Egészségügyi rendszerek és szakpolitikai kutatások

1 Adana Askim Tufekci Állami Kórház, Adana, Törökország

2 Gaziantep Egyetem Egészségtudományi Kar, Gaziantep, Törökország

* Levelező szerző: Sevgin Samancioglu Baglama
Gaziantep Egyetem Egészségtudományi Kar
Gaziantep, Törökország
Tel: 0342 360 6060
Email: [e-mail védett]

Kapott dátum: 2018. augusztus 13 .; Elfogadott dátum: 2018. augusztus 21 .; Közzététel dátuma: 2018. augusztus 27

Idézet: Keser E, Baglama SS (2018) Az elhízás kezelése szakápoló által. Health Syst Policy Res Vol. 5 2. sz .: 72

Absztrakt

Háttér és cél: Ez a tanulmány az ápoló által vezetett elhízáskezelő program hatékonyságának vizsgálatát tűzte ki célul. A szakirodalomban hiányoznak azok a tanulmányok, amelyeket felnőtt elhízott egyéneknek nyújtott ápolási tanácsadás keretében végeznének.

Anyagok és metódusok: A kutatást randomizált, kontrollált kísérleti tanulmányként tervezték, és egy állami kórház endokrin-metabolikus klinikáján végezték. A vizsgálat 64 obezusból állt. Az elhízott egyének önhatékonyságát a testmozgás és az étkezési szokások tekintetében a testedzés önhatékonysági skálája, az étkezési szokások szabályozására szolgáló önhatékonyság skála, valamint az elhízás és a fogyás életminősége (OWLQOL) segítségével értékelték.

Eredmények: Megállapítást nyert, hogy az egészségfejlesztési modellen alapuló ápolói tanácsadó program pozitív hatással volt az egyének étkezési szokásaira, a testmozgás önhatékonyságára, az életminőségre, az egészséges életmódra és az antropometrikus mérésekre.

Következtetés: Ez a tanulmány hangsúlyozza az „elhízási nővér tanácsadó” jelenlétének jelentőségét és az ápolói tanácsadási gyakorlat népszerűsítését az elhízás kezelésében.

Kulcsszavak

Endokrin rendszer; Étkezési szokások; Ápolási gondozás menedzsmentje; Elhízottság

Bevezetés

Az elhízást, a megelőzhető halálok egyik fő okát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) globális járványnak nyilvánította olyan okok miatt, mint a modernizáció és a gazdasági növekedés. 2004-ben arról számoltak be, hogy a felnőtt lakosságban több mint 600 millió elhízott volt [1].

Beszámoltak arról, hogy az USA-ban a 20 év feletti egyének 35,0% -a elhízott, és hogy a súlygyarapodást leginkább a 60 éves és idősebb nőknél figyelték meg [2]. Más fejlett országok követik az USA-t az elhízás gyakorisága szempontjából. A túlsúly elterjedtsége a felnőttek 30,0% -70,0% -át, az elhízás pedig 10,0% -30,0% -át érinti [3]. Törökországban Törökország prevalenciájának növekedése az elmúlt 12 évben a nőknél 34,0%, míg a férfiaknál 10,0% [4].

A világszerte megszerzett adatok szerint az ápolók szerepe az egészség védelmében és népszerűsítésében fokozatosan növekszik. A 21. századi egészségügyi célok szintén hangsúlyozzák az egészségfejlesztés koncepcióját [5]. A Pender Health Promotion Model (HPM) értékeli az egyének történetét és önfelfogását, és holisztikus megközelítést kínál számukra.

Ennek az elméletnek a fő szempontja, hogy az egyének az egészséges életmódot életük részévé teszik, és tanácsadást kínálnak számukra. Az egyén képességét a viselkedés és a sikerbe vetett hit megváltoztatásához szükséges tevékenység megszervezésére „az önhatékonyságba vetett hitnek” nevezik [6]. Ha az egyénben megerősödik a pozitív viselkedésváltozás, akkor az önhatékonyság is növekszik. Röviden, a viselkedés sikeres végrehajtása befolyásolja az egyén önhatékonysági meggyőződését.

