Holisztikus alapellátás

Hírek az egészségért és a gyógyulásért ®

itthon
Legfrissebb cikkek
Levéltár
Témák
- Témák A-G
  - Akupunktúra és keleti med
  - Rákellátás
  - Kardiovaszkuláris egészség
  - Krónikus betegség
  - Főzés az egészségért
  - Emésztési egészség
  - Környezetvédelem
  - Funkcionális orvoslás
  - Környezetbarátabb gyakorlat
- Témák H-N
  - Egészséges öregedés
  - Holistech
  - Homeopátia
  - Fertőző betegség
  - Masszázs és karosszéria
  - Gyógyfürdők
  - Férfi egészség
  - Természetgyógyászati perspektíva
  - Hírek, politika és közgazdaságtan
  - Táplálkozás és életmód
  - Gyógynövény
- Témák O-Z
  - Gyermekgyógyászat
  - Testápolási
  - Gyakorlatfejlesztés
  - Prevenciós Gyöngy
  - Psyche, Some & Spirit
  - Gondolatok
  - Hagyományok
  - Felvételek
  - Vitaminok és kiegészítők
  - Nők egészsége
  - Minőség számít
Videók
Webes szemináriumok
Felvételek
- 2015. évi konferenciafelvételek
- 2014. évi konferenciafelvételek
- 2013. évi konferenciafelvételek
- Konferenciák
- 2012. évi konferenciafelvételek
- 2011. évi konferenciafelvételek
- 2010. évi konferenciafelvételek
- Gyógyítsd meg a gyakorlatodat
Rólunk
- Küldetésünk
- Linkek
- Szponzorok
- Kapcsolatba lépni

Az elmúlt évtizedben sok klinikus a Q10 koenzimet alkalmazta a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő betegek kezelésének kulcsfontosságú elemeként, különösen a pangásos szívelégtelenségben szenvedőknél.

Amíg a kutatók folytatják a CoQ10 tanulmányozását, jelentős új felfedezéseket tesznek, amelyek arra utalnak, hogy ennek a vitamin-szerű anyagnak szerepe lehet az elhízott egyének egészségének javításában, a vérnyomás csökkentésében és az agy amiloid-béta-toxicitásának ellensúlyozásában is - ez kulcsfontosságú az életkorral kapcsolatos neurodegeneráció mozgatórugója.

A kutatók rávilágítanak a CoQ10 kémiájára is, amely valóban két vegyület, nem egy. A CoQ10 dinamikusan ciklikusan változik két hasznos állapot között, akár oxidált ubiquinon (az étrend-kiegészítők leggyakoribb formája), akár redukált ubiquinol formájában. Ennek a ciklusnak mély következményei vannak az emberi anyagcserében, mert a két forma nagymértékben különbözik abszorpcióképességükben és sejtszintű fiziológiai viselkedésükben. A CoQ10 megfelelő formájának kiválasztása egy adott beteg számára nagyban javíthatja a kiegészítés klinikai eredményeit.

Vitaminszerű katalizátor

A CoQ10-et általában „ubikinonnak” nevezik, mivel annyira elterjedt a növényi és állati sejtekben. Kémiai szerkezete kapcsolódik az E és K vitaminokhoz. Ezt a hasonlóságot Karl Folkers vette észre, aki 1958-ban először egy évvel azután írta le a CoQ10 szerkezetét, hogy professzor Frederick Crane először izolálta a marhahús szívizomától. Folkers bebizonyította, hogy a CoQ10 vitaminszerű katalitikus funkcióval rendelkezik, és később dokumentált CoQ10 hiányt mutat a szívbetegségben szenvedő emberek szívizomában.

A CoQ10 a mitokondriális elektrontranszport rendszer része, és elengedhetetlen az adenozin-trifoszfát (ATP) előállításához. Minden sejtben szintetizálódik, de különös jelentőséggel bír a szívben, amely látványosan mitokondriumokkal van ellátva. A szívizom testében a CoQ10 koncentrációja a legmagasabb. A szövetkoncentráció csökkenő sorrendjében a CoQ10 megtalálható a májban, a vesében, a lépben és a hasnyálmirigyben is.

Az 1960-as évek közepe óta a japán orvosok a CoQ10-et szokásos terápiaként alkalmazzák szívbetegségekben és diszfunkciókban. Az endogén CoQ10 termelést gátló sztatin-gyógyszerek mára széles körben történő felírásával nőtt a kiegészítés iránti igény, különösen a CHF-nek kitett embereknél. Ezt a kérdést hosszasan megvizsgálták a „Metabolikus kardiológia: a szív energiaválságának megoldása” című dokumentumban, a Holistic Primary Care 2008 nyarának kiadásában (csatlakozzon a www.holisticprimarycare.net webhelyhez, hogy hozzáférhessen ehhez és más archivált tartalomhoz).

