Társulás az elhízás és a carotis intima-media vastagság között a koreai irodai dolgozókban: A fizikai aktivitás közvetítő hatása

1 Sporttudományi Főiskola, Sungkyunkwan Egyetem, Suwon, Koreai Köztársaság

Absztrakt

Háttér. Az elhízás és a fizikai inaktivitás a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) nagyobb előfordulásával jár. Célkitűzés. Ez a tanulmány az elhízás és a carotis intima-media vastagság (CIMT) összefüggését vizsgálta fizikai aktivitás (PA) szerint rétegezve a koreai irodai dolgozókban. Mód. 914, 21-60 éves irodai dolgozó (347 nő) adatait használták fel. Mértük a nyugalmi vérnyomást, a testtömeg-indexet (BMI) és a derék-magasság arányt (WHtR). A PA-t a nemzetközi fizikai aktivitás kérdőív segítségével értékelték. A CIMT-t carotis carotis ultrahangvizsgálattal értékeltük. Logisztikai regressziós analízist alkalmaztunk az elhízás esélyhányadosának (OR) és 95% -os konfidencia intervallumának (CI) megbecsülésére a heti PA alapján, rendellenesen megemelkedett CIMT esetén. Eredmények. A logisztikai regressziós elemzések azt mutatták, hogy azok, akik általában elhízottak (OR = 2,50, 95% CI = 1,60-3,91, P

1. Bemutatkozás

A koreai életmódot nagyrészt mozgásszegénynek jellemzik, sok ember elmulasztja a kellő mértékű vagy erőteljes fizikai aktivitást (PA) [1]. Különösen a koreai irodai dolgozók munkaidejük nagy részét ülő magatartással töltik, egészségtelen életmóddal összefüggésben, amely erős alkoholfogyasztással, dohányzással és a munkával kapcsolatos stresszel jár [2, 3]. Következésképpen kiszolgáltatottak az anyagcsere és a szív- és érrendszeri rendellenességek kialakulásának, ami sürgető fokozott figyelmet és javulást igényel.

A szív- és érrendszeri betegségek (CVD) a halálozás fő oka az általános populációban. A carotis intima-media vastagsága (CIMT) prognosztikai információkat tartalmaz a jövőbeli CVD számára [4], és összefüggésbe hozható az érelmeszesedéses elváltozások mértékével [5]. A kórosan megnövekedett CIMT összefügg a CVD magasabb prevalenciájával és incidenciájával [6, 7]. Másrészt egy koleszterinszint-csökkentő terápia, például a sztatinok beadása, stabilizálhatja a carotis atherosclerosisát [8] és/vagy visszafejtheti annak progresszióját [9].

Az elhízás a CVD egyik fő módosítható kockázati tényezője [10]. Az általános elhízásra utaló testtömeg-index (BMI) pozitívan társul egy abnormálisan megnövekedett CIMT-hez [11]. Ezenkívül a testzsír-eloszlásra utaló derék-magasság arány (WHtR) szintén szorosan összefügg a rendellenesen megnövekedett CIMT-vel, valamint az artériák distensibilitásának és megfelelőségének romlásával [12]. Az elhízás mellett az alacsony PA és a mozgásszegény viselkedés magasabb CVD-kockázattal jár [13]. Így az egészségügyi világszervezet (WHO) a fizikai inaktivitást ismeri el a negyedik vezető halálozási kockázati tényezőként világszerte, becslések szerint évente 3,2 millió halálesetet tulajdonítanak az elégtelen PA-nak [10]. Másrészről köztudott, hogy a rendszeres PA képes javítani a szív- és érrendszeri egészséget, ideértve az érelmeszesedést [14], valamint a szív- és érrendszeri funkciókat, a testösszetételt és az anyagcsere-állapotokat [15].

Koreában az irodai dolgozók köztudottan a legegészségtelenebb emberek csoportjába tartoznak, sedentarizmusuk miatt, amelyet a hosszan tartó ülés és a túlsúly és az elhízás együttes fizikai aktivitásának hiánya jellemez [16]. Hiányzik azonban az irodai dolgozók kutatása az anyagcsere és a szív- és érrendszer egészségére vonatkozóan. Ezért ennek a tanulmánynak a célja az általános és a központi elhízás és a megnövekedett CIMT közötti összefüggés vizsgálata volt a korai irodai dolgozók mintájában heti PA szintek szerint rétegezve.