Az önhatékonyság mellett Pender a tanácsadás jelentőségét is hangsúlyozza a testmozgásban, a táplálkozásban, az interperszonális kapcsolatokban és a stresszkezelésben [6]. Az önhatékonyság nagy jelentőséggel bír az egyének viselkedésváltozásának elindításában és fenntartásában [5].

Ezért az ápolói tanácsadásban részesülő személyek egészséges életmódot alakítanak ki, és hosszabb és jobb minőségű életet fognak élni [6]. Vannak olyan tanulmányok, amelyek azt mutatják, hogy metabolikusan és pszichoszociálisan pozitív eredményeket kapnak az elhízott egyéni változások életmódjaként [7].

Ebben a tanulmányban azt tervezték, hogy pozitív változásokat hozzanak létre az elhízott egyének életmódjában a testmozgás és az étkezési szokások, valamint az anyagcsere és az antropometriai funkcionális kapacitás tekintetében. A nővérek által vezetett tanácsadás növeli az önhatékonyságot. Hipotézisünk az, hogy az elhízott egyének által kapott ápolói tanácsadás növeli az önhatékonyságukat és az életminőségüket.

Mód

Dizájnt tanulni

A kutatást randomizált, kontrollált kísérleti tanulmányként tervezték, hogy elemezzék az egyéni ápolói tanácsadás Pender „HPM” alapján gyakorolt hatását a betegek antropometriai méréseire, funkcionális kapacitására, az önhatékonyság szintjére a testmozgás, a táplálkozás és az életminőség tekintetében.

Beállítás és minta

1.ábra: Consort folyamatábra.

Mérések

Egyéni azonosító űrlap: Ez egy 29 kérdésből álló forma, amely megkérdőjelezi az egyének szociodemográfiai és elhízással kapcsolatos jellemzőire vonatkozó információkat, amelyet a kutatók készítettek a kapcsolódó szakirodalom támogatásával [8,9].

Funkcionális kapacitásértékelési forma: Az elhízott egyének funkcionális képességének felmérésére; hatperces gyalogos tesztet (6MWT), módosított borg dyspnoa skálát és tüdőfunkciós teszteket (PFT) alkalmaztak. Ez a forma magában foglalja az elhízott egyén oxigénellátási állapotát a séta teszt során, a teszt időzítőjét, az elővizsgálatot és a vérnyomást követően, a pulzusszámot, a nehézlégzés mértékét, az oxigéntelítettséget, a lehetséges tüneteket (szédülés, hátfájás, térdfájdalom, lábfájdalom), a teszt felszabadulását. állapot és a gyalogos távolságra vonatkozó információk.

Hatperces gyalogteszt (6MWT): A funkcionális kapacitás felmérésére Balke fejlesztette ki 1963-ban. A 6MWT egy olyan teszt, amely közvetett információt nyújt az egyének testmozgási és funkcionális képességeiről [10]. Ezt a tesztet az American Thoracic Society Guide [11] utasításainak megfelelően hajtották végre.

Módosított borg skála: Az eredeti Borg-skálát Borg fejlesztette ki 1982-ben a testmozgás során végzett erőfeszítések értékelésére [12]. 1986-ban az amerikai sportorvosi főiskola átrendezte a skálát 0 és 10 közötti osztályzattal [11].

Tüdőfunkciós tesztek (PFT): A PFT-t spirometrikus (Flowhandy, ZAN 100) módszerrel végeztük [13]. Az elvégzendő tesztet kezdetben elmagyarázták és bemutatták elhízott egyéneknek.

Gyakorolja az önhatékonyság skáláját: A skála a résztvevők rendszeres testedzési képességét mutatja. Az Albert Bandura által 1997-ben kidolgozott skála 18 tételből áll [14]. Ahogy a skálából kapott pontszám növekszik, az egyén önhatékonysága is növekszik és fordítva. Ehhez a tanulmányhoz a skála Cronbach-féle α-értékét 0,98-nak találták.

