Az étrendi minta összefüggése a carotis intima media vastagságával a túlsúlyos vagy elhízott gyermekek körében

Absztrakt

Háttér

Mivel nincs bizonyíték a táplálkozási szokások és a szubklinikai ateroszklerózis közötti kapcsolatra gyermekeknél és serdülőknél, célul tűztük ki az étkezési szokások és a carotis intima-media vastagság (cIMT) közötti összefüggést túlsúlyos és elhízott gyermekeknél és serdülőknél.

Mód

Az adatokat olyan általános iskolákból toborzott 6–13 éves (n = 339) személyekről, akik életkor- és nemspecifikus testtömeg-index (BMI) Z-pontszám> 1-nél magasabbak, a WHO kritériumai alapján. Az étrendi bevitelt érvényes és megbízható étkezési gyakorisági kérdőív segítségével értékelték, és faktoranalízissel vezették le az étrendi szokásokat. A cIMT mérését ultrahangvizsgálattal végeztük el a carotis artéria falán.

Eredmények

A vizsgálatban résztvevők átlagos ± SD életkor, BMI Z-pontszám és cIMT 9,3 ± 1,7 év, 2,5 ± 0,7 és 0,403 ± 0,057 mm volt. Három étrendi szokást azonosítottak, amelyek a teljes variancia 23,0% -át tették ki, beleértve az egészséges, a hagyományos és az egészségtelen szokásokat. Az életkor, a nem, a pubertás állapot, a dohányzásnak való kitettség, a fizikai aktivitás, a testzsírszázalék, valamint a magnézium és az energia bevitele után szignifikáns fordított összefüggést figyeltünk meg az egészséges táplálkozási szokások és a cIMT között (β = - 0,131, P = 0,019), míg a cIMT és a hagyományos (β = - 0,004, P = 0,932) és az egészségtelen táplálkozási minták (β = 0,004, P = 0,942) között nem találtak semmit.

Következtetések

Jelen tanulmány eredményei azt mutatják, hogy az egészséges táplálkozási szokások betartása megakadályozhatja a megnövekedett cIMT-t túlsúlyos és elhízott gyermekeknél és serdülőknél. További kohorsztervezési kutatások szükségesek a táplálkozási szokások és a cIMT közötti összefüggés felderítéséhez gyermekeknél és serdülőknél.

Háttér

Az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) fő oka gyermekkorban kezdődik, mint artériás károsodás a nagy izmos artériák intimájában [1, 2]. A bizonyítékok azt mutatták, hogy a gyermekkori túlsúly súlyosan összefügg a CVD kockázati tényezőivel felnőttkorban [3]. Ennélfogva az érelmeszesedés szubklinikai markereinek értékelése segíthet az ateroszklerózis progressziójának követésében elhízott gyermekeknél és serdülőknél [4]. A carotis intima-media vastagságának (cIMT) mérése, mint noninvazív módszer és az ateroszklerózis korai változásainak helyettesítő markerje, a CVD független prediktív tényezője [5]. Mivel az elhízott gyermekek és serdülők nagyobb kockázattal járnak a megnövekedett cIMT miatt, a leginkább társított kockázati tényezők meghatározása döntő fontosságú [6].

Az étrend többdimenziós és ételalapú megközelítéssel történő értékelése javíthatja annak megértését, hogy mely étkezési szokások kapcsolódhatnak a gyermekek és serdülők cIMT-jéhez. Így a jelen tanulmány célja az volt, hogy értékelje a táplálkozási szokások és a cIMT kapcsolatát a túlsúlyos vagy elhízott gyermekek és serdülők körében.

