„Az iszlám mérsékelt felfogása” és a Diyanet török ​​modellje: az elnök nyilatkozata 1

Ezt a cikket a „Moderáció az iszlámban” című nemzetközi konferencián, Közép-Kelet Központ, Utah Egyetem, Salt Lake City, Utah, USA, 2004. február 21–22.

iszlám

Eredeti cikkek

  • Teljes cikk
  • Ábrák és adatok
  • Idézetek
  • Metrikák
  • Újranyomtatások és engedélyek
  • Hozzáférés a /doi/full/10.1080/1360200042000296717?needAccess=true fájlhoz

Az iszlámról és a modernségről szóló mai vitában Törökország kiváló esettanulmányt kínál számos kérdés megválaszolására, amelyek kapcsolódnak a valláshoz és a civil társadalomhoz, valamint Törökország egyedülálló helyzetének jelentőségéhez az iszlám világban. Mi különbözteti Törökországot a többi muszlim országtól? Melyek az iszlám mérsékelt felfogásának és megértésének forrásai Törökországban? Létezhetnek együtt az iszlám és a demokrácia? Meddig teremtheti meg a demokrácia a vallási sokszínűség szabadságát? Ez a cikk megkísérli megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Megjegyzések

Ezt a cikket a „Moderáció az iszlámban” című nemzetközi konferencián, Közép-Kelet Központ, Utah Egyetem, Salt Lake City, Utah, USA, 2004. február 21–22.

Talip Küçükcan, „Állam, iszlám és vallásszabadság a modern törökországban: A vallás újrakonfigurálása a közszférában”, Brigham Young Egyetemi Jogi Szemle, Vol. 2003, 2. sz., 2003. o. 475.

A Török Köztársaság birodalmi örökségének részletes vizsgálatához lásd M. Meeker, Birodalom nemzete A török ​​modernitás oszmán öröksége, Berkeley: California University Press, 2002, 3–85., 372–396.

Bernard Lewis, A modern Törökország megjelenése, London: Oxford University Press, 1961, p. 418.

A nem muszlimok becsült számát Törökországban lásd: Kucukcan, „Állam, iszlám és vallási szabadság”, op. cit., o. 502.

A törökországi vallási irányzatok és mozgalmak változatosságának átfogó elemzését lásd Hakan Yavuz, Iszlám politikai identitás Törökországban, New York: Oxford University Press, 2003; Yasin Aktay, szerk., Modern Türkiye'de Siyasi Düşünce: İslamcılık (Politikai gondolat a modern Törökországban: iszlamizmus), Vol. 6, Isztambul: Iletişim, 2004.

Lásd: Ali Bardakoglu, „İslam ve Demokrasi Üzerine” („Az iszlámról és a demokráciáról”), İslamiyât, Vol. 2., 2. szám, 1999., 77–84.

A nem muszlim közösségek kezeléséről az oszmánok alatt lásd Kemal H. Karpat: „Köles és nemzetiség: A nemzet és az állam inkongruitásának gyökerei az oszmán utáni korszakban”, szerk .: B. Braude és B. Lewis, Keresztények és zsidók az Oszmán Birodalomban, A plural társadalom működése, Vol. 1, New York: Holmes – Meier, 1982, 141–142. T. Kucukcan, „Állam, iszlám és vallási szabadság”, op. cit., 480–485. A nem muszlimok Oszmán Birodalomban fennálló jogállásáról lásd: M. Macit Kenanoglu, „Osmanlı Devletinde Millet Sistemi ve Gayrimüslimlerin Hukuki Statüleri (1453–1856)” („Köles rendszer és a nem muszlimok jogi helyzete az oszmán államban”). '), publikálatlan PhD értekezés, Marmara Egyetem, 2001.

Lásd Ali Bardakoglu, „İslam Kültüründe Din ve Vicdan Özgürlüğü” („A vallás és a lelkiismeret szabadsága az iszlám kultúrában”), Osmanlı Devletinde Din ve Vicdan Özgürlüğü (Vallás- és lelkiismereti szabadság az Oszmán Birodalomban), Isztambul: Isav, 2000, 41–57.