Az étkezési zsírok nem járulnak hozzá a hiperlipidémiához az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél és serdülőknél

Absztrakt

CÉLKITŰZÉS—Az étrend, az anyagcsere-kontroll és a családi tényezők lipidekre gyakorolt relatív hatásának meghatározása 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél és kontrollalanyoknál.

KUTATÁSI TERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK- Megvizsgáltuk az éhomi éhomi szérum koleszterint, az LDL koleszterint, a HDL koleszterint, a triglicerideket, a lipoproteint (a), az apolipoproteint (apo) -A1 és az apoB-t 79, 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermeknél és serdülőnél, valamint 61 életkor- és nem szerinti kontrollalanynál étrendi bevitellel, kvantitatív élelmiszer-gyakorisági kérdőív alkalmazásával.

EREDMÉNYEK—A teljes koleszterin, az LDL-koleszterin, az apoB, a HDL-koleszterin és az apoA1 szignifikánsan magasabb volt cukorbeteg gyermekeknél. A cukorbeteg gyermekeknél magasabb volt az energiafogyasztás a komplex szénhidrátokból (P = 0,001) és a rostbevitelből (P = 0,02), és alacsonyabb volt a finomított cukor (P 3,35 mmol/l,> 130 mg/dl) fogyasztásuk terápia ajánlott, szignifikánsan magasabb HbA1c volt (P = 0,007), de magasabb volt a komplex szénhidrátfogyasztásuk, mint 12 éves LDL-koleszterin alatt.

Laboratórium

A vénás vérmintákat egy éjszakán át tartó, legalább 10 órás böjt után minden alanyon, inzulin beadása előtt cukorbetegeknél vettük.

A triglicerideket és az összkoleszterint kereskedelmi enzimatikus vizsgálatokkal mértük Beckman Synchron CX5 analizátorral (14,15). Vizsgálati interakciós variációs együttható (CV) laboratóriumunkban 2,1% a trigliceridekre és 1,5% az összes koleszterinre. A HDL-koleszterint kereskedelmi enzimalapú vizsgálattal mértük Beckman Synchron CX5 analizátoron, miután az LDL-t és a VLDL-t polietilén-glikollal kicsaptuk, majd ezeket centrifugálással eltávolítottuk (14, 15). Laboratóriumunkban az interassay CV 3,2%. Az LDL-koleszterint a Friedewald-egyenlet felhasználásával számítottuk [LDL-koleszterin = összes koleszterin - (HDL-koleszterin + trigliceridek/2,2)] (14,15). Az apolipoproteint (apo) -A1, apoB-100 és a lipoproteint (a) [Lp (a)] végpont-nephelometriával (Hyland laser nephelometry PDQ) és specifikus monoklonális antitestek hozzáadásával mértük, amint azt korábban leírtuk (16). Az LDL-koleszterin és az apoB arányát alkalmaztuk az LDL-alosztályok jelölőjeként (több atherogén kicsi sűrű LDL-részecskének alacsony az LDL-apoB aránya) (17,18). A HbA1c-t nagy teljesítményű folyadékkromatográfiával mértük Biorad 2-es változat kationcserélő oszlopával; a műszert a DCCT által jóváhagyott szabványok szerint kalibrálták. A cukorbetegek körében ez a tartomány 4–6%.

Élelmiszer-gyakorisági kérdőívek

Hitelesített élelmiszer-gyakorisági kérdőívet (FFQ) (19) használtak az étrendi energiafogyasztás meghatározásához; összes zsíradék; koleszterin; poli-, mono- és telítetlen zsír; szénhidrátok; fehérje; az egyes forrásokból származó energia százalékos aránya; rost; mikrotápanyagok az elmúlt 12 hónapban. Kvantitatív FFQ-t használtunk, mert több tápanyag bevitele érdekelt hosszú időn keresztül annak érdekében, hogy meghatározzuk a szokásos bevitelt és a 140 alany számára használható formátumot. A kérdőíveket a Humán Táplálkozási Osztály, a Nemzetközösség Ipari és Tudományos Kutatószervezete (Dél-Ausztrália) dolgozta ki, és serdülőknél és gyermekeknél módosították. A kérdőívek számítógépes elemzésére került sor (19). Az FFQ elemzésében információkat kaptak mind a vitaminokkal történő étrend-kiegészítésről, mind a vitaminokkal ételek dúsításáról.