Módszer

Vizsgálati populáció

Ezt a keresztmetszeti vizsgálatot 6 és 13 év közötti gyermekeknél és serdülőknél végezték, életkor- és nemspecifikus testtömeg-index (BMI) Z-pontszámokkal ≥ 1 (az Egészségügyi Világszervezet által megállapított kritériumok szerint). Teherán kerületeiben található általános iskolák. A jelenlegi vizsgálatra alkalmazott alkalmassági kritériumok a következők voltak: az elmúlt évben nem ismert olyan orvosi betegség, mint például cukorbetegség, vese- vagy májbetegség (az orvos vizsgálata és az orvosi dokumentumok áttekintése alapján), nem szedett semmilyen gyógyszert vagy kiegészítést, és nem adott étrenden. Elkészítették az összes alkalmas hallgató ábécé listáját, majd egyszerű véletlenszerű mintavételt készítettek. Végül 378 hallgatót hívtak meg az Endokrin Tudományok Kutatóintézetébe (RIES). Kizártuk azokat a résztvevőket, akiknek hiányoztak a cIMT (n = 11), az étrendi bevitel (n = 12) adatai, és azokat, akik túllépték és alul teljesítették az összes energiafogyasztást (n = 16). Végül 339 gyermek maradt végső elemzésre.

A résztvevők szüleitől vagy törvényes gondviselőitől írásos tájékoztatáson alapuló beleegyezést kaptak.

Étrendi értékelések

Az étrendi bevételeket érvényes és megbízható félkvantitatív élelmiszer-gyakorisági kérdőív (FFQ) felhasználásával gyűjtötték össze, amelyet képzett dietetikus vett igénybe személyes személyes interjú során. Az interjúkészítők a háztartási adagok fényképeit használták fel az élelmiszer pontos bevitelének megerősítésére. Amikor a gyermekek nem tudnak felidézni, az anyákat megkérdezik az étkezés és az snack típusáról, mennyiségéről és gyakoriságáról az elmúlt évben. Négy gyakorisági lehetőséget kínáltak fel, beleértve a napot, a hetet, a hónapot és az évet az egyes élelmiszerekhez. Mivel az iráni élelmiszer-összetételi táblázat (FCT) hiányos, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának FCT-jét használták, mivel az iráni FCT volt az alternatív megoldás a hagyományos élelmiszerekre, amelyek nem szerepelnek az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának FCT-jében.

Az FFQ érvényességéről korábban beszámoltunk [15]. Röviden, az 1 éves intervallum alatt 12 étrendi visszahívást (havonta 1) gyűjtöttek ugyanazok a képzett dietetikusok egy szabványosított protokoll szerint. Ezután az FFQ-t 1 hónappal az utolsó visszahívás után összegyűjtötték. Megfelelő összefüggést figyeltek meg az FFQ-ból és a DR-ből származó étrendi szokások között [15].

A kovariánsok mérése

A fizikai aktivitást a módosítható aktivitás kérdőív (MAQ) segítségével értékeltük a metabolikus ekvivalens feladat percek kiszámításához hetente. Figyelemre méltó, hogy a serdülőknél korábban magas megbízhatóságot (97%) és mérsékelt érvényességet (49%) állapítottak meg a perzsa nyelvre lefordított MAQ esetében [17].

A pubertás státuszt egy jól képzett orvos osztályozta a Tanner stádiumok meghatározása szerint. A pubertás fejlődési stádiumot 5 csoportba sorolták az emlő és a nemi szervek stádiumai alapján (pubertás előtti: fiúk az I. genitális stádiumban, a lányok az emlő I. stádiumában; pubertás korosztály: fiúk a II-IV genitális stádiumban, a lányok az emlő II-IV stádiumában) [18, 19].

cIMT mérés

Ebben a vizsgálatban a nyaki artéria ultrahangvizsgálatát jól képzett technikus végezte. A résztvevőket hanyatt fekvő helyzetben vizsgálták, a nyak kissé kinyúlt, és a fej oldalra fordult; a nyaki artériákat nagyfelbontású Samsung ultrahangos készülékkel (UGEO WS80A modell) legalább 7 MHz-es frekvencián működő lineáris elrendezésű jelátalakítóval kérdeztük ki; a mélységet, az erősítést és a fókuszt minden résztvevő számára külön-külön úgy állítottuk be, hogy az artériás lumen teljesen visszhangtalan és a kép közepén legyen. A közös cIMT-t a carotis artéria (CCA) távoli falának disztális 1 cm-es hosszanti B-módú képeiből mértük az artéria carotis falának intimal-luminalis és medialis-adventitális interfészei között, kettős vonalként. sűrűség az ultrahang képen. Ritka esetekben, amikor a disztális CCA megfelelő képeit nem sikerült megszerezni, proximális vagy közepes CCA képeket használtak a cIMT méréséhez. A méréseket automatizált élkövető szoftverrel (automatizált cIMT kalkulátor) hajtották végre, ami kiküszöbölte a kézi mérések elvégzésének szükségességét.

