Az orális folyadékbevitel egy órával a császármetszés előtti hatása a regurgitáció előfordulására

Zohreh Ghorashi

1 Szülésznői tanszék, szülésznő akadémiai tagja, Rafsanjan Orvostudományi Egyetem, Rafsanjan, Irán

Vahidreza Ashori

2 Aneszteziológiai Tanszék, Aneszteziológiai Akadémiai Tag, Rafsanjan Orvostudományi Egyetem, Rafsanjan, Irán

Fariba Aminzadeh

3 Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, Szülészeti és Nőgyógyászati Akadémiai Tag, Rafsanjan Orvostudományi Egyetem, Rafsanjan, Irán

Mitra Mokhtari

4 Szülésznõk osztályának fõfelügyelõje, Nik-nafs Kórház, Rafsanjan Orvostudományi Egyetem Rafsanjan, Irán

Absztrakt

Háttér:

A gyomortartalom aspirációjától való félelem és a betegek életveszélyes hátrányai sok orvost arra ösztönöztek, hogy konzervatív politikát kövessenek a tiszta folyadék/folyadék és szilárd anyag beviteléről éjféltől a műtétig. Ezeket a politikákat szigorúbban követik terhes nők esetében, ami az orvosokat a nulla per os politika követésére készteti. A vizsgálat célja a császármetszés általános érzéstelenítése során a terhes nők két csoportjában a regurgitáció előfordulási gyakoriságának meghatározása és összehasonlítása volt, standard éhomi elvekkel és tiszta folyadék bevételével egy órával az érzéstelenítés kiváltása előtt.

Anyagok és metódusok:

Ezt a klinikai vizsgálatot 21 hónapig végezték a Rafsanjan Nik-Nafs szülészeti kórházban. A vizsgálatba azokat a terhes nőket regisztrálták, akik választható császármetszésre voltak jelölve. Minden nő éjféltől böjtölt, majd véletlenszerűen besorolták a két csoport egyikébe. Az eseti csoportba tartozók körülbelül egy órával az érzéstelenítés kiváltása előtt 150 ml 10% szénhidrátot tartalmazó tiszta folyadékot kaptak. A regurgitáció előfordulását úgy értékeltük, hogy a turnespapírt a garatba helyeztük. Végül 411 eset adatait leíró módszerekkel elemeztük.

Eredmények:

Egy regurgitációs eset (0,69%) volt a kontrollcsoportban és egy eset (0,36%) az esetcsoportban, és nem történt aspiráció.

Következtetések:

Nincs bizonyíték arra, hogy a tiszta folyadék kb. 1 órával a császármetszés előtt megnövelné a regurgitáció kockázatát. Megerősíti a szülés közbeni szájon át történő folyadékbevitel mellett a rugalmasabb böjtölési politikák preoperatív betartásának biztonságát.

BEVEZETÉS

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

Ezt a klinikai vizsgálatot a Rafsanjan Nik-Nafs szülészeti kórházban végezték 2004 decemberétől 2006 szeptemberéig. Vizsgálatunk célpopulációja az összes terhes nőből állt, akik kórházba utaltak császármetszésre. Minden olyan beteget kizártunk ebből a vizsgálatból, akiknek kórtörténetében cukorbetegség, hiperlipidémia, gyomorműtét, hyperemesis gravidarum, terhesség előtti regurgitáció, műtét alatti magas vérnyomás és a szokásos éhgyomorra törés volt jellemző. Tájékozott beleegyezési űrlapokat írtak alá a betegek. A projektet a Rafsanjan Orvostudományi Egyetem etikai bizottsága hagyta jóvá. Az alanyok csaknem kétharmadát véletlenszerűen osztották be az esetcsoportba, egyharmadát pedig a kontroll csoportba.

Igyekeztünk a lehető legjobban megmagyarázni a tanulmány célját az esetcsoportnak. Ebben a vizsgálatban 150 ml forralt vizet adtak 10% hagyományos cukorszilvát orálisan a nőknek 1 órával a műtét előtt, míg a kontroll csoport semmit sem kapott.

