Diétás oktatás 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek számára: kudarc vagy siker?

Csung-Mei Ouyang *

Tajvani Nemzeti Tajvani Egyetemi Kórház Dietetikai Tanszéke, Tajvan

Absztrakt

A 2-es típusú cukorbetegség jelentős közegészségügyi problémát jelent. Az ételbevitel szorosan összefügg az elhízással és a cukorbetegséggel, nemcsak az étel mennyiségével, hanem az étrend összetételével és minőségével kapcsolatban is. A megemelkedett vércukorszint javítása étrendkezeléssel érhető el; így a betegek megakadályozhatók a cukorbetegség szövődményeinek kialakulásában. Az egészségügyi szolgáltatóknak ösztönözniük kell a betegeket, hogy megértsék az étrend fontosságát, amely segíthet a cukorbetegség kezelésében, a megfelelő öngondozásban és az életminőség javításában. Az étrend megváltoztatása azonban sok ember számára nehéz javaslat. A cukorbetegségben szenvedő emberekkel való együttműködésre képzett egészségügyi szolgáltatók az öngondoskodási magatartás körüli célok megfelelő kitűzésében dolgoznak, hogy jobban lehetővé tegyék számukra a jobb eredmények eléréséhez szükséges változtatásokat. Számos tényezőt vitatnak meg annak érdekében, hogy megtalálják a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek étrendi oktatását.

Kulcsszavak

elhízás, táplálkozás, dietetikusok, 2-es típusú cukorbetegség, vércukorszint

Bevezetés

A cukorbetegség etiológiája összetett, és olyan visszafordíthatatlan kockázati tényezőkhöz kapcsolódik, mint az életkor, genetikai, faji és etnikai hovatartozás, valamint olyan reverzibilis tényezőkhöz, mint az étrend, a fizikai aktivitás és a dohányzás. A cukorbetegség a beteg tudásának, attitűdjének és gyakorlatának javításával szabályozható. Ezeket a tényezőket az átfogó diabéteszellátás szerves részének tekintik [1]. Az egészségtelen étkezési szokások a cukorbetegség egyik fő oka. A szigorú étrendi terv és a fizikai tevékenységek be nem tartása, valamint az előírt gyógyszeres kezelés a komplikációk vezető oka a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek körében [2]. A cukorbetegeknél meg kell erősíteni a cukorbetegséggel kapcsolatos oktatást, beleértve az étrendkezelést az egészségügyi szolgáltatókon keresztül, hogy ösztönözzék őket a betegség kezelésének jobb megértésére, a megfelelőbb öngondoskodás és jobb életminőség érdekében [3]. Ezen megközelítések összehasonlító hatékonysága és az egyes megközelítésekben részesülő betegek jellemzői azonban még mindig nem ismertek. A dietetikusok vagy más egészségügyi szolgáltatók ritkán értékelik a diétás oktatás hatását a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő betegek számára rutinmunkájuk során. Fontos megvizsgálni a cukorbetegséggel kapcsolatos oktatás hatékonyságát kapcsolódó tényezők és beállítások, például a táplálkozással kapcsolatos információk és az akadályok alapján.

Az étrendoktatás tartalma (ismeretek)

Oktatási készségek az egészségügyi szolgáltatók számára

Nem világos azonban, hogy az egészségügyi szolgáltatók (dietetikusok, nem dietetikusok vagy cukorbetegség oktatók) hogyan fordítják le az étrendre vonatkozó iránymutatásokat a betegek számára. A dietetikusoknak vagy a cukorbetegség oktatóinak személyre szabott, betegközpontú cukorbetegség-ellátási terveket kell kidolgozniuk, ideértve az étrendi oktatást is a jobb betartás érdekében, mivel a cukorbetegség szinte minden ellátását egészségügyi ellátáson kívüli betegek végzik [17]. Kritikus fontosságú a betegközpontú megközelítés a cukorbetegség ellátásában, amely felhatalmazza és felkészíti a betegeket a cukorbetegség kezeléséért való felelősségvállalásra [18]. A táplálkozási nevelés individualizálása az írástudás és a számolás alapján különösen fontos lehet, mert az alacsony egészségi állapotú írástudással és számolással rendelkezőknek nehézségeik vannak az ételcímkék megértésével és az adagok méretének megbecsülésével [19,20], valamint a szénhidrátszámlálással [9]. Az oktatóknak meg kell tanulniuk, hogyan kell a táplálkozási és magatartástudományt gyakorlati tanácsokká alakítani maguknak és betegeiknek. Ezenkívül a diabétesz oktatói képzésnek tartalmaznia kell a biológiai és társadalomtudományok, a kommunikáció, a tanácsadás és az oktatás mélyreható ismereteit és készségeit annak érdekében, hogy a diabéteszes betegek önirányítási oktatásban részesüljenek.

