Irritábilis bél szindróma (IBS): a perifériás neuropátia kezelhető formája

Shauna Wentzell 1, Mary Ryan 2,3

Absztrakt: Az irritábilis bél szindróma (IBS) régóta a kizárás diagnózisának tekinthető, egyértelmű patogenezis nélkül. Becsült 20% -os előfordulása a nyugati világban, ennek a betegségnek a megértése az orvosi és nem orvosi közösség egyik fő témája volt. Az adatok arra utalnak, hogy a patogenezis multifaktoriális. A közelmúltban feltételezték a mesenterium szerepét mind strukturális, mind neurológiai szinten, valamint az egészséges bélflóra szükségességét. Ezek kulcsfontosságú tényezőkként jelennek meg a szerotonin megfelelő szintjének biztosításában a bélben, ezzel szabályozva a bélmozgást. Mivel az IBS nagy betegpopulációt érint, további kutatásokra van szükség a mesentéria, a perifériás idegek, a bélflóra és a bélmotilitás közötti kapcsolatok jellemzéséhez, hogy segítsen meghatározni az IBS-ben szenvedő betegek optimális kezelési rendjét.

Kulcsszavak: Irritábilis bél szindróma (IBS); perifériás neuropátia; szerotonin; bélfodor; mikrobiom; flóramotilitás

Beérkezett: 2018. április 13 .; Elfogadva: 2018. október 09 .; Publikálva: 2018. október 18.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) régóta a kizárás diagnózisának tekinthető, egyértelmű patogenezis nélkül. Becsült 20% -os előfordulása a nyugati világban (1), ennek a betegségnek a megértése az orvosi és nem orvosi közösség egyik fő témája volt. A specifikus patogenezist még meg kell erősíteni. Ennek eredményeként a betegeket nem kezelik megfelelően, vagy korlátozó étrendet alkalmaznak a tünetek enyhítésének reményében. Az elméletek széles skálájával az adatok azt sugallják, hogy a patogenezis multifaktoriális. A patogenezis megértése elengedhetetlen az IBS-ben szenvedő betegek kezelésének optimalizálásához.

A bél két méter hosszú izomcső, amely perisztaltikával motoros szinten működik. A hasüregben a mesenterium felfüggeszti (3). E kötődés nélkül feltételezik, hogy a bél felhajtja magát, és megzavarja a béltartalom átjutását. Jóllehet a mesenterium valódi funkcióját és betegségben betöltött szerepét kevéssé ismerjük teljesen, lehetséges, hogy e szerv strukturális változásai IBS-hez vezethetnek.

A megfelelő működéshez a bél normál perisztaltikus mozgást és cirkadián ritmust igényel. A bélizom, mint a test összes izma, hormonális bevitelt igényel a mozgáshoz. Ha ezek kiegyensúlyozatlanok, a bélműködés nem optimális, és IBS-hez vezethet.

A perifériás ideg diszfunkciója gyakori probléma az endokrinológusok számára, akik gyakran találják magukat ideg diszfunkció kezelésében a rosszul kontrollált cukorbetegség miatt. Ezekben a betegeknél a szuboptimálisan kontrollált cukorbetegség perifériás ideggyökérirritációhoz vezet, többek között a láb égését és görcsöket okozva. Érdekes módon ezek a betegek az IBS jeleit és tüneteit is mutatják. Úgy gondolják, hogy ezek a tünetek az agyalapi mirigy és a mellékvesék fáradtsága által okozott perifériás idegműködési zavarok miatt következnek be. Az agyalapi mirigy és a mellékvese kimerültségében szenvedő betegeknél a cirkadián bejutás a bél mobilitására megszakad, ami az IBS tüneteit okozza (puffadás, görcsök, puffadás, hasmenés/székrekedés).

A szerotonin a fő hormon, amely szabályozza a bél szenzoros és motoros működését. Az enterális idegek stimulálásakor a bél enterochromaffin sejtjei (EC) választják ki. A szerotonin nem csak közvetlen hatást gyakorol a bélre, hanem befolyásolja a mesenterium működését is, mivel a szerotonerg idegsejtek a mesenterialis neuronok 2% -át teszik ki (4).

Mivel a szerotonin a fő hormon, amely részt vesz a bélműködésben az ideg kereszteződésében, az IBS-ben az optimális szerotoninszint szabályozása gyakran megoldja a beteg tüneteit. A gyakorlatban gyakran kiderül, hogy ezeknek a szabadalmaknak alacsony dózisú triciklusos antidepresszánsokkal vagy szelektív szerotonin-újrafelvételi inhibitorokkal (SSRI) történő kezelése szabályozza a hormonális változásokat, enyhíti a perifériás idegek diszfunkcióját és megoldja az IBS tüneteit. Az amitriptilin (triciklikus antidepresszáns) a szerotonin és a noradrenalin újrafelvételének blokkolásával a szinaptikus hasadéknál blokkol. Ez a szerotonin szintjének növekedését eredményezi a bélben, lehetővé téve a perisztaltika és a bél szenzoros működésének helyreállítását. Hasonló mechanizmus fordul elő az SSRI-k esetében is, amelyek gátolják a szerotonin újrafelvételét a szinaptikus hasadékból.

A fentiek mellett a mikrobiomot intenzíven kutatták az elmúlt években, és a bizonyítékok alátámasztják a kapcsolatot a homeosztázis és az anyagcsere szabályozása között. Ezért a mikrobiom alternatív stratégiákat kínál a betegségek kezelésére (5) és az IBS-ben szenvedő betegek belében lévő mikrobiális ökológia kiigazítására, fontos szerepet játszhat a kezelési tervben. Mivel az emberi bél több mint 1 kg baktériumot tartalmaz és 10 13–10 14 mikroorganizmus lakja benne, nagy valószínűséggel a bél mikrobiota játszik fontos szerepet a megfelelő bélműködés szabályozásában (6).

A bélmikrobákról ismert, hogy befolyásolják az EC-sejteket, vagyis a belekben a szerotonin fő termelőit. A test szerotonintermelésének 90% -át általában a bélben lévő bélmikrobák közvetítik (7). Mivel a szerotonin kulcsfontosságú tényező a bélműködésben mind pre, mind poszt szinaptikus szinten (8), a megfelelő hormonális szabályozás elengedhetetlen az IBS javításához.

Az egészséges mikrobiotát elősegítő étrend létrehozása valószínűleg hasznos lesz. Ez megvalósítható különféle egészségügyi élelmiszerek, köztük a probiotikumok elfogadásával. Az is lehetséges, hogy ezek az EC felületén hatnak a mesenterialis szerotonin szintjének szabályozására, ezáltal befolyásolva a bélmozgást és a kapcsolódó tüneteket.

E kutatás helyett az IBS farmakológiai kezelése olyan gyógyszerekkel, amelyek megakadályozzák a szerotonin és a noradrenalin lebomlását a neuromuszkuláris csomópontban, nem lehet elegendő a tünetek teljes enyhítésére. A bél mikrobiota jótékony szabályozását célzó étrendre szintén szükség lehet a farmakológiai terápiákkal együtt. Mivel az IBS a lakosság jelentős részét érinti, további kutatásokra van szükség a mesenterialis bemenetek, a perifériás idegaktivitás és a bél mobilitása közötti kapcsolat felderítéséhez. Ez viszont nagyban hozzájárulhat az IBS kezeléséhez.

Köszönetnyilvánítás

Lábjegyzet

Érdekkonfliktusok: A szerzőknek nem jelentenek be összeférhetetlenséget.