Az adatokat kétrészes kérdőív segítségével gyűjtöttük össze. A kérdőív első része tartalmazta a demográfiai információkat, az éhezés minőségét és azt, hogy a betegeket az esethez vagy a kontroll csoporthoz sorolták-e. A műtőben töltött második rész az érzéstelenítés kiváltásáról, az alkalmazott gyógyszerekről és a regurgitáció előfordulásáról tartalmazott információkat. Az anesztézia alatti regurgitáció értékeléséhez a garat végébe egy darab forgórészpapírt helyeztek be, és a savas pH felé történő színváltozás esetén a regurgitációt pozitívnak számolták be. [9,10,11,12]

21 hónapos időszak alatt 3000 személy vett részt a vizsgálatban, akik közül körülbelül 2000 volt az esetcsoport. De az általános érzéstelenítés helyett a helyi érzéstelenítés alkalmazása miatt csak 411 esetet tudtunk elemző leíró statisztikai módszerekkel elemezni az SPSS szoftver 12-es verziójával.

EREDMÉNYEK

Ebben a vizsgálatban a résztvevők átlagos életkora 27,8 ± 5,3 év volt, a gravid és a para számuk 2,1 ± 1,1, illetve 1,01 ± 0,9 volt. A terhességi életkor átlaga 39,2 ± 2,8 hét volt. A császármetszés fő indikációi a következők voltak: a) ismételt császármetszés (56,4%), b) szelektív császármetszés (2,6%) és c) egyéb okok (41%). A műtét előtti utolsó orális bevitel átlagos időtartama 12,97 ± 1,9 óra volt, az utolsó orális bevitel szilárd táplálék volt minden nőnél.

A végső minta mérete 411 volt; 64,9% alkotta az esetcsoportot és 35,1% alkotta a kontroll csoportot. Az eseti csoportban az érzéstelenítés felállítása és a preoperatív orális folyadékbevitel között eltelt átlagos idő 74,5 ± 31,9 perc volt. 102 mg profilaktikus metoklopramid adagot 402 esetben (99,3%) alkalmaztak, és csak 3 esetben nem kaptak metoklopramidot. A Nesdonal, a Ketamin és a relaxáns alkalmazott dózisainak átlaga 369 ± 71 mg, 37,3 ± 9 mg, illetve 37,8 ± 6 mg volt, és minden nőnél az Atracuriumot használták relaxánsként.

A regurgitációnak csak két esetét (0,48%) figyelték meg (mindegyik csoportban egyet). A kontroll csoportba tartozó nő 12 órán keresztül, 30 perccel böjtölt a műtét előtt, míg az esetcsoportba tartozó nő 15 órán keresztül, 45 perccel a műtét előtt böjtölt, 45 perccel a műtét előtt orális folyadékot kapott. A vizsgálat célcsoportjában nem volt aspirációs eset.

D KÖZLEMÉNY

Ebben a tanulmányban a regurgitáció prevalenciája nagyon alacsony volt mind az eset, mind a kontroll csoportban, ami alátámasztja azt a hipotézist, hogy az orális folyadékok 1 órás preoperatív befogadása nincs növekvő hatással az anesztézia alatti regurgitáció sebességére.

Szisztematikus áttekintésben Brady és mtsai. 38 vizsgálat eredményét közölték, amelyek összehasonlították a szokásos böjtöt és 1,5-3 órás orális folyadékot műtét előtt. Nem volt bizonyíték az aspiráció és a regurgitáció megnövekedett gyakoriságára a preoperatív lerövidült éhezési periódus kapcsán. [13] Egy másik szisztematikus áttekintésben Stuart et al. kijelentette, hogy csak néhány vizsgálatban emelkedett az orális folyadékbevitelhez kapcsolódó aspiráció/regurgitáció aránya preoperatív módon. Arra a következtetésre jutottak, hogy nincs olyan bizonyíték, amely azt sugallná, hogy a tiszta folyadéknak az érzéstelenítés kiváltása előtti 2 óráig történő alkalmazása bármilyen hatással lenne a betegek gyomortartalmára vagy pH-jára. A Nyugat-Indiai Egyetemi Kórház (UHWI) anekdotikus jelentései szerint a preoperatív rövidített éhgyomri kezelések nemcsak a aspiráció, a mortalitás vagy a morbiditás arányának növekedését eredményezték, hanem csökkentették a preoperatív szorongást, ingerlékenységet, szomjúságot és éhséget is. [1]

