Az életmódbeli változások megfordíthatják az inzulinrezisztencia-szindróma kialakulását. Az oslói diéta és testedzés tanulmány: randomizált vizsgálat

Absztrakt

CÉLKITŰZÉS Összehasonlítani és értékelni az étrend és a testmozgás egyéves és együttes hatását az inzulinrezisztenciára és az inzulinrezisztencia szindróma felé vezető fejlődésre.

inzulinrezisztencia-szindróma

KUTATÁSI TERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK Egy leleplezett, randomizált, 2 × 2 faktorszámú beavatkozási próbát alkalmaztunk 1 évig minden résztvevő számára. A vizsgálatba 219 férfit és nőt vontak be, akiknek a diasztolés vérnyomása 86–99 Hgmm, a HDL-koleszterin 1,4 mmol/l, az összes koleszterinszint 5,20–7,74 mmol/l volt, és a BMI> 24 kg/m2 volt. A résztvevőket véletlenszerűen osztották be az étrendcsoportba (n = 35), az étrend- és testmozgáscsoportba (n = 67), a testmozgáscsoportba (n = 54) és a kontrollcsoportba (n = 43). Az étrend magában foglalta a megnövekedett halfogyasztást és a teljes zsírbevitel csökkentését. Az edzésprogram heti három alkalommal felügyelt állóképességi gyakorlatot tartalmazott. Kiindulási keresztmetszeti változások és 1 éves változások az inzulinrezisztenciában, az inzulin, a C-peptid, a proinzulin, a glükóz és a lipidek éhomi szérumszintje, valamint a súly, az átlagos vérnyomás és az 1-es plazminogén aktivátor inhibitor (PAI-1) rögzítették.

EREDMÉNYEK A kiindulási keresztmetszeti eredmények szignifikáns összefüggést mutattak a számított inzulinrezisztencia és a BMI (r = 0,54), valamint az átlagos vérnyomás (mBP) (r = 0,26) és a PAI-1 (r = 0,40) között. Az 1 éves diétás beavatkozás a számított inzulinrezisztencia 4,6-ról 4,2-re történő szignifikáns csökkenését és pozitív korrelációt eredményezett az inzulinrezisztencia és a BMI változásai között (r = 0,40). A diéta és a testmozgás az inzulinrezisztencia jelentősen csökkent (5,0-ról 4,0-ra) is. A testmozgás során az inzulinrezisztencia nem változott jelentősen.

KÖVETKEZTETÉSEK A keresztmetszeti és az 1 éves intervenciós eredmények támogatták egymást, és aláhúzták a megnövekedett BMI és az inzulinrezisztencia szindróma felé vezető fejlődés közötti fontos kapcsolatot.