Az étrenddel kapcsolatos higanymérgezés, amely látásvesztést okoz

Egy progresszív perifériás neuropátiában szenvedő, 36 éves férfit látásélesség hiányában utaltak a szemklinikára. Átfogó vizsgálatok után nem találtak okot folyamatos fogyására, rossz étvágyára, zavart alvására és súlyosbodó fájdalmas neuropátiáira. A vérvizsgálatok jelentősen megemelkedett higanykoncentrációt azonosítottak, és további vizsgálatok szerint étrendje gazdag volt a Karib-tengeren kifogott halakban. Az általa biztosított halakon végzett vizsgálatok magas higanykoncentrációt mutattak a szövetben. Az elektrofiziológia a magas higanyszintnek rendszeresen kitett betegekről szóló publikált jelentéseknek megfelelő változásokat mutatott.

Egy 36 éves férfit három hónapos anamnézisben romlott a látás, az olvasási nehézségekkel fordult a neuro-szemészeti klinikára. A perifériás neuropátiák neurológiai szolgálata is vizsgálta. 8 hónapos kórtörténete zsibbadás és bizsergés volt mindkét lábában és az ujjbegyében. Általában rosszul volt, rossz étvágya, másfél köves fogyása, hasmenése, alacsony energiaszintje és zavart alvása volt. Naponta öt cigarettát szívott el, és tagadta az intravénás kábítószerrel való visszaélést.

Nem volt kórtörténete vagy családtörténete. A rokonságban nem volt családtörténet.

A vizsgálat során a legjobban korrigált látása 6/18 volt a jobb szemnél és 6/24 a bal szemnél. Az elülső szegmensek normálisak voltak. Ishihara színtáblák olvasásakor bizonyította, hogy csökkent a színlátás, és normál optikai korong volt. Mindkét makula szemcsés típusú változásokat mutatott (1 1. ábra).

1.ábra Maculae szemcsés típusú változásokat mutat.

Az izom-idegbiopszia és az idegvezetési vizsgálatok a korai szenzomotoros neuropathia bizonyítékát mutatták. Az agy mágneses rezonancia képalkotásánál a látóidegek, a kisagy vagy a kisagy strukturális rendellenességeit nem találták. A humphry vizuális mező elemzése a központi mező zavarának bizonyítékát mutatta, a jobb szem rosszabb, mint a bal (2. ábra 2).

2. ábra Egy terepi elemzés.

Kiterjedt vérvizsgálatokat végeztek, és normális A-, B-, CE-, B12-vitamin-, folát- és ferritinszintet találtak. A szérum acetanitril, antinukleáris antitestek és antineutrophil citoplazmatikus antitestek normálisak voltak, csakúgy, mint a vércukorszint, a májfunkció és a pajzsmirigy működésének tesztjei. A fertőző okok tesztjei (hepatitis szűrés, HIV, nemi betegségek kutató laboratóriuma) negatívnak bizonyultak. Egyéb vizsgálatok közé tartozott az immunglobulin elektroforézis, a C3 és C4 koncentrációk vizsgálata, a mellkas radiográfia és az ágyéki szúrás. Ezek az eredmények normálisak voltak.

Meglepődve tapasztaltuk, hogy a páciens vérében a higany koncentrációja 68 nmol/l-nél (13,9 μg/l) emelkedett. Az étrenddel folytatott további megbeszélés a pácienssel megállapította, hogy magas a halfogyasztása, különösen a vörös csattanó. Ez a hal köztudottan magas higanykoncentrációt tartalmaz, az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala irányelvei szerint havonta legfeljebb egyszer szabad fogyasztani. Betegünk hetente 10–12 ilyen halat evett.

Két, a szokásos módon fogyasztott vörös snapper halat teszteltünk, és 0,47 és 0,66 μg/g szöveti higanykoncentrációt találtunk. Egy átlagos adag hal körülbelül 150 g. Ez azt sugallja, hogy átlagos heti higanyfelvétele 848 és 1017 μg között van. Ez jóval magasabb, mint az USA FDA-irányelvei, amelyek azt javasolják, hogy egy átlagember ne fogyasszon többet mint 42 μg higany/hét.