2. Módszerek

2.1. Tárgyak

Egy keresztmetszeti tervben összesen 982 felnőtt (21–60 éves) vett részt önként ebben a tanulmányban, amelyet a helyi egészségügyi központokban 2015 márciusa és 2016 októbere közötti éves egészségügyi szűrés részeként végeztek. A kizárási kritériumok vagy 21 évesnél fiatalabb, vagy 60 évnél idősebb, diagnosztizált CVD, valamint kórelőzmény vagy CVD vagy stroke. A CVD-t akkor határozták meg, hogy jelen van, ha a résztvevő kórtörténetében koszorúér-betegség, szívizominfrakció, pitvarfibrilláció és egyéb aritmiák, valamint szívbillentyű-betegség volt.

Az adatokat két külön látogatás során gyűjtötték. Az első látogatáskor 589 férfi (8 eltűnt) és 376 nő (9 hiányzó) végzett demográfiai felméréssel, és a magas vérnyomás, a cukorbetegség és a hiperlipidémia kórtörténetét egy standardizált, önadagoló kérdőívből nyerték. A második látogatás egy éjszakai böjtöt jelentett, amely után laboratóriumi vizsgálatokat végeztek az antropometria értékelésére, beleértve a magasságot, súlyt és a derék kerületét (WC), a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket és a CIMT-t. A második látogatás során 22 férfi és 29 nő nem jelent meg, vagy elutasította az antropometria és a kockázati tényezők teljes értékelését vagy a CIMT-mérést. Következésképpen 914 (567 férfi/347 nő) teljesítette az összes mérést, és bekerült a végső adatelemzésbe. A tanulmányban való részvétel előtt minden tantárgytól tájékozott beleegyezést kaptak. A Sungkyunkwani Egyetem Intézményi Felülvizsgálati Testülete az Egészségügyi Világszövetség helsinki nyilatkozatával összhangban jóváhagyta a vizsgálati protokollt (SKKU 2015-09-001-005).

2.2. Az életmód kockázati tényezőinek értékelése

Az ebben a tanulmányban mért életmódbeli tényezők között szerepelt az alkoholfogyasztás (heti gyakoriság) és a dohányzási állapot. A dohányzást úgy határozták meg, hogy legalább egy éven keresztül napi 1 cigarettánál többet dohányoztak, és a résztvevőket a soha nem dohányzók, a dohányzók (a dohányzás legalább 6 hónapra való leszokása) és a jelenlegi dohányzók kategóriájába sorolták. A nyugalmi vérnyomást (BP) automatikus BP készülékkel (Jawon Medical Co., Kyungsan, Koreai Köztársaság) mértük, ülő helyzetben lévő alanyokkal, karjukkal a szív szintjén és egy szék karfáján nyugodva.

2.3. A PA, az antropometria és az elhízás mérése

A Nemzetközi Fizikai Aktivitási Kérdőív (IPAQ) kifejlesztését Genfben kezdték meg 1998-ban, és ezt az országokban kiterjedt megbízhatósági és érvényességi tesztek követték [17]. Az IPAQ különböző nyelveken érhető el a www.ipaq.ki.se címen (https://sites.google.com/site/theipaq/). Ebben a tanulmányban az IPAQ rövid koreai változatát használták, amelynek megbízhatóságát és érvényességét tesztelték és korábban beszámoltak róla [18]. Röviden, a résztvevőket az intenzitás (könnyű, mérsékelt és erőteljes) szerint legalább 10 percig tartó PA gyakoriságáról (idő/hét) és időtartamáról (perc) kérdeztük. A heti teljes PA-t úgy becsültük meg, hogy összegeztük a mérsékelt PA-ban töltött heteket és a heti erőteljes PA-ban eltöltött percek kétszerét. A résztvevőket a WHO által javasolt heti minimum minimum alapján a két alcsoport egyikébe sorolták:

fizikailag inaktív (0-149 perc mérsékelt PA hetente vagy 0-74 perc erőteljes PA hetente, vagy kevesebb, mint a közepesen erős és erőteljes PA egyenértékű kombinációja) vagy

Heti 150 perc mérsékelt PA vagy hetente 75 perc erőteljes PA vagy a mérsékelt-erőteljes PA megfelelő kombinációja).

