Az rs2280205 (A> G) és rs2276961 (T> C) genetikai elemzése az SLC2A9 polimorfizmusában a köszvény fogékonyságára a kameruni lakosságban: kísérleti tanulmány

Absztrakt

Célkitűzés

Az SLC2A9 gén rs2280205 és rs2276961 nem szinonim variánsainak asszociációjának meghatározása a kamerával a köszvényhez.

slc2a9

Eredmények

Egy eset-kontroll vizsgálatban 30 akut köszvényes beteg vett részt 30 egészséges önkéntessel. A megcélzott variánsok polimorfizmusát kerestük a Restriction Fragment Length Polymorphism alkalmazásával a polimerizációs láncreakciót követően. Fisher-pontos tesztet és Student t-tesztet használtunk a változók összehasonlításához, szignifikancia küszöbértékét 0,05-re állítva. A résztvevők átlagos életkora 58 ± 8 év volt, 28 (93%) férfival. A köszvény családi kórelőzményét az esetek egyharmadában találták (p> 0,05). Az urikémia magasabb volt az esetekben, mint a kontrollokban (p 0,05). A megcélzott variánsok ősi alléljai (G és C) és homozigóta genotípusaik (GG és CC) dominánsak voltak mindkét csoportban (p

Bevezetés

Fő szöveg

Mód

Dizájnt tanulni

Ez egy esettanulmány-tervezéssel végzett kísérleti tanulmány volt, amelyet 2017 júniusától decemberig végeztek Yaoundében (Kamerun).

Vizsgálati minta

30 páciensből áll, akut köszvény (esetek) diagnosztizáltak az ACR kritériumok szerint 1977-ben [16], és konzultációt folytattak a Yaoundé Központi Kórházban. A kontroll 30 egészséges, köszvénytől mentes és normális uricémiás egyén volt. Párosították őket életkor (± 2 év) és nem szerint. Bármely résztvevő, akiről ismert, hogy legalább egy patológia befolyásolja az uricémiát, például: krónikus vesebetegség vagy bármely olyan résztvevő, akinek a glomeruláris szűrési sebessége 60 ml/perc/1,73 m 2 alatt van, kezelt vagy nem rákos, kezelt vagy krónikus gyulladásos betegség, stb., nem szerepeltek ebben a vizsgálatban. Nem vettünk fel olyan személyeket, akik olyan gyógyszereket szedtek, amelyek módosították az uricemiát. A minta nagyságát Cochran (1965: 75) képlet segítségével becsültük meg, 80% -os teljesítménnyel és 5% -os hibával. A mintavétel egymást követő és nem teljes körű volt.

Adatgyűjtés

Minden résztvevő esetében klinikai adatokat gyűjtöttünk, többek között: életkor, nem, nemzetiség, a köszvény személyes és családi kórtörténete, étkezési szokások; vérnyomás és antropometriai paraméterek. A hiperurikémiás étrendet a hiperurikémiás ételek gyakori (legalább hetente kétszer, étkezés közbeni) fogyasztásaként határozták meg. A klinikai értékelés után 5 ml vénás vért és 24 órás vizeletet gyűjtöttünk össze. Egy csepp vért minden résztvevő steril szűrőpapírra tettünk, és szilikagélt tartalmazó borítékban tároltunk 25 ° C-on, zárt dobozban. A másodlagos kutatókat, akik a minták biológiai elemzését végezték, megvakították.

Biokémiai elemzés

Ez magában foglalta az uricemia, a 24 órás uraturia és a szérum kreatinémia vizsgálatát a Yaoundé Egyetemi Kórház Központ biokémiai laboratóriumában. A húgysav adagolását az Uricase enzimatikus és kolorimetriás módszerrel hajtották végre [17]. A hiperurikémiát a húgysav szinteként határozták meg nőknél 60 mg/l, férfiaknál 70 mg/l felett [18]. A szérum kreatinin adagolását Jaffé kinetikai módszerrel [17] végezték el, és a glomeruláris szűrési sebesség meghatározásához használták 4 paraméterű MDRD (Modification of Diet in Renal Disease) képlettel. A biokémiai elemzéshez két technikai ismétlést hajtottunk végre.