Statisztikai analízis

Kolmogorov – Smirnov teszt és a hisztogram diagram segítségével értékeltük a változók eloszlásának normalitását. A normál kvantitatív változókat az átlag ± szórás (SD), a ferde és a kategorikus változókat átlagként (25–75 interkvartilis tartomány) és százalékokban fejezzük ki.

Az élelmiszerelemeket a korábbi tápanyagprofilok vagy kulináris felhasználásuk alapján 24 élelmiszercsoportba sorolták az előző tanulmány szerint [15], a gyermekek és serdülők számára történő alkalmazkodáshoz kevés módosítással (1. kiegészítő fájl: S1. Táblázat). Az étkezési csoportok maradék módszerekkel történő teljes energiafogyasztásra történő kiigazítását követően a fő táplálkozási szokások meghatározásához varimax rotációval ellátott főkomponens-elemzést (PCA) használtunk. Az egyes táplálkozási minták különböző élelmiszercsoportjai közötti korrelációs együtthatókat képviselő faktorterhelések fontos táplálékcsoportokat azonosítottak, amelyek hozzájárulnak az egyes táplálkozási mintákhoz. A görbe diagram megmutatta az x tengely sajátértékeit és tényezőinek számát (táplálkozási szokások). Az a pont, ahol a görbe meredeksége egyértelműen kiegyenlítődik, jelzi az elemzés által generálandó tényezők számát. Így a felfelé görbe miatt ≥ 1 sajátértéket választottuk. A faktor pontszámokat egyénenként úgy számoltuk ki, hogy a fogyasztás gyakoriságát megszoroztuk a faktorterhelésekkel szorozva az összes élelmiszercsoportban, amelynek terhelése meghaladja a 0,2-et. Az étrendi minták pontszámait tercilekbe soroltuk.

Többváltozós lineáris regresszióanalízist alkalmaztunk az étrendi szokások és a cIMT közötti kapcsolat értékelésére. Zavaró változók voltak az életkor, a nem, a pubertás állapot, a passzív dohányzás, a fizikai aktivitás, a testzsír százalék, valamint a magnézium és az energia bevitele. A többváltozós lineáris modellek elvégzése előtt megvizsgálták az étrendi minta pontszámainak interakciós feltételeit kor, nem és BMI kategóriákkal, beleértve a túlsúlyos alanyokat (BMI 75–97. Percentilis) a cIMT-n; nem figyeltek meg kölcsönhatást e kovariánsok és az étrendi szokások között. Az összes adatelemzést az IBM SPSS for Windows (SPSS, Chicago, IL, USA) alkalmazásával végeztük, a szignifikancia szintet P

Eredmények

Ebben a keresztmetszeti vizsgálatban 339 gyermek és serdülő vett részt, akiknek 17,4% -a Tanner I. stádiumban volt; a résztvevők átlagos ± SD-kora 9,3 ± 1,7 év volt; ezenkívül az átlagos BMI Z-pontszám 2,55 volt, és az átlagos ± SD 0,403 ± 0,057 mm.

Három étrendi mintát vontak ki, amelyek 23,0% -os hozzájárulást magyaráztak a kumulatív varianciához. Az egyes élelmiszercsoportok tényezőterheléseit az 1. táblázat mutatja be; az egészséges minta szoros összefüggésben volt a gyümölcsök és szárított gyümölcsök, zöldségek, gyümölcslevek, alacsony zsírtartalmú tejtermékek, hüvelyesek és kukorica bevitelével. A hagyományos minta magas faktorszámú terhelést mutatott be a baromfi, a vörös és a szerves húsok, a halak és a diófélék esetében. Az egészségtelen minta szoros összefüggésben volt a gyorsételekkel, cukros édesített italokkal, magas zsírtartalmú tejtermékekkel, cukrokkal, teával és kávéval, tojással, hasábburgonyával és állati zsírral.

