhízás kiterjedt (az elhízott primipara gyermekkorától kezdve táplálkozási, alkotmányos formájú elhízás volt): a 21–25 éves nők 30–32% -ot, a 26–30 éves nők pedig a 26–28% -ot teszik ki. elhízott nők. 7,8

Az elhízás súlyosbítja a kóros terhességet és a posztnatális időszakot, növeli a csecsemők morbiditásának és halálozásának kockázatát. 9-11 Oroszországban a csecsemőhalandóság három-négyszer nagyobb, mint más európai országokban. 1,2 Ez a tény különös figyelmet igényel a magas születés előtti morbiditás és az újszülöttkori halálozás okainak meghatározásához. Az elhízásból eredő számos szövődmény befolyásolja az anya egészségét. 12-16 A hivatalos statisztikák szerint Oroszország egyes részein a népesség egészségi állapota egyre rosszabb. 17,18 Az étkezési zsírosságnak társadalmi és ökológiai okai vannak. 19-21. A terhes, elhízott nők korai diagnózist és kórokozó-megelőzést igényelnek, mivel szülészeti komplikációkat okoznak (pl. Placenta elégtelensége, gestosis, intrauterin hypoxia és a magzat intrauterin növekedési korlátozása). 22–24

A zsírosodás az elhízott terhes nőknél a lipidanyagcsere zavarainak egyik leggyakoribb formája. A terhes nők táplálék elhízásának etiológiájáról és patogeneziséről szóló számos tanulmány ellenére az egészséget közvetlenül befolyásoló túlsúlyos probléma megoldatlan. A nők és újszülöttek egészségvédelme, különösen az ökológiailag kedvezőtlen régiókban, beleértve az Uralot is, a nemzeti egészség szempontjából szükséges.

Megpróbáltuk megvizsgálni az Oroszország egyik ipari városában élő elhízott terhes nők anyagcserezavarainak jellemzőit.

Mód

A kutatást a jekatyerinburgi központi szülészeti kórház szülészeti klinikáján végezték. Kifinomult standard laboratóriumi vizsgálatot végeztünk 96 nullapáros, 23–34 éves kor közötti terhes nő és csecsemőik között. Retrospektíven elemeztük a nők ambuláns kártyáit, születési előzményeit és újszülöttük fejlődését (anamnézis). Terhes nők, akiknek nincs súlyos extragenitális patológiájuk, nincsenek szülészeti traumák, nincs rendellenes szülés, nincs alkohol- és kábítószer-fogyasztás.

Megmértük az összes beteg magasságát és testtömegét is. Testtömeg-indexüket (BMI) az első trimeszterben számították ki. 24 A WHO szerint a túlsúlyos BMI ≥ 25 kg/m 2, míg az elhízás a BMI ≥ 30 kg/m 2.

A csecsemők állapotát közvetlenül a születés után Apgar-skála segítségével mérték. Ez a csecsemők aktivitását, reflexeit, valamint a légző- és szív- és érrendszer aktivitását méri a születés utáni első percekben. A 8–10 közötti pont jó állapotot jelez; 7 - a normális és a patológia között; 6 - könnyű asphyxia; és 5–4 - súlyos asphyxia vagy a pozitív dinamika hiánya.

Az ellenőrzés kiterjedt az artériás nyomás (AP) mérésére, amelyet standard módszerekkel végeztek. 25 A vérnyomásméréshez az OMRON RX automata monitort használtuk (Matsusaka Co. Ltd., Japán). A vérnyomásértékeket higany mm-ben (mm Hg) adják meg.

Minden terhes nőnél komplex prenatális ultrahangvizsgálatot végeztek. Ez magában foglalta a magzati biofizikai profil értékelését és a köldökartériák véráramának dopplerometriai becslését az Aloka-SSD-1400 (Japán) és a Sonoline G-40 Siemens-Acuson (Németország) ultrahangos szkennerekkel.

Az ultrahangos és a dopplerometrikus eredmények szerint a vizsgált nők két csoportját találták meg: az elhízott nők és a kontroll csoport. A második és a harmadik trimeszter során végzett dopplerometriai vizsgálat lehetővé tette számunkra, hogy megjósoljuk a magzat nehéz és középfokú intrauterin hypoxiáját és a magzat intrauterin növekedési korlátozását. 26,27

A terhes nők vérmintáit szülés előtt a könyökvénából vették elemzésre. Az újszülött vérét a köldökvénából vették. A vért Vacutainers-be (Becton Elmer, USA) gyűjtöttük. A vérindexeket a BC-5800c Shenzhen Mindray (Kína) automatikus biomedicinális analizátorral értékeltük.