A magasságot és a súlyt könnyű ruházatban és cipőn viselt alanyokkal mértük automatizált kiértékelő berendezéssel (DS-102, Jenix Co., Szöul, Koreai Köztársaság), a tizedesjegy pontossággal. A WC-t cm-ben mértük a borda ketrecének alja és a csípőcsík teteje közötti középpontban, nem rugalmas szalaggal. A BMI-t (kg/m 2) a testtömeg kilogrammban elosztva osztották a metrikus magasság négyzetével. A derék/magasság arányt (WHtR) úgy számoltuk, hogy a WC cm-ben elosztva a cm magassággal. Az adatok elemzéséhez az alanyokat ezután normálnak vagy elhízásnak minősítették a 25 kg/m 2 BMI-határérték alapján [19, 20], és a WHtR-határérték alapján vagy nem központi elhízottaknak vagy központi elhízottaknak minősítették őket. 0,5 pont [21].

2.4. A CIMT mérése

A szubklinikai carotis érelmeszesedést 7,5 MHz-es lineáris tömb képalkotó szondával felszerelt carotis artéria ultrahangvizsgálattal értékeltük (Aloka ProSound Alpha 6, Hitachi Aloka Medical America, Wallingford, CT, USA). Az összes mérést ugyanaz a radiológus végezte el, aki megvakította az alany klinikai állapotát, az alany fekvő helyzetben volt, a fej elfordult az érdeklődő oldalról, és a nyak kissé kinyúlt. A mérést a jobb és a bal közös carotis artériák hosszanti rajzában végeztük, a carotis bifurkációjától kb. 2-3 cm-re [20]. A szélső fal CIMT-jét manuálisan értékeltük a lumen-intima és a media-adventitia interfész távolságaként. A méréseket öt egymás melletti helyről, kétoldalúan, 12 mm-es időközönként, kézzel végeztük, és a mérések átlagát használtuk a statisztikai elemzéshez. A kórosan megnövekedett CIMT-t a felső 25 percentilis (0,71 mm) CIMT-ként határozták meg a teljes vizsgálati populációban

2.5. Statisztikai elemzések

Az összes statisztikai elemzést az SPSS-PC 20. verziójával (SPSS Inc., Chicago, IL, USA) végeztük. A demográfiai paraméterek leíró statisztikáját átlagként és szórásként fejeztük ki. A folyamatos változókat átlagként ± szórásként, a kategorikus változókat százalékban adjuk meg. Egyirányú varianciaanalízist, majd szükség esetén egy post hoc tesztet (LSD) alkalmaztak a mért paraméterek összehasonlítására a BMI és a WHtR alapú alcsoportok között, heti PA szerint rétegezve. Multivariábilis logisztikus regressziót alkalmaztunk a páratlan arány (OR) és a 95% -os konfidencia intervallum (CI) megbecsülésére a teljes és a központi elhízás alapján, heti PA-val rétegezve egy abnormálisan megnövekedett CIMT-re. Végül egy többváltozós lineáris regressziós elemzést végeztek a CIMT egyéni variációjának meghatározó meghatározóinak azonosítására a vizsgált populációban. A statisztikai szignifikanciát p

3. Eredmények

Az 1. táblázat bemutatja a vizsgálatban résztvevők nemek szerinti leíró statisztikáit. Összességében a férfiak átlagos életkora magasabb volt (P ParaméterekÖsszesen (n = 914)Férfiak (n = 567)Nők (n = 347)P érték Kor, évek43,5 ± 9,244,7 ± 9,041,5 ± 9,1 2 24,1 ± 2,925,1 ± 2,622,4 ± 2,6

A 2. táblázat a BMI-alapú alcsoportok mért paramétereit mutatja heti PA szerint. A fizikailag aktív egyének közül azoknak, akiknek a BMI-je 25 kg/m 2 volt, magasabb volt a WHtR-érték (P 2, statisztikailag szignifikáns különbség nincs a két alcsoport átlagos életkorában, alkoholfogyasztásában, valamint a cukorbetegség és a magas vérnyomás prevalenciájában. A 25 kg/m 2 BMI-vel rendelkezők átlagos életkora magasabb volt (P 2, statisztikailag nem volt szignifikáns különbség a cukorbetegség és a hiperlipidémia prevalenciájában a két alcsoport között).