Brady és mtsai. szisztematikusan áttekintette azokat a vizsgálatokat, amelyek 2545 gyermeknél értékelték a különböző éhomi politikákat, valamint azok hatását a preoperatív szövődményekre és a betegek jólétére. Csak egy esetben történt aspiráció/regurgitáció azoknál a gyermekeknél, akiknek operáció előtt legfeljebb 2 órán át engedélyezték a folyadék szedését. A gyomor térfogata és a gyomor pH-értéke nem különbözött a két csoportban. [15] Néhány más tanulmány kimutatta, hogy a tiszta folyadék 2 órás preoperatív bevétele nem eredményezte a gyomor térfogatának növekedését és a gyomor pH-értékét a betegeknél. [16,17]

Ebben a tanulmányban a betegek az utolsó étkezésük során szilárd ételeket fogyasztottak, majd körülbelül 13 órán át böjtöltek, míg a közelmúltban rugalmasabb politikákat követnek, amelyek lehetővé teszik a betegek számára, hogy műtét előtt akár 2 órán keresztül folyadékot kapjanak. [18] Az operált betegek felmérésének eredményei azt mutatták, hogy 10 ± 5 órás folyadékkal és 15 ± 4 órával a szilárd ételekkel éheztek a műtét előtt, és csak 10% -ot tájékoztattak a preoperatív éhgyomorra vonatkozó új rugalmas politikákról. [19] Egy másik leíró kutatásban, 51 szülés utáni nőnél, a császármetszés előtti átlagos táplálkozási idő 11, illetve 13 óra volt folyadékokon és szilárd ételeken. A nők hetven százalékának javasolták, hogy böjtöljenek éjféltől. A kutatók azt javasolták, hogy az ápolóknak ismerniük kell a megfelelő éhgyomri rendet és irányítaniuk kell a terhes nőket. [20]

Best et al. hogy tanácsot kell adni a betegeknek a preoperatív éhgyomorra és a szájon át történő bevitel kezdetének idejére vonatkozóan. [21] 1999-ben az Amerikai Aneszteziológusok Társasága (ASA) liberálisabb iránymutatásokat ajánlott a böjt időszakára vonatkozóan a műtét előtt; [22] azonban a világ számos országában az aneszteziológusok és sebészek követik régi protokolljukat: „éjféltől koplalás”. [23, 24,25]

Szénhidráttartalmú folyadékok használata 2 órával a műtét előtt megváltoztatja a betegek anyagcseréjét az éhgyomortól a táplálékig, és ezáltal csökkenti az inzulinrezisztenciát a műtét után, [26] ami viszont csökkenti a preoperatív éhséget, szomjúságot és szorongást. [27,28, 29]

Szerencsére a jelen tanulmányban egyetlen törekvést sem figyeltünk meg. 13 év alatt 20 000 császármetszéses esetben sem figyeltünk meg Mendelson-szindrómát a Rafsanjan Nik-Nafs szülészeti kórházban. Jelentős az európai országok jelentéseihez képest, amelyek 0,1% -os aspirációs prevalenciát mutatnak a terhes nőknél a műtét során. Ez talán összefüggésben lehet a különböző táplálkozási szokásokkal, a gyógynövényes étrend fokozottabb használatával, a nagyobb gyomorral vagy a fajjal; hozzájárulhat azonban a rugalmasabb, böjtölés előtti, műtét előtti politikák biztonságához, különösen tiszta folyadékok esetén.

Ezen tanulmány eredményei alapján valószínűleg arra a következtetésre juthatunk, hogy a szülés előtti tiszta folyadék szájon át történő bevitele biztonságos, és ha sürgős császármetszésre van szükség, az aspiráció és a regurgitáció kockázata nem fog növekedni.

K ÖVETKEZTETÉS

A TUDOMÁSOK

Köszönet a Rafsanjan Orvostudományi Egyetem Ápoló és Szülésznői Iskolájának a kutatás finanszírozásáért. Külön köszönet az anyáknak, akik a kutatásban való részvételükkel támogatták kutatásunkat. Szeretnénk őszintén köszönetet mondani Golamhossein Hasanshahi professzornak a cikk áttekintéséért és felbecsülhetetlen értékű hozzájárulásáért.

Lábjegyzetek

A támogatás forrása: Rafsanjan Orvostudományi Egyetem

Összeférhetetlenség: Nulla.