Molekuláris elemzés

A Yaoundéi Egyetem Biotechnológiai Központjának Közegészségügyi Biotechnológiai Laboratóriumában végeztük RFLP-PCR (restrikciós fragmens hossza polimorfizmus-polimeráz láncreakció) felhasználásával. Szűrőpapíron az elsődleges DNS-extrakciót Chelex-módszerrel végeztük; a szekunder DNS-kivonatokat PCR-rel amplifikáltuk specifikus primerek alkalmazásával (1. kiegészítő fájl: S1. táblázat). Az egyes változatok alapjait az Oligo Calculator szoftver segítségével terveztük meg (elérhető: http://www.pitt.edu/

Statisztikai analízis

S.P.S.S. szoftver verzió 21.0. A kvantitatív változókat átlagban és szórásban fejeztük ki. A kvalitatív változókat számokkal és arányokkal fejeztük ki. A kvantitatív változók átlagainak összehasonlítását a két csoport között a Student t-tesztjével végeztük, miután a csoportok tesztelték a normalitásukat. Több mint 2 csoport átlagainak összehasonlításához a Kruskal – Wallis tesztet használtuk. A kvalitatív változókat Fisher pontos tesztjével hasonlítottuk össze. A szignifikancia küszöbét 0,05-re állítottuk.

Eredmények

A minta jellemzői

Minden csoport 30 főből állt, ebből 28 (93,3%) férfi. A résztvevők 58 ± 8 évesek voltak az esetek és 57,8 ± 8 évesek a kontrollok esetében. Minden érintett nő menopauza volt. A köszvény családi kórtörténetét az akut köszvényes betegek egyharmadánál találták, és ez hasonló volt a kontrollokhoz (p> 0,05) (1. táblázat). Az egyes csoportok résztvevőinek testtömeg-indexe és vérnyomása meglehetősen hasonló volt (p> 0,05) (1. táblázat). A hiperurikémiás étrendet és a hiperurikémiát statisztikailag összefüggésbe hozták az akut köszvénygel (p 0,05). A krónikus köszvény akut krízise 22 (73,3%) esetben volt klinikai megjelenés.

Az rs2280205 és az rs2276961 polimorfizmusa

A vizsgálati mintán belül markáns túlsúly mutatkozott (p 2. táblázat A vizsgálati variánsok és a köszvény polimorfizmusainak összefüggése

A polimorfizmus és a köszvény asszociációja

Bár az ősallélok és homozigóta genotípusaik mindkét változatban dominánsnak bizonyultak, nem voltak köszvényhez társítva (p> 0,05) (2. táblázat). Nem találták, hogy a különféle vizsgált allélok befolyásolják a húgysav szintjét a vérben és a vizeletben (p> 0,05) (3. táblázat).

Vita

A köszvény előfordulása Afrika szubszaharai térségében növekszik a népesség elöregedésével és a társbetegségek, például a II-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a krónikus vesebetegségek növekedésével. Ezeknek a betegségeknek a genetikai kockázati tényezőinek meghatározása aktuális kihívást jelent. Ebben az előzetes tanulmányban arra törekedtünk, hogy meghatározzuk az SLC2A9 gén két nem szinonim rs2280205 és rs2276961 variánsának hatását a kameruta köszvény előfordulására. Úgy tűnik, hogy e változatok polimorfizmusa nem befolyásolta a köszvény patogenezisét.

Megállapítottuk, hogy ezek az allélek nem kapcsolódtak köszvényhez, és hogy a vér és a vizelet húgysavszintjét nem módosították. Ennek az lehet az eredménye, hogy mind az esetek, mind a kontrollok esetében hasonló arányban található a családi összetevő, amely közös genetikai öröklődésre utal, és igazolja az ősi és kisebb allélok, valamint homozigóta genotípusaik azonos eloszlását, mivel mindkét csoport azonos etnikai eredetű volt, ami nem a korábbi tanulmányok esetében [12, 23, 24]. Bár a genetikai tényezők nagy szerepet játszanak a köszvény patogenezisében és továbbadásában, és meghatározzák a köszvény kialakulásának kockázatát kitevő populációt, a környezet szerepe ugyanolyan fontos, mert meghatározza a köszvény egyéni kockázatát [21]. Az ilyen mutációk által okozott rendellenességek az uráttranszporton az élet későbbi szakaszaiban vagy hiperurikémiás étrendben is megnyilvánulhatnak, amint azt az esetek mutatják, de a kontrollok nem. Tehát az ezen mutációk által érintett emberek kohorszvizsgálatban történő nyomon követése jobb válaszokat ad a következményeikre.

Ez a tanulmány feltárja az rs2280205 és rs2276961 variánsok ősi alléljainak és homozigóta genotípusainak nagy részét, és azt sugallja, hogy ezek nem vesznek részt a kameruta köszvény patogenezisében. Ezért feltételezhető, hogy ebben a populációban más genetikai és környezeti tényezők is léteznek.

Korlátozások

Ezen eredmények értelmezésének korlátai a következőkből származnak:

A vizsgálat kis mintamérete, mint kísérleti vizsgálat;

A hiperurikémiás étrendet meghatározó szigorú kritériumok hiánya a kontextusunkban.