Az 5. táblázat a WHtR-alapú központi elhízás becsült kockázatát mutatja a szubklinikai atherosclerosis esetében, heti PA-val rétegezve. A fizikailag aktív egyének között nem volt szignifikáns különbség a szubklinikai érelmeszesedés kockázatában a WHtR-alapú alcsoportok között. Fizikailag inaktív egyének között; a WHtR-alapú központi elhízott csoportban azonban szignifikánsan magasabb volt a szubklinikai érelmeszesedés kockázata (OR = 2,31, 95% CI = 1,46-3,66, P

4. Megbeszélés

Ebben a keresztmetszeti vizsgálatban megvizsgáltuk az általános és a központi elhízás és a koreai irodai dolgozók rendellenesen megemelkedett CIMT-jével a heti PA alapján rétegzett kapcsolatokat. Általánosságban elmondható, hogy az elhízott egyéneknek, függetlenül attól, hogy azok általánosak vagy központi elhízottak, magasabbak voltak-e a CVD kockázati tényezői, beleértve a magasabb átlagos életkorot, a magasabb testzsírtartalmat, a magasabb dohányzást és alkoholfogyasztást, valamint a magasabb nyugalmi vérnyomást, mint nem elhízott társaik. Különösen azt tapasztaltuk, hogy a szubklinikai ateroszklerózis helyettesítőjeként fellépő, abnormálisan megemelkedett CIMT-ként az általános vagy központi elhízás lényegesen nagyobb kockázatát csak fizikailag inaktív egyéneknél tapasztalták, de fizikailag aktív egyéneknél nem, ami arra utal, hogy az elhízás és a szubklinikus ateroszklerózis közötti összefüggés alacsonyabb PA közvetíti, legalábbis ebben a vizsgálati populációban. A többváltozós lineáris regressziós elemzések azt mutatták, hogy az életkor, a nem, a dohányzás, a magas vérnyomás, a BMI és a fizikai aktivitás fontos meghatározó tényezők voltak az abnormálisan megnövekedett CIMT előrejelzésében.

A tanulmány jelenlegi eredményei alátámasztják és kiterjesztik a korábbi tanulmányok eredményeit, amelyek az elhízás kockázatát jelentik a megnövekedett CIMT miatt. A CIMT korrelál a BMI-vel és a WC/WHtR-rel gyermekeknél és serdülőknél [22], középkorú felnőtteknél [23] és idősebb felnőtteknél [24]. Az idősebb koreai nők mintájában Park és mtsai. [25] túlsúlyos és elhízott nőknél is szignifikánsan magasabb volt a szubklinikai érelmeszesedés kockázata (OR = 3,033, 95% CI = 1,064-8,650 és OR = 2,459, 95% CI = 0,998-6,059) az életkor, a magasság, szisztolés vérnyomás, fizikai aktivitás és teljes koleszterinszint az optimális testsúlyú nőkhöz képest. Ezenkívül a központi elhízás szorosabban összefügg a rendellenesen megnövekedett CIMT-vel a középkorú és idős kínaiaknál [24]. A jelenlegi tanulmányban szintén megtaláltuk a BMI és a WHtR független és additív szerepét a koreai irodai dolgozók szubklinikai ateroszklerózisának kockázatának meghatározásában. Ezek a megállapítások együttesen azt sugallják, hogy a teljes testzsír mellett a testzsír-eloszlást is figyelembe kell venni az elhízás kockázatának meghatározásakor egy abnormálisan megnövekedett CIMT esetén.

