Az anyák túlsúlya és elhízása a terhesség korai szakaszában, valamint a csecsemőhalandóság kockázata: népességalapú kohorszos vizsgálat Svédországban

Absztrakt

Célkitűzés Az anyák túlsúlya és az elhízás, valamint a csecsemőhalandóság, az okspecifikus halálozás közötti összefüggések vizsgálata.

Tervezés Népességalapú kohorsz vizsgálat.

A helyszín és a résztvevők 1 857 822 élő egyszülött Svédországban 1992–2010.

Főbb eredménymérések Az anyai testtömeg-index (BMI) összefüggései a terhesség korai szakaszában, valamint a csecsemő-, újszülött- és poszt-újszülött halálozási kockázatok között, összességében és a terhességi idő, valamint a csecsemőhalál okai szerint rétegezve. Az esély arányokat az anya életkorához, paritáshoz, dohányzáshoz, iskolai végzettséghez, magassághoz, születési országhoz és a szülés évéhez igazították.

Eredmények A csecsemőhalandóság a normális testsúlyú nőknél 2,4/1000-ről (BMI 18,5–24,9) 5,8/1000-re nőtt az elhízás 3. fokozatú nőknél (BMI ≥40,0). A normál testsúlyhoz képest a túlsúlyhoz (BMI 25,0–29,9) és az 1. fokú elhízáshoz (BMI 30,0–34,9) a csecsemőhalandóság mérsékelten megnövekedett kockázata (korrigált esélyhányados 1,25 (95% konfidenciaintervallum 1,16–1,35) és 1,37 (1,22 1,53), illetve a 2-es fokozatú elhízáshoz (BMI 35,0–39,9) és a 3-as fokozathoz több mint kétszeresére nőtt a kockázat (korrigált esélyhányados 2,11 (1,79–2,49) és 2,44 (1,88–3,17)). A koraszülöttek és a koraszülöttek által rétegzett elemzések során az anyák BMI-je összefüggésben állt a csecsemőhalandóság kockázatával, elsősorban a szüléseknél (≥37 hét), ahol a születési asphyxia és más újszülöttkori morbiditások miatti halálozások kockázata nőtt az anya túlsúlya és elhízása miatt. A 2–3. Fokú elhízás a veleszületett rendellenességek és a hirtelen csecsemőhalál szindróma következtében megnövekedett csecsemőhalandósággal is társult.

Következtetések Az anyák túlsúlya és az elhízás a csecsemőhalandóság megnövekedett kockázatával jár együtt, a megnövekedett halálozási kockázat miatt a koraszüléseknél és a koraszülések megnövekedett előfordulása miatt. Az anyák túlsúlya és elhízása számos országban fontos megelőzhető kockázati tényező lehet a csecsemőhalandóság szempontjából.

Bevezetés

Az anyai túlsúly és az elhízás magas gyakorisága kihatással lehet a csecsemők egészségére, mivel ezeknél a nőknél gyakoribbak olyan terhességi szövődmények, mint a preeklampszia és a cukorbetegség. 1 Az egymást követő terhességek közötti anyai súlyváltozás lineárisan korrelál ezen elhízással kapcsolatos terhességi szövődmények kockázatával, oksági összefüggésre utalva.2

A pre-eklampsia az intrauterin növekedés korlátozásával és a koraszüléssel jár együtt.3 A diabéteszes rendellenességek növelik a veleszületett rendellenességek kockázatát, és olyan makrosómiához vezethetnek, amely növeli a születési trauma kockázatát. 5 5 6 A terhességi szövődmények valószínűleg magyarázzák az elhízással kapcsolatos, az orvosilag javallott kockázatok megnövekedett kockázatát. koraszülés, de az elhízott nőknél is fokozott a spontán rendkívül koraszülött (≤27 teljes hét) kockázata.

Az anyák testtömeg-indexe (BMI) és a csecsemőhalandóság közötti összefüggések kutatása nem eredményezett következetes eredményeket. Két nemrégiben közzétett metaanalízis nem ért egyet abban, hogy a túlsúlyos anyák csecsemői (BMI 25,0–29,9) vannak-e megnövekedett kockázatban, 8 9 és ezek közül a metaanalízisek közül csak egy vizsgálta az újszülöttkori kockázatokat. 9 Egyéb tanulmányok nem értenek egyet abban, hogy léteznek-e etnikai csoportok különbségek.10 11 Az anyák elhízása köztudottan növeli a csecsemők halálának kockázatát a veleszületett rendellenességek miatt, 12 de a csecsemőhalandóság egyéb specifikus okaival való összefüggések kutatása kevés.

