Az elhízás a nagyon alacsony sűrűségű lipoprotein receptor fokozott expressziójával jár együtt a zsírszövetben: Lehetséges kapcsolat a fokozott VLDL katabolizmussal és zsírossággal

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

elhízás

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Hackensack Egyetem Orvosi Központ, Hakensack, NJ

Absztrakt

HÁTTÉR

A nagyon alacsony sűrűségű lipoprotein receptor (VLDLR) az alacsony sűrűségű lipoprotein receptor család tagja, amelyet a zsírszövet kifejezetten expresszál. Különböző ligandumokat köt meg, beleértve az apolipoprotein E tartalmú, trigliceridekben gazdag lipoproteineket, és jelentős szerepet játszik a trigliceridekben gazdag lipoproteinek katabolizmusában. A VLDLR szerepét bebizonyították a sejttenyészetben és az állatmodellekben, de emberben történő szabályozásáról keveset tudni. Ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy felmérje az elhízás hatását a zsírszövet VLDLR expressziójára, és értékelje a VLDLR szerepét az emberi zsírsejtek differenciálódásában és lipid depozíciójában.

TÁRGYAK ÉS MINTÁK

Összesen 76 alanyból, 16 sovány (testtömegindex: BMI ≤ 24,9 kg/m 2), 18 túlsúlyos (25 ≤ BMI ≤ 29,9 kg/m 2) és 42 elhízott és kóros elhízott (BMI ≥ 30 kg/m 2) alany. A plazma lipidek (trigliceridek, szabad zsírsavak és koleszterin) és a glükóz koncentrációját enzimatikusan mértük. A vér inzulinszintjét enzimhez kapcsolt immunszorbens vizsgálattal határoztuk meg, és meghatároztuk az inzulinrezisztencia homeosztázis-modelljének értékelését (HOMA ‐ IR). Az adipocita méretét hematoxylinnel és eozinnal festett metszeteken vizsgáltuk, a VLDLR expresszióját pedig zsírszövetben elemeztük Western blot és RT-PCR alkalmazásával. Ezenkívül a VLDLR expressziót izolált pre-adipocytákban vizsgálták a differenciálódás előtt és az érett adipocitákhoz történő differenciálás során.

EREDMÉNYEK

A sovány alanyokhoz képest a VLDLR fehérje szintje és az mRNS mennyisége a szubkután zsírszövetben felülszabályozott volt túlsúlyos (+ 46%) és elhízott (+ 119%) betegeknél. Hasonlóképpen, a VLDLR expressziója a zsigeri zsírban fokozottan szabályozott volt, de kisebb mértékben, mint a szubkután zsírban. A VLDLR mRNS bősége a szubkután zsírszövetben pozitív volt (p

KÖVETKEZTETÉS

A tanulmány azt jelzi, hogy az elhízás felfelé szabályozza a VLDLR expresszióját a zsírszövetben, és hogy a VLDLR expresszió indukciója az adipocita előtti differenciálódás során fokozott lipidlerakódással jár, ami a VLDLR lehetséges szerepére utal a zsírszövet expanziójában az emberben.