Ennek a tanulmánynak vannak bizonyos korlátai. Először is, számos fő CVD kockázati tényező, például a vér lipidjei, az inzulin és a gyulladáscsökkentő citokinek további modulátorokként játszhatnak szerepet a PA, az elhízás és a megnövekedett CIMT közötti összefüggés meghatározásában, és ezeket egy későbbi tanulmányban figyelembe kell venni. Másodszor, a jelenlegi tanulmány résztvevői mind a fehér főgalléros irodai dolgozók voltak, Szöulból, Korea fővárosából, akik nem biztos, hogy megfelelően képviselik a koreai irodai dolgozókat. Ezért a tanulmány jelenlegi megállapításai korlátozottak lehetnek a koreai irodai dolgozókra való általánosításban. Harmadszor, a jelenlegi vizsgálat keresztmetszeti jellege nem tette lehetővé számunkra az előnyök pontos mechanizmusának (mechanizmusainak) felvetését, különös tekintettel a szubklinikai érelmeszesedésre, és ezt egy későbbi tanulmányban kell megvizsgálni. Végül az ebben a tanulmányban manuálisan alkalmazott CIMT mérési módszer torzításnak és szuboptimális reprodukálhatóságnak vethető alá.

5. Következtetés

Ebben a tanulmányban az általános és a központi elhízás és a CIMT közötti összefüggést vizsgáltuk a koreai irodai dolgozók heti PA szintekre rétegezve, és megállapítottuk, hogy az általános vagy a központi elhízás jelentősen összefügg a megnövekedett CIMT-vel a fizikai inaktív egyének körében, de nem a fizikailag aktív egyének körében. Végül a tanulmány jelenlegi eredményei arra utalnak, hogy a demográfiai adatok (azaz az életkor és a férfi nem), a magas vérnyomás, a dohányzás, az elhízás és a fizikai inaktivitás együttesen hozzájárulhatnak a szubklinikai érelmeszesedéshez, ami az egészséges életmód népszerűsítésének fontosságát jelenti a megelőzés érdekében ebben a vizsgálati populációban az ateroszklerózis.

Adatok elérhetősége

A tanulmány eredményeinek alátámasztására használt adatokat a cikk tartalmazza.

Összeférhetetlenség

A szerzők kijelentik, hogy nincsenek összeférhetetlenségük.

Köszönetnyilvánítás

A koreai kormány által finanszírozott Nemzeti Kutatási Alapítvány támogatása (NRF-2018R1D1A1B07048210) támogatta ezt a munkát.

Hivatkozások

• Az elhízás asszociációja a radiális artériához kapcsolódó anatómiai és fizikai indexekkel koreai nyelven
• A carotis extra-media vastagsága elhízásban és metabolikus szindrómában A perivascularis új index
• Az étrendi minta összefüggése a carotis intima media vastagságával a túlsúlyos gyermekek körében
• 6 életmód megváltoztatja az elhízott, prediabéteszes betegeket az American Medical Association-nek
• Társulás a gyermekkori ADHD, a szex és az elhízás között - ScienceDaily

---

Fizikailag aktív P érték Fizikailag inaktív P érték Teljes (n = 333) BMI ( A 3. táblázat a WHtR-alapú alcsoportok mért paramétereit mutatja a heti PA szerint. A fizikailag aktív egyének közül azoknak, akiknek WHtR értéke 0,5, magasabb volt az átlagéletkor (P 0,5-nél magasabb volt az átlagéletkor (P
Fizikailag aktív			P érték	Fizikailag inaktív			P érték
Teljes (n = 333)	WHtR ( A 4. táblázat a BMI-alapú elhízás becsült kockázatát mutatja a szubklinikus ateroszklerózis esetében, heti PA szerint rétegezve. A fizikailag aktív egyének körében nem volt szignifikáns különbség a szubklinikai érelmeszesedés kockázatában a BMI-alapú normál súlyú és az elhízott csoportok között. A fizikailag inaktív egyének körében azonban a BMI-alapú elhízott csoport szignifikánsan nagyobb kockázatot jelentett (OR = 2,15, 95% CI = 1,65-3,80, P
1. modell	P érték	2. modell	P érték	3. modell	P érték
Fizikailag aktív
BMI	2	1 (hivatkozás)	1 (hivatkozás)	1 (hivatkozás)
1. modell	P érték	2. modell	P érték	3. modell	P érték
Fizikailag aktív
WHtR	≤0,50	1 (hivatkozás)	1 (hivatkozás)	1 (hivatkozás)	0,343