Az étkezési szokások szabályozásának önhatékonysága: Az Albert Bandura által kidolgozott skála a résztvevők rendszeres étkezési szokásait értékeli, és 30 tételből áll [14]. A skála a résztvevők egyéni pontszámát mutatja a rendszeres étkezés teljesítményével kapcsolatban. Lineáris összefüggés van a skála pontszám és az önhatékonyság között. A skála Cronbach-féle α értéke a török társadalom számára 0,98 volt [15]. Ehhez a tanulmányhoz a Cronbach α értékét szintén 0,98-nak találták.

Az elhízás és a fogyás életminősége (OWLQOL): Az OWLQOL egy 17 elemből álló, 6 pontos Likert típusú skála, amelyet Patrick et al. az elhízásnak az egyének életminőségére gyakorolt hatásának felmérése érdekében. Ez egyfaktoros skála, aldomainek nélkül [16]. A skála Cronbach α értékét a török társadalom számára 0,90-nek találták [8]. Ehhez a tanulmányhoz a Cronbach α értékét szintén 0,85-nek találták.

Adatgyűjtés

Az elhízott egyéneket két csoportba sorolták kontrollként és beavatkozásként. A kérdőíveket pedig az első interjú után és az első találkozót követő 12. héten alkalmazták az ápolói tanácsadás hatásainak felmérésére. Az első interjúban a kontroll és az intervenciós csoportok kérdőíveket és felméréseket kaptak. Ez a folyamat minden elhízott egyénnél 40-45 percig tartott. Az elhízott személyekkel készített interjúkat négyszemközt és egyénileg folytatták. A kutatás során az adatokat egyedi azonosító űrlap, funkcionális kapacitásértékelési forma, testedzési önhatékonysági skála, az étkezési szokások szabályozására szolgáló önhatékonyság, az owlqol és a módosított borg skála alkalmazásával gyűjtöttük.

Közbelépés

Az első interjú után az intervenciós csoport képzési és tanácsadási anyagokat kapott, míg a kontroll csoportot rutin monitoringra osztották ki.

Az elhízott személyek számára nyújtott tanácsadás magában foglalta a képzést (az első interjúban füzeteket tartalmaztak a táplálkozásról, a fizikai aktivitásról és a társas kapcsolatokról), heti két alkalommal telefonbeszélgetéseket és az otthoni használatra vonatkozó emlékeztetőket. Míg a táplálkozási tervet hetente követték nyomon, javultak az elhízott egyének gyengeségei, útmutatást kaptak a fizikai aktivitáshoz szükséges megfelelő mozgásokról, a telefonálás és a látható helyekhez, például hűtőszekrényekhez rögzített mágnesek révén pedig fokozták a motivációt. A szakirodalom szerint úgy ítélték meg, hogy egy 12 hetes követés elegendő a viselkedés megváltoztatásához [17,18].

Elméleti keret

Ebben a modellben az a cél, hogy az egyének egészségfejlesztő magatartást fejlesszenek ki. Az ápoló által vezetett elhízási tanácsadási program keretében az intervenciós csoport számára biztosított képzési könyvet a kutatók elkészítették a kapcsolódó szakirodalom és Pender HPM alapján [6].

A modellben meghatározott egészségfejlesztő magatartások közül a viselkedés változásának legerősebb jellemzője és leghatékonyabb tényezője az önhatékonyság érzékelése [6,19].

A képzés alapvetően magában foglalja az elhízás meghatározását; az elhízást okozó tényezők; a viselkedésváltozás és az önhatékonyság növelésének jelentősége, valamint az egyénre szabott testmozgás és táplálkozás megtervezése. A tanulmány elméleti kereteit a 2. ábra.

2. ábra: Az egészségfejlesztési modell alkalmazása elhízott egyéneknél.

Adatelemzés

Asztal 1: Az elhízott egyedek jellemzői (n = 64).

