Az epehólyagrák kockázati tényezői

Kockázati tényező minden olyan tényező, amely befolyásolja annak esélyét, hogy olyan betegséghez jusson, mint a rák. A különböző daganatok különböző kockázati tényezőkkel bírnak. Néhány kockázati tényező, például a dohányzás, megváltoztatható. Mások, például egy személy életkora vagy családi története, nem változtathatók meg.

tényezői

Kockázati tényező, vagy akár sok kockázati tényező megléte azonban nem jelenti azt, hogy egy személy megkapja a betegséget. A betegségben szenvedő embereknek pedig kevés vagy egyáltalán nem ismert rizikófaktoruk lehet.

A tudósok találtak néhány kockázati tényezőt, amelyek miatt az ember nagyobb valószínűséggel alakul ki epehólyagrákban. Ezek közül sok valamilyen módon összefügg az epehólyag krónikus gyulladásával (hosszan tartó irritáció és duzzanat).

Epekövek

Az epekövek az epehólyagrák leggyakoribb kockázati tényezője. Az epekövek kavicsszerű koleszterin- és egyéb anyagok, amelyek az epehólyagban képződnek és krónikus gyulladást okozhatnak. Az epehólyagrákban szenvedő 5-ből legfeljebb 4 embernél van epekő, amikor diagnosztizálják őket. De az epekövek nagyon gyakoriak, és az epehólyagrák meglehetősen ritka, különösen az Egyesült Államokban. Az epekőben szenvedő emberek többségénél soha nem alakul ki epehólyagrák.

Porcelán epehólyag

A porcelán epehólyag olyan állapot, amelyben az epehólyag falát kalcium lerakódások borítják. Néha az epehólyag hosszú távú gyulladása (kolecisztitisz) után következik be, amelyet epekövek okozhatnak. Az ebben a betegségben szenvedőknél nagyobb az epehólyagrák kialakulásának kockázata, valószínűleg azért, mert mindkét állapot összefüggésben lehet gyulladással.

Női nem

Az Egyesült Államokban az epehólyagrák 3-4 alkalommal gyakrabban fordul elő nőknél, mint férfiaknál. Az epekövek és az epehólyag-gyulladás az epehólyagrák fontos kockázati tényezői, és a nőknél is sokkal gyakoribbak, mint a férfiak.

Elhízottság

Az epehólyagrákban szenvedő betegek többnyire túlsúlyosak vagy elhízottak, mint a betegség nélkül szenvedők. Az elhízás az epekövek kockázati tényezője is, amely segíthet elmagyarázni ezt a kapcsolatot.

Idősebb kor

Az epehólyagrák főleg az idősebb embereknél jelentkezik, de fiatalabbak is kialakulhatnak. Az emberek átlagéletkora, amikor diagnosztizálják őket, 72 év. Az epehólyagrákban szenvedők többsége 65 éves vagy annál idősebb, amikor megtalálják.

Etnikum és földrajz

Az Egyesült Államokban az epehólyagrák kialakulásának kockázata a mexikói, latin-amerikai és őslakosok körében a legmagasabb. Ugyancsak nagyobb eséllyel rendelkeznek epekövekkel, mint más etnikai és faji csoportok tagjai. A kockázat a legalacsonyabb az afroamerikaiak körében. Világszerte az epehólyagrák sokkal gyakoribb Indiában, Pakisztánban, valamint Közép-Európa és Dél-Amerika országaiban, mint az Egyesült Államokban.

Choledochalis ciszták

A koledokális ciszták epével töltött zsákok a közös epevezeték mentén, az a cső, amely az epét a májból és az epehólyagból a vékonybélbe viszi. (A Choledochal azt jelenti, hogy köze van a közös epevezetékhez.) A ciszták idővel nagyra nőhetnek, és akár 1-2 kvart epét is tartalmazhatnak. A zsákot bélelő sejtekben gyakran vannak olyan rák előtti változások, amelyek idővel epehólyagrákká válhatnak.

Az epevezetékek rendellenességei

A hasnyálmirigy egy másik szerv, amely folyadékot enged a csatornán keresztül a vékonybélbe, hogy elősegítse az emésztést. Ez a csatorna általában találkozik a közös epevezetékkel, éppen akkor, amikor belép a vékonybélbe. Néhány embernek olyan hibája van, ahol ezek a csatornák találkoznak, és ez lehetővé teszi a hasnyálmirigy nedvének visszafolyását (reflux) az epevezetékbe. Ez a visszafelé irányuló áramlás azt is megakadályozza, hogy az epe olyan gyorsan áramoljon ki az epeutakból, ahogyan kellene. Az ilyen rendellenességekkel küzdőknél nagyobb az epehólyagrák kockázata. A tudósok nem biztosak abban, hogy a megnövekedett kockázat a hasnyálmirigy-lé által okozott károsodásnak köszönhető-e, vagy annak az epének köszönhető-e, amely nem tud gyorsan átfolyni a csatornákon, ami miatt az epe anyagai károsítják őket.

Epehólyag-polipok

Az epehólyag-polip egy olyan növekedés, amely kidomborodik a belső epehólyag falának felületétől. Néhány polipot az epehólyag falában található koleszterin lerakódások képeznek. Mások lehetnek apró daganatok (akár rák, akár nem rák), vagy gyulladás okozhatják. Az 1 centiméternél nagyobb polipok nagyobb valószínűséggel rákos megbetegedések, ezért az orvosok gyakran javasolják az epehólyag eltávolítását azoknál a betegeknél, akiknek epehólyag-polipja akkora vagy nagyobb.

Elsődleges szklerotizáló cholangitis

Az elsődleges szklerotizáló cholangitis (PSC) olyan állapot, amelyben az epevezeték gyulladása (cholangitis) hegszövet kialakulásához vezet (szklerózis). A PSC-ben szenvedőknél fokozott az epehólyag- és epevezeték-rák kockázata. A gyulladás oka általában nem ismert. Sok PSC-ben szenvedő embernek fekélyes vastagbélgyulladása is van, egyfajta gyulladásos bélbetegség.

Tífusz

A szalmonellával (a tífuszt okozó baktérium) krónikusan fertőzött emberek és azok, akik tífuszt hordoznak, nagyobb valószínűséggel kapnak epehólyagrákot, mint azok, akik nem fertőzöttek. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a fertőzés epehólyag-gyulladást okozhat. A tífusz nagyon ritka az Egyesült Államokban.

Családi történelem

Az epehólyag-daganatok többsége nem található meg olyan embereknél, akiknek a kórtörténetében a betegség előfordult. Az epehólyagrák története a családban úgy tűnik, hogy növeli az ember esélyeit e rák kialakulására, de a kockázat még mindig alacsony, mert ez egy ritka betegség.

Egyéb lehetséges kockázati tényezők

Tanulmányok más tényezőket is találtak, amelyek növelhetik az epehólyagrák kockázatát, de az összefüggések nem annyira egyértelműek. Ezek tartalmazzák:

  • Dohányzó
  • A gumi- és textiliparban használt vegyi anyagoknak való kitettség
  • Nitrosaminoknak való kitettség