A betegünkön végzett elektroretinográfia (ERG) (1. táblázat 1)) kétoldalú optikai neuropathiát vagy bilaterális agyi vizuális út károsodást jelez a csökkent élesség fő okaként. Csökkent színérzékenységet is tapasztaltunk, különösen a protán tengelye mentén, amint arról korábban beszámoltunk. Ezekről a megállapításokról azt állítják, hogy "összhangban vannak a látóidegek és esetleg az occipitalis kéreg károsodásával, amint arról a higanymérgezés során beszámoltak". Úgy gondoljuk, hogy ezek az eredmények a páciens látóterének rendellenességeivel együtt azt sugallják, hogy látásvesztésének elsődleges oka a krónikus higanymérgezés miatt másodlagos optikai neuropátiák.

Jobb szemBal szem

VER P100 minta	P = 103 ms	P = 100 ms
N = 125 ms	N = 126 ms
ERG P50 minta	-	51 ms
ERG N95 minta	-	90 ms

Diétás tanácsért konzultált dietetikussal, és étrendjében most kerüli a valószínű higanyforrásokat. Emberekben a higany testterheinek körülbelül a fele 70 nap alatt megszüntethető, ha további higanyt nem fogyasztanak be. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az előrehaladást a neuro-szemészeti klinikán.

Vita

A nagy populáció krónikus higany-expozícióját először megmagyarázhatatlan neurológiai tünetek kialakulását követően tanulmányozták 1960-ban a japán Minamata-öbölben élőknél (Minamata-betegség néven).

Étrendünkben a leggyakoribb higanyforrás (metilhigany formájában) bizonyos ismert szennyezett vizekből kifogott halak fogyasztása. A szöveti higany koncentrációja nő a hosszabb élettartamú halakban, és valószínűleg a nagyobb ragadozó vadak halai (például kardhal, cápa és makréla) rendelkeznek a legmagasabb higanykoncentrációval. 1

A metilhiganynak való kitettség számos betegségben szerepet játszik, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, a perifériás neuropátiákat, a pszichiátriai rendellenességeket és a látászavarokat. 2 A „biztonságos” vér higanykoncentráció egy felnőtt férfi számára bizonytalan. Betegünk vérében a higany koncentrációja 68 nmol/l (13,9 μg/l) volt. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége a vér higanykoncentrációjának megőrzését javasolja 3 Egy Karib-szigetekről (Vieques) származó nők csoportján végzett tanulmány kimutatta, hogy a hajhiganykoncentráció mediánja az amerikai átlag háromszorosa. 4

A betegünkön végzett ERG számos rendellenességet mutatott, amelyeket Ventura és mtsai 5 korábban jelentettek olyan betegeknél, akiknek kórtörténetében higanymérgezés volt. A multifokális ERG-hez és a minta ERG-hez hasonlóan a Nemzetközi Vision Clinical Electrophysiology of Vision protokollt használtuk, mint a publikált tanulmányban. Dolgozatuk megjegyezte, hogy a retina központi funkciója jelentősen depressziós volt, és pácienseinknél a multifokális vizuális kiváltott potenciál mindkét szemmel szinte megszüntette a központi válaszokat. Betegünknél a multifokális ERG enyhén csökkent amplitúdókat és késleltetett reakciókat mutatott.

A higanyforrás eltávolítása után a neurológiai helyreállítás változó. A munkahelyi higany-expozíció következtében bekövetkező színlátás romlását reverzibilisnek találták, 12 hónap múlva normalizálódott az expozíciótól mentesen. 6 Egyéb tünetek, mint például a perifériás neuropathiák, megjegyezték, hogy alig javulnak, akár 30 évvel később is, hosszan tartó szervetlen higany foglalkozási expozíció után. 7

Ezekben az esetekben fontos a korai diagnózis, mivel a folyamatos expozíció további higanyfelhalmozódást és súlyosabb neurológiai károsodást okozhat. Bizonytalanok vagyunk a vizuális fejlődés valószínűségét illetően, és továbbra is figyelemmel kísérjük a fejlődését.