Az orosz anyaotthon rutinjainak hatása a szoptatásra és az újszülöttek fogyására, különös tekintettel a pólyázásra

Hovatartozás

  • 1 Kórházi Gyermekgyógyászati ​​Osztály, Szentpétervári Állami Gyermekgyógyászati ​​Akadémia, Szentpétervár, Oroszország.

Szerzői

Hovatartozás

  • 1 Kórházi Gyermekgyógyászati ​​Osztály, Szentpétervári Állami Gyermekgyógyászati ​​Akadémia, Szentpétervár, Oroszország.

Absztrakt

Háttér: Kevés vizsgálat mérlegelte a kórtermi rutinok bizonyos kombinációinak, például a csecsemő bepólyázásának, valamint az anya és a baba elválasztásának a csecsemő változókra, például az újszülöttek fogyására gyakorolt ​​hatásainak értékelését.

hatása

Célok: A különböző kórtermi rutinok hatásának vizsgálata az anya közelsége és a csecsemő ruházat típusa tekintetében a szoptatási paraméterekre (a bevitt tej mennyisége, a kiegészítők mennyisége, a szoptatások száma, a szoptatási idő teljes időtartama) a születés utáni 4. napon, valamint gyógyulás az újszülött súlycsökkenése és a csecsemő súlya után az 5. napon.

Tanulmányterv és tantárgyak: Egy faktoriális tervezésű, randomizált vizsgálatban négy kezelési csoportot, köztük 176 anya-csecsemő diadát vizsgáltak 25-120 perccel a születés után. A randomizált kezelések a csecsemőknek a szülés után, később a szülészeti osztályon alkalmazott gondozási rutinokra, valamint a csecsemők által kapott ruházat típusára összpontosítottak. Az 1. csoportba tartozó csecsemőket szülés után bőrrel-bőrrel helyezték az anyjuk mellé, és a szülészeten töltötték be őket. A 2. csoportba tartozó csecsemőket öltöztették és szülés után az anyjuk karjaiba helyezték, és az anyákkal együtt helyezték el a szülészeti osztályon. A 3. csoportba tartozó csecsemőket az óvodában tartották mind a születés után, mind az anyák szülési osztályán. A 4. csoportba tartozó csecsemőket születésük után az óvodában tartották, de anyáikkal együtt a szülőszobában helyezték el őket. Ugyanannyi csecsemőt öltöttek be, vagy öltöztettek babaruhába. A szoptatási paramétereket a születés utáni 4. napon dokumentálták. A csecsemő súlyát naponta mértük.

Eredmények: Az óvodában tartott csecsemők lényegesen több tápszert és lényegesen kevesebb anyatejet kaptak, mint azok a csecsemők, akik az anyjukkal szálltak meg. A pólyázás nem befolyásolta a mért szoptatási paramétereket. Azonban a bepólyázott csecsemőknek, akik születésük után 2 órás elválasztási időszakot éltek át, majd újra összeültek anyjukkal, a fogyás helyreállítása késleltetett volt azokhoz a csecsemőkhöz képest, akik azonos kezelésnek voltak kitéve, de ruhába öltözve. Ezenkívül az óvodában tartott és anyatej-kiegészítőket kapó csecsemőknél a születés utáni súlycsökkenés gyógyulása jelentősen késleltetett volt azokhoz a csecsemőkhöz képest, akik csak anyatejet fogyasztottak. Az 5. napon a kizárólag szoptatott csecsemőknél az előrejelzett súlygyarapodás regressziós elemzései szignifikáns növekedést jeleztek 100 ml anyatejre (59 g), szemben az 5. napon előre jelzett súlygyarapodással 100 ml-es kiegészítőkre a bepólyált csecsemőknél (14 g ) (P = 0,001).

Következtetés: Az óvodában a csecsemőknek adott kiegészítők negatívan befolyásolták a bevitt tej mennyiségét. Ezenkívül a kiegészítő takarmányozásnak vagy a születés utáni rövid elválasztásnak, amikor a pólyázással kombinálják, negatív következménye van a csecsemő súlygyarapodásának.