A cukorbetegség önigazgatásának akadályai

▪ Betegkorlátok

Mivel a legutóbbi áttekintő tanulmányok megállapították, hogy a cukorbetegség önkezelésének számos akadálya van. Az egyének akadályai között szerepelt a felhatalmazás, az írás-olvasás, a motiváció, a problémamegoldó készség, a depresszió, az életkor, a kognitív hanyatlás, más betegségek és más, a környezettel kapcsolatos kérdések [21,22]. A családtagok jelentős szociális támogatást nyújtanak a diabéteszes betegek önellátásához is [23], és a családtámogatás hiánya a betegek öngondoskodásának egyik fontos akadálya lehet. A pszichológiai beavatkozási vizsgálat eredményeitől kezdve az ápolók részvételen át tapasztalt tapasztalatáig a páciens akadályai között szerepelt a megbeszéléseken való részvétel hiánya, az ütemezett találkozók iránti elkötelezettség iránti hajlandóság hiánya és a cukorbetegség önkezelését nem előtérbe helyező betegek [24]. Fontos akadályokat képviselnek az etnikai kisebbségek kulturális és nyelvi különbségei. Ezért fontos, hogy a betegek meghódítsák az akadályokat, valóban felhatalmazzák őket és aktív szerepet vállaljanak a cukorbetegség napi önkezelésében.

▪ A pedagógusok akadályai

A képzett egészségügyi szolgáltatók vagy a cukorbetegség oktatói a döntő pont lehet a hatékony táplálkozási oktatásban. Ők és pácienseik felszámolják a fizikai, érzelmi, kognitív és pénzügyi akadályokat, és megküzdési stratégiákat dolgoznak ki [25]. A nem megfelelő cukorbetegséggel és táplálkozással foglalkozó szakmai képzés mellett a cukorbetegség oktatói vagy az egészségügyi szolgáltatók akadályai közé tartozik, hogy a betegek hogyan értelmezik a táplálkozási üzeneteket, a táplálkozási irányelvek fordításakor és milyen tényezőket befolyásolnak az oktatók a 2-es típusú cukorbetegek körében. A cukorbetegséggel kapcsolatos bevált gyakorlatok közlésével foglalkozó tanulmány kimutatta, hogy az ápolók aggódtak amiatt, hogy túlterjesztik szakmai szerepüket a motivációs interjú készségek alkalmazásakor vagy az érzelmi konzultációk kezelésében, mivel nem rendelkeznek pszichológus képesítéssel. Néhány ápoló úgy érezte, hogy zaklatják a pácienseket, hogy találkozókra jöhessenek, és szakmai szerepüket is módosítaniuk kell, hogy megváltoztassák a konzultáció stílusát [24].

▪ Szisztémás korlátok

Az oktatási beavatkozás típusa

Legalább 4 típusú megközelítés létezik a betegképzés biztosításához. Az étrendi (életmódbeli) változásokra és a betegség kezelésének legfontosabb szempontjaira vonatkozó egyszerű tájékoztatást rutinszerűen adják be a szokásos ellátás során. Az információk általában nem személyre szabottak, hanem meglehetősen szabványosak. A második típusú oktatás az egyéni tanácsadás/oktatás, amely valóban lehetővé teszi a beavatkozás teljes személyre szabását, valamint kölcsönös bizalom és erős interakció létrehozását a beteg és az oktató között. A harmadik típus a csoportos oktatás, amelynek előnyei jobb költséghatékonyságot és kortárs-befolyásolást jelentenek az egyéni oktatáshoz képest. A negyedik típusú megközelítés a strukturált oktatás, amelynek sajátos jellemzői vannak, és csoportos vagy egyéni oktatásként is megvalósítható.

▪ Egyéni vs. csoportos beavatkozás