Minden nőnél a vérszérum teljes fehérje-, szénhidrát-anyagcseréjét és lipidspektrumát standard módszerekkel becsültük meg Specord M-40 spektrofotométerrel (Carl Zeiss, Jena, Németország). A vérszérum mintákat 2000 fordulat/perc sebességgel elválasztottuk egy K-23D hűtött ultracentrifugában (Németország). A vért 10 percig centrifugáltuk. A szokásos enzimatikus módszerek meghatározták a vér glükóz- és trigliceridtartalmát a BioSystems készletek (Spanyolország) alkalmazásával. 28,29 A fehérjetartalmat Lowry módszerrel becsültük, szarvasmarha szérum albumint használva standardként. 30

Az eredményeket a Microsoft Exel 2003 és a Statica (StatSoft, Ink., 1984–2001) 6.0 verziójával dolgoztuk fel. Az eredményeket az átlag átlag ± standard hibájaként, vagy mediánként és tartományként jelentettük. A hallgató t-tesztje a normális eloszlást mutató paramétereket elemezte, a nemlineáris eloszlást mutató csoportok és a csoportok között pedig a Mann-Whitney U tesztet használták. A csoportok közötti megkülönböztetést statisztikailag szignifikánsnak tekintettük a p 2-nél). Az e nőknél született csecsemők 85% -ának arányos fizikai fejlődése volt. A csecsemők átlagos testtömege 3446,8 ± 146,2 g volt. Az Apgar-skála átlagos pontszáma az újszülötteknél a születés utáni első perc után 8,6 ± 0,5 [1. táblázat].

Asztal 1

Jellemzők Vezérlőcsoport, n = 46 Túlsúlyos csoport, n = 50

Terhességi szövődmények	100% fiziológiai terhesség és szülés BMI = 22,3 ± 1,9 kg/m 2 17% -ban túlterhelő szülészeti és nőgyógyászati anamnézis 15% vashiányos vérszegénység 9% magas vérnyomás 27% extragenitális fertőzés és nem fertőző betegség	50 (100%) táplálék elhízás 25 (50%) elhízás I. fokú 14 (28%) elhízás II 11 (22%) elhízás III 62% -a túlterheli a szülészeti és nőgyógyászati anamnézist 60% vashiányos vérszegénység 36% gestosis 40% magas vérnyomás 38% placenta elégtelenség 26% koraszülés (II., III. Fokú elhízás) 76% fertőző-gyulladásos jellegű extragenitális betegség (I., II. fokú elhízás) 100% extragenitális fertőzések és nem fertőző betegségek (elhízás III. fok)
Újszülöttek, n = 96	39 (84,7%) érett újszülött és arányos fizikai fejlődés 85% -ban egészséges 15% krónikus hipoxia 8% intrauterin növekedési retardáció 7% enyhe vérszegénység 3% -os átlagos vérszegénység Átlagos Apgar-skála pontszám (egy születés után): 8,6 ± 0,5	30 (60,0%) érett újszülött és arányos fizikai fejlődés 45% egészséges 26% korai 44% krónikus hipoxia 24% intrauterin növekedési retardáció 30% enyhe vérszegénység 12% mérsékelt vérszegénység 6% súlyos vérszegénység 15% -ban gennyes-szeptikus betegségek Átlagos Apgar-skála pontszám (egy perccel a születés után): I. és II. fokú elhízott nőnél született csecsemők - 7,6 ± 0,3. elhízott nőtől született csecsemők III - 6,2 ± 0,2.

I. elhízási fok: átlagos BMI = 31,7 ± 1,5 kg/m 2; a II. fokú elhízás: átlagos BMI = 36,8 ± 3,1 kg/m 2; III. fokú elhízás: átlagos BMI = 41,6 ± 1,4 kg/m 2 .

Az esetcsoportban 50 terhes nő volt táplálék elhízással: 25 (50%) nő elhízási fokú (átlagos BMI = 31,7 ± 1,5 kg/m 2); 14 (28%) nőnél volt II fokú elhízás (átlagos BMI = 36,8 ± 3,1 kg/m 2), és 11 (22%) nőnél volt III fokú elhízás (átlagos BMI = 41,6 ± 1,4 kg/m 2) [1. táblázat] . A csoport nők 62% -ának túlterhelő szülészeti és nőgyógyászati anamnézisa, szomatikus patológiája és terhességi szövődményei voltak. Az elhízott csoportba tartozó nők 76 százaléka fertőző-gyulladásos jellegű extragenitális betegségben (I., II. Fokú elhízás), 100% -ban extragenitalis fertőzésben és nem fertőző betegségben szenvedett (III. Fokú elhízás). Ezek az extragenitális betegségek alacsonyabb immunológiai és nem-specifikus rezisztenciát jelentenek a beteg számára.