A résztvevők jellemzőit a 2. táblázat mutatja be a kivont étrendi minták tertilei szerint; az egészséges táplálkozási szokásokkal magasabb pontszámmal rendelkező résztvevők kevesebb időt töltöttek a tévézéssel. Ezenkívül érdekes módon azoknak a résztvevőknek volt alacsonyabb az SBP-értéke, akiknek egészségtelen táplálkozási szokásai magasabbak voltak.

A táplálékfelvételt három táplálkozási szokás tertilisében a 3. táblázat szemlélteti. Ezek a résztvevők jobban betartották az egészséges táplálkozási szokásokat, nagyobb volt a szénhidrát, az összes rost, a kálium, a magnézium, a kalcium bevitele, és alacsonyabb volt a zsír, egyszeresen telítetlen zsírsav ( MUFA) és nátrium. Ezen túlmenően, az alsó tercilisekhez viszonyítva, azoknak a résztvevőknek, akik a hagyományos táplálkozási szokások legfelső tertilisében voltak, alacsonyabb volt az energia-, szénhidrát-, többszörösen telítetlen zsírsav- (PUFA) és teljes rostbevitelük, valamint magasabb volt a fehérje- és a telítettébről zsírsav (SFA), nátrium, kálium, magnézium és kalcium. Az egészségtelen táplálkozási szokások nagyobb mértékű betartása alacsonyabb fehérje- és magnéziumbevitellel, valamint magasabb SFA-bevitelsel járt.

Az étrendi szokások és a cIMT közötti összefüggést a 4. táblázat mutatja. A nyers modellben és a lehetséges zavarók kontrollálása után statisztikailag szignifikáns inverz összefüggést találtunk az egészséges táplálkozási minta és a cIMT között (β = - 0,131, P = 0,019). Bár a hagyományos és egészségtelen táplálkozási szokásoknak nem volt jelentős összefüggése a cIMT-vel.

Az érzékenységi elemzések során az eredmények nem változtak lényegesen, amikor tovább igazítottuk az SBP-t és a DBP-t, valamint az összkoleszterin-, triglicerid- és LDL-C-koncentrációt, valamint az FPS-t. Ezenkívül sem a BMI, sem a WC nem változtatta meg a végső eredményeket, amikor kiigazították őket, a testvíz százalékos mérése helyett a többváltozós regresszióban.

Vita

Vizsgálatunk célja az étrend és a cIMT közötti összefüggés vizsgálata volt túlsúlyos és elhízott gyermekeknél és serdülőknél. Három fő kivont étkezési szokás alapján azt találtuk, hogy az egészséges táplálkozási szokások fordítottan kapcsolódnak a cIMT-hez a potenciális zavaró tényezők kiigazítása után. A cIMT-nek azonban nem volt jelentős összefüggése a hagyományos és egészségtelen mintákkal.

Eredményeink azt is feltárták, hogy az egészséges táplálkozási szokásokat betartó résztvevőknél a cIMT 0,131 mm-rel csökkent. Van néhány bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a carotis falvastagságának vágási pontjai előrejelzik az esetleges klinikai stroke-ot vagy myocardialis infarctust [40]. A maximális belső falvastagság, a koszorúér-betegség növekedése felnőtteknél 36% -kal növekedhet; serdülőknél azonban soha nem számoltak be a CVD kockázatával összefüggő cIMT nagyságáról [41, 42]. A cIMT mérését elhízott gyermekeknél és serdülőknél az Európai Gyermekkardiológiai Szövetség (AEPC) javasolta, mivel ez egyszerűen képes azonosítani a korai érrendszeri elváltozásokat, és ezáltal megakadályozza a szívinfarktust és a stroke-ot [43]. Az érrendszeri változások - szubklinikai érelmeszesedés - korai prekurzorai különös figyelmet igényelnek, mivel ez a folyamat időben stabilizálható vagy akár meg is fordítható. Az arteria carotis szonográfiai intima közeg vastagságának mérését a kardiovaszkuláris kockázat érvényes helyettesítő markerének tekintik, amely lehetővé teszi az érelmeszesedés változásainak értékelését nagyon korai stádiumban. Nem invazív jellege miatt könnyen alkalmazható.