A több mint 1,8 millió élveszületett, egyedülálló csecsemő országos szintű kohorsza lehetőséget adott arra, hogy teszteljük azt a hipotézist, miszerint az anyák túlsúlya és elhízása összefügg a csecsemő, újszülött és posztneonatális halálozással. Mivel az anyai BMI pozitívan kapcsolódik a koraszülés kockázatához, ezeket a koraszülöttek és a koraszülések alapján rétegzett összefüggéseket is meg akartuk vizsgálni. Végül azt akartuk megvizsgálni, hogy az anyák túlsúlya és elhízása összefügg-e a csecsemő halálának sajátos okaival.

Mód

A tanulmány megtervezése és népessége

Ez egy 1 095 023 nőből álló, 1 857 822 élő, egyedülálló születésű, 22 teljes terhességi héten alapuló kohorszvizsgálat, amelyet 1992 és 2010 között rögzítettek a svéd orvosi születési nyilvántartásban (1. ábra). A személyre szabott nemzeti nyilvántartási szám felhasználásával 13 az orvosi születési anyakönyv összekapcsolódott az országos halálozási okokra, a teljes népességre és az oktatásra vonatkozó nyilvántartásokkal.

1. ábra Születések Svédországban 1992–2010. A vizsgált populáció 1 857 822 élő egyszülöttet tartalmaz Svédországban 1992–2010. Megadjuk az anyák testtömeg-indexéről (BMI), a dohányzási állapotról, az iskolai végzettségről és a születési országról hiányzó adatokkal rendelkező születések számát

1. ábra Születések Svédországban 1992–2010. A vizsgált populáció 1 857 822 élő egyszülöttet tartalmaz Svédországban 1992–2010. Megadjuk az anyák testtömegindexéről (BMI), a dohányzási állapotról, az iskolai végzettségről és a születési országról hiányzó adatokkal rendelkező születések számát

Az orvosi születési nyilvántartás 1973 óta működik, és prospektív módon gyűjt adatokat az összes születés több mint 98% -áról Svédországban. 14 Svédországban az antenatalis, szülészeti és újszülött-ellátás szabványosított formanyomtatványait használják. A rögzített információkat a kézbesítés után továbbítják a nyilvántartóba. Az első szülés előtti látogatáskor az anya súlyát és az ön által jelentett magasságot 1992 óta rögzítik.

Az Országos halálok-nyilvántartás tartalmazza az összes, Svédországban 1961 óta bekövetkezett halálesetet. 15 A svéd teljes nyilvántartás tartalmazza a svéd lakosokról szóló információkat 1968 óta, beleértve a születési országot is. 16 Az évente frissített svéd oktatási nyilvántartás a svéd lakosok legmagasabb szintű oktatását rögzíti. .17

A diagnózisokról, a veleszületett rendellenességekről és a csecsemő halálának okairól szóló nyilvántartási adatokat ICD-9 és ICD-10 kódként rögzítik (a betegségek nemzetközi osztályozása, kilencedik (1992–1996) és 10. (1997–2010) felülvizsgálat).

A tanulmányt a Karolinska Institutet, Stockholm, Svédország kutatási etikai bizottsága hagyta jóvá (2012/4: 9).

Kitettségek

Az anya testtömegindexét (BMI) a terhesség korai szakaszában a könnyű teremruhában és cipő nélkül mért, önállóan jelentett magasság és súly alapján számították ki az első antenatalis látogatáskor, amely a terhesség első 12 hetében következik be a terhes nők 90% -ánál. nem javítható a terhesség hossza, mivel az adatkészletnek hiányzott a felvétel dátuma. Az anya BMI-t alsúlyosnak (BMI ≤18,4), normálnak (18,5–24,9), túlsúlyosnak (25,0–29,9), elhízott 1. fokozatnak (30,0–34,9), elhízott 2. fokozatnak (35,0–39,9) vagy elhízott 3. fokozatnak (≥) sorolták. 40,0) .18

A diagnózisokat a szülés után orvos kódolta. Az elhízással kapcsolatos betegségek közé tartozott a terhesség előtti magas vérnyomás (amelyet az első antenatalis látogatáskor önként jelentett magas vérnyomás vagy az ICD-9 401–405, 642C és 642H kódok és az ICD-10 I10 – I15, O10 és O11 kódok határoztak meg), pre- terhességi cukorbetegség (ICD – 9 250 és 648A, valamint ICD-10 E10 – E14 és O240 – O243), preeklamptikus rendellenességek (ICD-9 642E – 642G és ICD-10 O14 és O15) vagy terhességi cukorbetegség (ICD- 9 648 W és ICD-10 O244). Ezen túlmenően, a terhesség előtti magas vérnyomás meghatározásához az első antenatalis látogatás során saját maguk által közölt egészségügyi információkat is használtunk.