Az elhízott terhes nők nőgyógyászati betegségei (BMI> 30,> 35,> 40) gyakorisága és felépítése tekintetében hasonlóak voltak, és csak mértékükben különböztek meg. A fő szövődmények a gestózisok (36%) és a koraszülés (a II. És III. Fokú elhízott nők 26% -a) voltak. A nephropathiát az elhízás minden szakaszában megfigyelték, és 38% -uknál placentaelégtelenség volt. Az elhízott nőknél magasabb volt a szív- és érrendszeri betegségek szintje. A vizsgálat azt mutatta, hogy 60% -uk vashiányos vérszegénységben szenvedett. Az anémiás, elhízott nőknél magas volt a perinatális kockázat az újszülöttek számára, mivel 48 vérszegény csecsemő született nekik.

A terhesség és a szülés komplikációi növelik a következmények gyakoriságát a csecsemők körében. Különböző fokú krónikus hipoxiát figyeltek meg 22 csecsemőben (44%). Ebbe a csoportba 13 csecsemő tartozott, akiknek anyja II. És III. Az Apgar-skála átlagos pontszáma 11, elhízott, III. Fokú nő esetében született csecsemőnél 6,2 ± 0,2 volt [1. táblázat]. Tíz egészséges csecsemő (20%) 3101,2 ± 145,5 g testtömeggel született I. fokú elhízással rendelkező nőknél. Tizenkét csecsemő testtömege 2425,0 ± 91,2 g volt.

A csecsemők 24% -ánál intrauterin növekedési korlátozást regisztráltak. Négy, III fokú elhízással rendelkező nőnél intrauterin hypoxiával kísért makrosomia és postmatura volt megfigyelhető. Csecsemőik testtömege 4430,0 ± 35,3 g. Az I. és II. Fokú elhízással rendelkező nőknél született csecsemők esetében az Apgar-skála szerinti átlagos pontszám a születés utáni első percben 7,6 ± 0,3 volt. A III. Fokú elhízással rendelkező nőknél született csecsemők esetében az Apgar-skála szerinti átlagos pontszám a születés utáni első percben 6,2 ± 0,2.

2. táblázat

AttributeControl csoport
(n = 10) I. fokú elhízás
(n = 14) III. fokú elhízás
(n = 10)

Összes fehérje, g/l	63,0 ± 2,4	54,0 ± 5,6 *	50,4 ± 0,6 *
Koleszterin, mmol/l	4,2 ± 0,02	5,0 ± 0,04 **	6,1 ± 0,01 **
Kis sűrűségű lipoproteinek, mmol/L (LDL)	2,8 ± 0,31	3,8 ± 0,61 *	4,1 ± 0,75 **
Nagy sűrűségű lipoproteinek, mmol/L (HDL)	1,3 ± 0,12	1,0 ± 0,01 *	0,85 ± 0,04 *
Index - atherogenezis	2.2	3,9 *	6,1 *
Trigliceridek, mmol/l	1,6 ± 0,03	2,6 ± 0,02 *	3,5 ± 0,02 *
Glükóz, mmol/l	4,2 ± 0,2	6,6 ± 0,2 *	7,0 ± 0,3 **

Átlagként ± SE-ben megadott adatok.
Jelentős * p-nél, 2. táblázat: az elhízott nők vérében a HDL-koncentráció szignifikánsan alacsonyabb volt a kontroll csoporthoz képest (p 31-34 Négy III. Fokú elhízásban szenvedő terhes nőnek hiperglikémiája volt (7,1–7,5 mmol/l a vérszérumban), érés és makrosomia kíséretében (csecsemő testtömege 4430,0 ± 35,3 g).

Korábban megállapítottuk, hogy az ökológiailag kedvezőtlen városok terhes lakói jelentősen romlanak a szülészeti indexekben és komplikációkban. 35 A nők túlsúlya további kedvezőtlen tényező a magzatuk és a csecsemőjük számára: rendkívül magas hipoxiaszint és magzati makrosomia, vérszegénység, intrauterin növekedéskorlátozó szindróma, a terhesség megszakításának kockázata és a megnövekedett reproduktív veszteségek [1. táblázat].