Az ösztrogén és a progeszteron szerepe az elhízással járó nőgyógyászati ​​rákokban

Absztrakt

Az elhízás megállapított endometrium rák kockázati tényező, és kisebb mértékben növelheti a petefészekrákot is. Tekintettel arra, hogy a posztmenopauzális ösztrogének elsődleges forrása a zsírszövet prekurzorainak perifériás átalakulása, és hogy az endometrium rák az ösztrogén és a progeszteron szint közötti egyensúlyhiányból származik, nagy figyelmet fordítottunk erre a két hormonra.

ösztrogén

Közvetett bizonyíték ezeknek a hormonoknak a fontos szerepére a menopauza hormonjainak és az orális fogamzásgátlóknak a tanulmányaiból származik, amelyek alkalmazása közvetlenül és fordítva kapcsolódik mind az endometrium, mind a petefészekrák kockázatához. Az endometrium rák kockázata különösen megnő, ha nem kezelt ösztrogéneket írnak fel, különösen a vékony nők körében.

A vizsgálatok kimutatták, hogy összefüggés van a magas endogén ösztrogénszint és a megnövekedett endometrium rák kockázat között, és a legtöbb metabolit uterotrop aktivitást mutat. Az ösztrogének kevésbé szorosan kapcsolódnak a petefészekrákhoz, bár hajlamosak lehetnek nem szeros rákos megbetegedésekre, amelyek az elhízott nők körében is fokozódnak.

A progeszteronszint mérésének nehézségei hátráltatták a hatásaik megértését, bár a közelmúltban továbbfejlesztett vizsgálatokat fejlesztettek ki. Az ösztrogének és a progesztogének szerepének teljes megértése érdekében külön figyelmet kell fordítani más hormonokra (pl. Androgének), inzulinra, növekedési faktorokra és az elhízással kapcsolatos biomarkerekre, mint az adiponektin.

Noha a méhnyak- és a vulvarák nem mutatnak szoros összefüggést az elhízással, lehetséges, hogy az elhízáshoz kapcsolódó hormonális változások fokozhatják az emberi papillomavírusok hatásait, amelyek mindkét ok fontos oka.

Mivel az elhízás aránya gyorsan növekszik, a nőgyógyászati ​​daganatok biológiai hátterének további tisztázására van szükség a jövőbeni megelőzési erőfeszítések tájékoztatásához.