Svédországban minden nőnek ultrahangos terhességi randevút kínálnak. A vizsgálatot általában a második trimeszter elején végezzük, és a nők 95% -a elfogadja ezt az ajánlatot. 19 A következő hierarchiát használtuk a terhességi életkor becsléséhez: a második trimeszter korai ultrahangja (81,1%), az utolsó menstruáció dátuma (13,2%), és a szállítás utáni értékelés (5,7%). A terhességi időt nagyon koraszülöttnek (22–31 hét), közepesen koraszülöttnek (32–36 hét) vagy időtartamúnak (≥37 hét) kategorizálták.

Az anya életkorát a szüléskor a nemzeti azonosító szám (az anya születési dátuma) és a szülés dátumának adatai alapján nyertük le. Az első antenatalis látogatás során információkat szereztünk az önmaguk által jelentett paritásról, dohányzási szokásokról (korábban kotininmarkerekkel20 igazoltuk) és az anyai magasságról. Az anya iskolai végzettségére és születési országára vonatkozó információkat a svéd oktatási nyilvántartásból, illetve a svéd teljes népesség nyilvántartásból származtatták. A változókat az 1. táblázat szerint osztályoztuk ⇓ .

Az 1 857 822 élő egyszülött vizsgálati populációban 258 271 (14%) születés volt, ahol az anyai BMI hiányzott. Mivel további 53 916 (3%) születés hiányzott az anyák dohányzási állapotáról, iskolai végzettségéről vagy születési országáról, így 1 545 635 születés volt, amely teljes információt tartalmazott a kovariánsokról (1. ábra ⇑).

Eredmények

A csecsemőhalandóságot az élet első évében bekövetkezett halálként határozták meg. Az újszülöttkori és a posztneonatális halálozást csecsemőhalálként határozták meg az élet első 28 napján belül, illetve azt követően.

A halálokokat 11 csoportba sorolták az ICD-kódok szerint (az online adatkiegészítés A. melléklete): veleszületett rendellenességek, születési aszfxia, egyéb újszülöttkori kóros megbetegedések (non-asphyxia), hirtelen csecsemőhalál szindróma (SIDS), fertőzések, kardiovaszkuláris és pulmonalis okok, endokrin és anyagcsere-rendellenességek, neuromuszkuláris rendellenességek, rosszindulatú daganatok, a halálok külső okai és egyéb okok.

Statisztika

Az 1000 élveszületett csecsemőre jutó halálozás mértékét a veszélyeztetett csecsemők halálozási hányadaként számoltuk ki. Következésképpen az újszülöttek halálozási aránya az összes újszülött csecsemőn, a posztneonatális halálozási arány pedig az újszülött korszakát túlélő csecsemőkön alapul.

A mortalitási kockázatokat, 95% -os konfidencia intervallummal rendelkező esélyhányadozóként, logisztikai regressziós modellekben számoltuk, az általánosított becslési egyenlet módszerével korrigálva az ismételt terhességeket. Az anyai BMI-t folyamatos vagy kategorizált mérésként adták a modellekhez. A kiigazított modellek a kovariánsokra vonatkozó teljes körű információkkal ellátott megfigyelésekre korlátozódtak, beleértve az anya BMI-jét, életkorát, paritását, dohányzását, iskolai végzettségét, magasságát, születési országát és a szülés évét. Mivel az elhízással kapcsolatos szövődmények lehetnek az okozati összefüggésben az anyai BMI és a csecsemőhalandóság között, megvizsgáltuk, hogy az anya BMI függetlenül kapcsolódott-e a csecsemőhalandósághoz egy olyan kohorszban, amely ilyen komplikációk nélküli nőkre korlátozódott (az adatkiegészítés B. táblázata).

Az arányokat és kockázatokat az egész kohorszra kiszámolták, és a terhességi idő szerint nagyon koraszülöttre (22–31 hét), mérsékelten koraszülöttre (32–36 hét) és időtartamú születésre (≥37 hét) rétegezték.

Az anyák BMI-jének ≥25,0 és a dohányzásnak tulajdonítható csecsemőhalálozások számát úgy becsültük meg, hogy kiszámítottuk a populáció tulajdonítható frakcióját (PAF) a 2. ábrán látható képlet segítségével. A számításokból kizárták az alsósúlyú nőket (BMI ⇓) és a rövid idejű születéseket (2. táblázat), és ezekben a csoportokban az anyák BMI-jének tulajdonított ≥25,0 csecsemőhalálozások számát levontuk a PAF-ből. A dohányzásra szánt PAF-et a nemdohányzással szemben becsülték meg.