Statisztika

A legtöbb korábbi vizsgálat, amely mind az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekek (21,23,24), mind pedig felnőttek (22,25) étrendi bevitelét vizsgálta, az alanyok többségénél az ajánlottnál magasabb zsírtartalmú és alacsonyabb komplex szénhidráttartalmú étrendet alkalmazott. bár Randecker és mtsai. (26) az ajánlásokhoz közeli átlagos bevitelt talált. Vizsgálatunkban az átlagos étrendi bevitel közel volt az ADA és az ISPAD ajánlásaihoz, az átlagos telített zsírbevitel kissé meghaladja, a szénhidrátfogyasztás pedig kissé alatta marad az ajánlásoknak. A cukorbeteg gyermekek egészségesebben táplálkoztak, mint a kontroll alanyok. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy az ajánlások teljesülése után az étkezési zsírok minimálisan hozzájárulnak a hiperlipidémiához az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél. Összefüggéseket is találtunk a HbA1c és a rost, az összes cukor és az összes szénhidrát bevitele között, ami arra utal, hogy ezek hasznos étrendi célok lehetnek az anyagcsere-ellenőrzés javításában. Egy nemrégiben végzett, rövid távú, gyermekekkel végzett beavatkozási tanulmány a cukorbetegségben szenvedő serdülőknél megnövekedett egyszeresen telítetlen zsírbevitel lehetséges jótékony hatásait vetette fel (21).

Noha az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél a legtöbb lipiddel kapcsolatos tanulmány kimutatta a megnövekedett koleszterin- és trigliceridszinteket, különösen rossz metabolikus kontroll mellett (2–5), a HDL-koleszterin eredményei ellentmondásosak. Egyes kutatók normális vagy alacsonyabb HDL-koleszterint találtak az 1-es típusú cukorbetegségben (3,5,6,17,27,28), míg mások magasabb HDL-koleszterint találtak gyermekeknél (2,29,30) és felnőtteknél (31). Ebben a vizsgálatban a HDL-t és annak fő apo-ját, az apoA1-et magasabb szinten találták cukorbeteg gyermekeknél és serdülőknél, mint kontroll alanyoknál. Megállapítottuk, hogy cukorbeteg gyermekeknél a HDL-koleszterin függetlenül kapcsolódott a diasztolés BP-hez, a HbA1c-hez és a komplex szénhidrátok százalékos energiafogyasztásához, míg az apoA1 függetlenül a HbA1c-hez és a magassághoz. Az 1-es típusú cukorbetegségben a megnövekedett HDL-koleszterin egyik magyarázata az inzulin által közvetített lipoprotein lipáz aktivitás által okozott perifériás hiperinzulinizmus (31,32). A hiperinsulinizmus mértékének kezeléssel kapcsolatos eltérései magyarázhatják az ezekben a vizsgálatokban megfigyelt eredmények különbségeit.

Az LDL-koleszterin és az apoB aránya az LDL-alosztályok markere, kis sűrű LDL-részecskékkel, amelyek aterogénebbek, alacsonyabb az arány (18,33). Azad és mtsai. (17) ezt az arányt alacsonyabbnak találta az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél, mint a kontroll alanyoknál, és azt találták, hogy a kis sűrű LDL összefügg a gyengébb anyagcsere-kontrollal. A jelenlegi vizsgálat nem erősítette meg ezeket az eredményeket, nincs különbség az LDL-apoB arányban a cukorbeteg gyermekek és a kontroll alanyok között, és nincs összefüggés a HbA1c-vel. Adataink tehát nem javasolják a kis sűrű LDL-részecskék preferenciális felhalmozódását 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél és serdülőknél. Ez a különbség tükrözheti az anyagcsere jobb kontrollját a jelenlegi tanulmányban, vagy a különböző vizsgált populációban.

Összefoglalva: a hiperlipidémia gyakori az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedő gyermekeknél és serdülőknél, akik betartják a jelenlegi étrendi ajánlásokat. Elsősorban az anyagcsere szabályozására vonatkozik, az étrendi tényezők korlátozott hatással vannak. A hiperlipidémia kezelésének elsősorban a metabolikus kontroll javítására kell irányulnia.