Az ápolónőktől tanácsadásban részesülő elhízott egyének átlagos WHR (derék/csípő arány) 0,87 ± 0,08-ról 0,86 ± 0,08-ra csökkent (p = 0,035; T = 2,15). Ezenkívül statisztikailag nem szignifikáns csökkenést észleltek (p> 0,05) a testsúlyban és a BMI-ben.

Ebben a tanulmányban kiderült, hogy a kontrollcsoport azon résztvevőinek BMI és WHR értéke, akik nem részesültek ápolói tanácsadásban, nőttek (2. táblázat).

Előfigyelés
Átlag ± SD 12. hét
Átlag ± SD Közbelépés
(n = 32) Kontroll
(n = 32) Beavatkozás
(n = 32) Kontroll
(n = 32)

BMI (kg/m2)	33,56 ± 3,23	33,29 ± 3,08	31,26 ± 3,36	34,82 ± 3,26
T	0,344	-	-4.297	-
P	0,732	-	0,001	-
Súly (kg)	89,84 ± 12,91	88,40 ± 11,16	83,87 ± 13,20	92,46 ± 11,87
T	0,476	-	-2.738	-
P	0,636	-	0,008	-
derék (cm)	101,37 ± 10,62	106,28 ± 9,15	95,56 ± 11,37	109,06 ± 9,10
T	-1.979	-	-5.241	-
P	0,052	-	0,001	-
Csípő (cm)	115,50 ± 7,79	115,59 ± 8,37	110,00 ± 7,66	118,40 ± 8,94
T	-0,046	-	-4.039	-
P	0,963	-	0,001	-
Derék csípő	0,875 ± 0,08	0,915 ± 0,064	.865 ± .088	0,917 ± 0,061
T	-2.158	-	-2.745	-
P	0,035	-	0,008	-

2. táblázat: Az elhízott egyedek antropometriai mérésének összehasonlítása (n = 64).

3. táblázat: Az elhízott egyének funkcionális kapacitási szintjeinek összehasonlítása (n = 64).

Ennek a vizsgálatnak az elsődleges végpontját az önhatékonyság növekedése, míg a másodlagos végpontot az életminőség növekedése határozta meg. Megállapítást nyert, hogy az elhízott egyénekre alkalmazott ápolói tanácsadó modell növelte a táplálkozás és a testmozgás önhatékonyságát, és javította az életminőséget (p 0,052; T = 0,192). Három hónapos ápolói tanácsadó modellel az összes OWLQOL átlagos pontszám 33,37 ± 11,65-ről 55,15 ± 12,97-re emelkedett. A kontroll csoportban mind a táplálkozás, mind a testmozgás önhatékonysági mutatói és az életminőségi pontszámok csökkentek (4. táblázat).

Előfigyelés
Átlag ± SD 12. hét
Átlag ± SD Közbelépés
(n = 32) Kontroll
(n = 32) Beavatkozás
(n = 32) Kontroll
(n = 32)

Táplálkozás Önhatékonyság	41,54 ± 20,80	52,69 ± 23,77	60,95 ± 17,38	35,17 ± 15,16
T	1.996	-	6.323	-
P	0,05	-	0,001	-
Gyakorolja az önhatékonyságot	30,18 ± 27,21	57,48 ± 20,40	57,06 ± 22,04	31,88 ± 17,77
T	4.539	-	5.031	-
P	0,001	-	0,001	-
Életminőség	33,37 ± 11,65	32,78 ± 13,02	55,15 ± 1,97	20,15 ± 10,10
T	0,192	-	12.04	-
P	0,848	-	0,001	-

4. táblázat: Az elhízott egyének táplálkozási önhatékonyságának, a testmozgás önhatékonyságának és az életminőségi mutatóinak összehasonlítása.

Vita

A szükségesnél több energiát juttat a szervezetbe, az életmód és a gyorsétterem káros változásai az elmúlt években az elhízás gyakoriságának gyors növekedését okozták [20].