„Az iszlám mérsékelt felfogása” és a Diyanet török modellje: az elnök nyilatkozata 1
Ezt a cikket a „Moderáció az iszlámban” című nemzetközi konferencián, Közép-Kelet Központ, Utah Egyetem, Salt Lake City, Utah, USA, 2004. február 21–22.
Eredeti cikkek
- Teljes cikk
- Ábrák és adatok
- Idézetek
- Metrikák
- Újranyomtatások és engedélyek
- Hozzáférés a /doi/full/10.1080/1360200042000296717?needAccess=true fájlhoz
Az iszlámról és a modernségről szóló mai vitában Törökország kiváló esettanulmányt kínál számos kérdés megválaszolására, amelyek kapcsolódnak a valláshoz és a civil társadalomhoz, valamint Törökország egyedülálló helyzetének jelentőségéhez az iszlám világban. Mi különbözteti Törökországot a többi muszlim országtól? Melyek az iszlám mérsékelt felfogásának és megértésének forrásai Törökországban? Létezhetnek együtt az iszlám és a demokrácia? Meddig teremtheti meg a demokrácia a vallási sokszínűség szabadságát? Ez a cikk megkísérli megválaszolni ezeket a kérdéseket.
Megjegyzések
Ezt a cikket a „Moderáció az iszlámban” című nemzetközi konferencián, Közép-Kelet Központ, Utah Egyetem, Salt Lake City, Utah, USA, 2004. február 21–22.
Talip Küçükcan, „Állam, iszlám és vallásszabadság a modern törökországban: A vallás újrakonfigurálása a közszférában”, Brigham Young Egyetemi Jogi Szemle, Vol. 2003, 2. sz., 2003. o. 475.
A Török Köztársaság birodalmi örökségének részletes vizsgálatához lásd M. Meeker, Birodalom nemzete A török modernitás oszmán öröksége, Berkeley: California University Press, 2002, 3–85., 372–396.
Bernard Lewis, A modern Törökország megjelenése, London: Oxford University Press, 1961, p. 418.
A nem muszlimok becsült számát Törökországban lásd: Kucukcan, „Állam, iszlám és vallási szabadság”, op. cit., o. 502.
A törökországi vallási irányzatok és mozgalmak változatosságának átfogó elemzését lásd Hakan Yavuz, Iszlám politikai identitás Törökországban, New York: Oxford University Press, 2003; Yasin Aktay, szerk., Modern Türkiye'de Siyasi Düşünce: İslamcılık (Politikai gondolat a modern Törökországban: iszlamizmus), Vol. 6, Isztambul: Iletişim, 2004.
Lásd: Ali Bardakoglu, „İslam ve Demokrasi Üzerine” („Az iszlámról és a demokráciáról”), İslamiyât, Vol. 2., 2. szám, 1999., 77–84.
A nem muszlim közösségek kezeléséről az oszmánok alatt lásd Kemal H. Karpat: „Köles és nemzetiség: A nemzet és az állam inkongruitásának gyökerei az oszmán utáni korszakban”, szerk .: B. Braude és B. Lewis, Keresztények és zsidók az Oszmán Birodalomban, A plural társadalom működése, Vol. 1, New York: Holmes – Meier, 1982, 141–142. T. Kucukcan, „Állam, iszlám és vallási szabadság”, op. cit., 480–485. A nem muszlimok Oszmán Birodalomban fennálló jogállásáról lásd: M. Macit Kenanoglu, „Osmanlı Devletinde Millet Sistemi ve Gayrimüslimlerin Hukuki Statüleri (1453–1856)” („Köles rendszer és a nem muszlimok jogi helyzete az oszmán államban”). '), publikálatlan PhD értekezés, Marmara Egyetem, 2001.
Lásd Ali Bardakoglu, „İslam Kültüründe Din ve Vicdan Özgürlüğü” („A vallás és a lelkiismeret szabadsága az iszlám kultúrában”), Osmanlı Devletinde Din ve Vicdan Özgürlüğü (Vallás- és lelkiismereti szabadság az Oszmán Birodalomban), Isztambul: Isav, 2000, 41–57.
- Az óvodáskorú vizuális képek észlelésének nonverbális mintái a szem-nyomkövető módszer segítségével
- Rosie Huntington-Whiteley diéta a modelltől a Mad Max Pop edzésekig
- Oroszország új elnökjelöltet kap, de komoly
- Putyin hírek Az orosz elnök hetek óta első nyilvános beszédet mond a COVID-19 világhírű világhír után
- A szeretett narancsok táplálkozási tényei az iszlámról