Figyelemre méltó, hogy az étrendi minta megközelítése, különösen ha feltáró faktoranalízissel alkalmazzák, erősen függ a populáción belüli kulturális és viselkedési különbségektől, és ezért nem általánosítható más populációk számára. Az „iráni hagyományos” és „egészségtelen” táplálkozási szokásokban az egészségtelen élelmiszerek csoportjai, beleértve a gyorsételeket, a cukorral édesített italokat, a magas zsírtartalmú tejtermékeket és az állati zsírokat, nagyon megterhelőek lehetnek; Vizsgálatunkban azonban alacsony faktorszámú terhelések voltak, és néhány egészséges étel, például tojás, hal és dió jelenléte is bekerült ezekbe az étrendi szokásokba. Ezért ezek az egészséges ételek kölcsönhatásba léphetnek más mintákkal, és kompenzálhatják az egészségtelen ételek káros hatásait hagyományos és egészségtelen mintákban. Úgy tűnik, ezért nem figyeltünk meg szignifikáns kapcsolatot a hagyományos és az egészségtelen minták és a cIMT között. Még akkor is, ha kimutatták, hogy a CVD-vel összefügg egy minta, a megfigyelt mintázat nem igazolható a legegészségesebbnek vagy a legkárosabbnak az összes étrend közül [24, 44]. A legmegbízhatóbb indoklás az, hogy a cIMT változások hosszú időn keresztül bekövetkeznek, és az egészségtelen táplálkozási szokások hatása a fiatal populációkban az öregedéskor hangsúlyosabbá válik.

Vizsgálatunk erősségeit tekintve ez az első olyan tanulmány, amely az étrendi minta és a cIMT közötti összefüggést vizsgálja túlsúlyos és elhízott gyermekeknél és serdülőknél. Sőt, a BIA mérések lehetővé tették számunkra a testzsír százalékos ellenőrzését nemcsak a BMI szempontjából. Ennek a tanulmánynak megvannak a korlátai is, amelyeket figyelembe kell venni. A keresztmetszet kialakítása nem tudta kideríteni, hogy az artériák vastagsága fokozatosan nőtt-e gyermekkorban; és nem tette lehetővé az ok-okozati összefüggések értelmezését sem. Bár figyelembe vettünk néhány zavaró tényezőt, hihető, hogy voltak ismeretlen vagy nem mérhető zavaró tényezők, amelyek nem szerepelhetnek az eredményeinkben. Továbbá, a vizsgálatunkban szereplő minta nagysága nem volt elegendő az elhízás fenotípusain alapuló rétegzett elemzéshez és az alcsoport elemzéshez, beleértve az egészséges elhízottakat, az egészségtelen elhízottakat és a metabolikus szindrómás elhízottakat. Végül az FFQ használatával nem lehet megbecsülni a résztvevők „tényleges” bevitelét.

Következtetés

Összefoglalva, az eredmények azt mutatják, hogy az egészséges táplálkozási mintának fordított összefüggése volt a cIMT-vel. Figyelembe véve, hogy az étkezési magatartás gyermekkorban azonosítható és kontrollálható volt, és végül nem befolyásolja a felnőttek CVD egészségét, azt javasoljuk, hogy az egészséges táplálkozási szokások betartása, mivel az optimális életmód megakadályozhatja a vaszkuláris öregedést gyermekkorától kezdve. További kutatások szükségesek a kohorsztervekkel annak érdekében, hogy kiderüljön az étkezési szokások és a cIMT közötti összefüggés gyermekeknél és serdülőknél.

Az adatok és anyagok rendelkezésre állása

A jelenlegi vizsgálat során létrehozott és/vagy elemzett adatkészletek az intézmény házirendje szerint nem nyilvánosak, de ésszerű kérésre a megfelelő szerzőtől elérhetőek.