Disszeminált BCG: Az intravesicalis hólyagrák kezelésének szövődményei

1 Yale School of Medicine, 333 Cedar Street, New Haven, CT 06510, USA

hólyagrák

Absztrakt

Az intravesicalis bacillus Calmette-Guerint (BCG) a felszíni húgyhólyagrák hatékony kezelésének bizonyították (Parker és Kommu, 2013). Azonban jelentős mellékhatások jelentkezhetnek, beleértve a tüdőgyulladást, a vérmérgezést és akár a halált is

1. Bemutatkozás

Az intravesicalis bacillus Calmette-Guerint (BCG) hatékony alternatívaként hozták létre a felszíni húgyhólyagrák kezelésére szolgáló standard kemoterápiás kezelésekkel [1]. A BCG egy élőben csillapított törzs Mycobacterium bovis, amely egy sejt által közvetített immunválaszt vált ki, és támadást vált ki a rosszindulatú sejtek ellen [2]. Ez a megközelítés hatékony, a betegek 60-70% -a remissziót ér el. A betegek körülbelül 30-80% -a azonban a kezelés után 5-10 éven belül megismétlődhet [3, 4]. Összességében a kezelés jól tolerálható. Ha mellékhatások jelentkeznek, általában enyheek, beleértve a lázat, émelygést, hematuriát és dysuria-t. 39 ° C-on azonban gyorsan előrehaladó fertőzésre utal, és 50% -os halálozással borzasztó eredményeket mutat be [6].

Betegünk esetének áttekintése nem tárt fel olyan specifikus kockázati tényezőket, amelyek hajlamosítanák őt a disszeminált BCG-re, beleértve az immunszuppressziót, a közelmúltbeli húgyúti fertőzést vagy a hematuriát. Előadása azonban jól példázta a disszeminált BCG diagnosztizálásának nehézségeit, beleértve a betegség alattomos jellegét, valamint a hidegrázás, a rossz közérzet és az alacsony fokú láz nem specifikus tüneteit. Ez az előadás bemutatja a diszeminált BCG magas szintű gyanújának fenntartásának kritikus fontosságát, mivel a korai diagnózis és kezelés elengedhetetlen a morbiditás és a mortalitás megelőzésében.

Az irányítás szempontjából azokat a betegeket, akiknek BCG-telepítése történik, és akiknek alacsony fokú lázai és hólyaghurut tünetei jelentkeznek, kórházba kell helyezni és szorosan ellenőrizni kell [5]. Ha a tünetek enyhék, akkor a Gram-negatív organizmusok fedezésére antibiotikumokkal történő kezelés adható, amíg a beteget megfigyelik [2, 5]. Ha a tünetek súlyosabbak, empirikus izoniazidot lehet kezdeni. Ha a tünetek több mint 7 napig fennállnak, vagy ha a klinikai állapotromlás bizonyítékot mutat, akkor RIPE terápiát (rifampin, izoniazid, piridoxin és etambutol) és egy fluorokinolont kell alkalmazni 6–9 hónapos kúránként szteroidokkal 4–6 héten át a disszeminált BCG fertőzés végleges kezelése érdekében [5].

Jelenleg nem áll rendelkezésre megbízható laboratóriumi vizsgálat a disszeminált BCG fertőzés diagnózisának megerősítésére. Noha a hozam alacsony, vér- és vizelet-AFB tenyészetet kell kapni [2]. A szöveti biopsziát és a tenyésztést el kell végezni annak értékelésére, hogy milyen módon nem alakul ki granuloma és nem Mycobacterium bovis, illetve [2]. A szövetkultúrák azonban alacsony hozamúak is, az előzetes vizsgálatok az esetek csupán 30% -ában mutattak pozitív eredményeket [2]. Ennek eredményeként a magas klinikai gyanú kritikus fontosságú a kezelés megkezdésének késedelmeinek megelőzése érdekében [6].

Érdekkonfliktus

A szerzők kijelentik, hogy a jelen cikk megjelenésével kapcsolatban nincs összeférhetetlenség.

Hivatkozások

  1. S. G. Parker és S. S. Kommu, „A poszt-intravesicalis BCG epididymo-orchitis: esettanulmány és az irodalom áttekintése” International Journal of Surgery Case Reports, köt. 4. sz. 9, p. 768–770., 2013. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  2. O. Y. Gonzalez, D. M. Musher, I. Brar et al., „A bacille Calmette-Guérin (BCG) fertőzés spektruma intravesicalis BCG immunterápia után”. Klinikai fertőző betegségek, köt. 36. sz. 2, 140–148., 2003. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  3. A. Naudžiunas, R. Juškaite, I. Žiaugryte, A. Unikauskas, E. Varanauskiene és E. Mašanauskiene: „A húgyhólyagrák bcg-kezelése utáni tuberkulózis-szövődmények” Medicina, köt. 48. sz. 11., 2012. 563–565. Megtekintés: Google Scholar
  4. S. Holmäng és V. Ströck: „A bacillus caletteette-guérinnel kezelt betegeknél folytatni kell-e a cisztoszkópiát öt tumormentes év után?” Európai Urológia, köt. 61. sz. 3, 503–507., 2012. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  5. K. A. Nadasy, R. S. Patel, M. Emmett és mtsai. „A húgyhólyagrák kezelésére szolgáló intravesicalis BCG-beültetés után négy disszeminált mycobacterium bovis fertőzés történt”. Southern Medical Journal, köt. 101. szám 1, 2008. p. 91–95. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  6. D. L. Paterson és A. Patel: „Bacillus Calmette-Guerin (BCG) immunterápia a hólyagrák esetében: a szövődmények és kezelésük áttekintése” Australian and New Zealand Journal of Surgery, köt. 68. sz. 5, 340–344, 1998. Megtekintés: Google Scholar
  7. P. Roxo-Junior: „A BCG-oltás miatti súlyos szövődmények családi kórtörténete a súlyos primer immunhiány korai diagnosztizálásának eszköze.” Olasz Gyermekgyógyászati ​​Lap, köt. 39, 54. cikk, 2013. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  8. M. Kaklamanos, G. Hardavella, R. Trigidou et al., „Több szervi elégtelenség atipikus májgranulómákkal intravesicalis Bacillus Calmette-Guerin instilláció után” World Journal of Hepatology, köt. 3. szám 3, 79–82., 2011. Megtekintés: Google Scholar
  9. G. T. Garyfallou, „Mycobacterial sepsis a Calmette-Guerin bacillus intravesicalis beültetését követően” Akadémiai sürgősségi orvoslás, köt. 3. szám 2, 157–160., 1996. Megtekintés: Google Scholar