Ubiquinol vs Ubiquinone

A kutatók és a klinikusok csak nemrég kezdték felismerni, hogy a kiegészítő CoQ10 redukciós státusa fontos meghatározója annak CHF-ben kifejtett hatásának. Az oxidált ubikinon forma nem olyan könnyen asszimilálható, mint a redukált ubiquinol forma, és gyakran nem biztosítja a várt klinikai előnyöket. A két forma közötti aránytalan eredményeket figyeltek meg a testmozgás okozta fáradtság és az öregedés egyes mértékei tekintetében állatmodellben.

A redukált forma ubikinol a vérben az endogén CoQ10 domináns formája, amely az összes keringő CoQ10 mintegy 80% -át képviseli (Kontush A. és mtsai. Biofactors. 1999; 9: 225-9.). Ennek ellenére egészen a közelmúltig gyakorlatilag az összes orális CoQ10-kiegészítéssel kapcsolatos kutatás az ubiquinont, az oxidált formát használta fel, amely köztudottan gyenge felvételben szenved. A szervezetnek először hatékonyan működnie kell az ubiquinont redukálnia ubiquinollá. Ennek a redukciónak a nagy része a gyomor-bél traktus enterocitáiban megy végbe a felszívódás során. (Xia S és mtsai. J Agric Food Chem. 2009. szeptember 9.; 57 (17): 7989-96.)

Az ubiquinol: ubiquinone arány jelentősége egyértelműen megmutatkozik a cukorbetegségben. Japán kutatók egész nap megvizsgálták a cukorbetegség oxidatív stresszre gyakorolt hatását. A nap folyamán az oxidatív stressz szintje nőtt, és az ubiquinol: ubiquinone arány csökkent (Hasegaqa G. és mtsai. Acta Diabetol. 2005 december; 42 (4): 179-81.), Ami azt jelenti, hogy a a redukált forma csökken, míg az oxidált forma növekszik.

A szingapúri kutatások azt mutatják, hogy a cukorbetegek vérében az ubiquinol: ubiquinone arány 75% -kal alacsonyabb lehet, mint a nem cukorbetegeké. Hasonlóképpen, egy nemrégiben készült amerikai tanulmányban a minimális kockázatú és a magas kockázatú metabolikus szindróma csoportok összehasonlítása megnövekedett CoQ redox arányt jelzett a magas kockázatú csoportban (Miles MV és mtsai. Clin Chim Acta. 2004 június; 344 (1-2): 173–9).

A redukált forma csökkenti a CHF-t

A klinikusok számára az ubiquinollal kapcsolatos talán legjelentősebb megállapítások közé tartozik annak hatékonysága olyan körülmények között, amikor a kiegészítő ubiquinon nem adott előnyt.
Dr. Peter Langsjoen, a texasi Tyler kardiológusa és a világ egyik legjelentősebb CoQ10-kutatója olyan fejlett CHF-betegeket tanulmányozott, akik már 900 mg/nap dózisban szedték a CoQ10-et, de akiknek a vérszintje nem emelkedett 2 mcg/ml fölé, és kiállították nagyon kevés javulás a kilökődési frakcióban. Általában a plazmaszinteknek el kell érniük a 4 mcg/ml-t vagy annál többet, mielőtt az előrehaladott CHF esetén várhatóan előnyös lehet. Dr. Langsjoen hipotézise az volt, hogy a CoQ10 károsodott felszívódása megakadályozta a fejlesztéseket.

Ennek tesztelésére hét betegből álló csoportot váltott, akik már átlagosan napi 450 mg ubiquinont vettek be, és akiknek az átlagos szérum CoQ10 szintje 1,6 mcg/ml és 450 mg/nap közötti ubiquinol volt, aminek eredményeként az átlagos plazmaszint 6,5-re emelkedett mcg/ml. A megnövekedett plazmakoncentráció mind a klinikai javulással, mind a bal kamrai funkcióval korrelált. (Langsjoen PH, Langsjoen AM. Biofactors. 2008; 32 (1-4): 119-28.) Langsjoen megállapításai szélsőséges eseteket képviselnek, de normális körülmények között is úgy tűnik, hogy a kiegészítő ubiquinol 4 hetes időszak alatt megnövekedett válaszarányt vált ki 2–4-szerese, mint az ubiquinone esetében (Hosoe K. és mtsai. Regul Toxicol Pharmacol. 2007; 47 (1): 19-28).

Ne feledje, hogy a CoQ10 mindkét formája hasznos szívbetegségekben. A csökkent forma azonban sokkal előnyösebbnek tűnik a súlyos betegeknél, mivel ezeknél a betegeknél a bélfelvétel gyenge, és a gyomor-bél traktusból felszívódó ubikinont ubikininné kell redukálni, amikor átjut a bélfalon. Ez arra utal, hogy olyan körülmények között, amikor bélödéma vagy bélgyulladás van, valószínűleg a redukált ubiquinol forma lesz a jobb megoldás.

Szerep az elhízásban és a cukorbetegségben?

Egyértelműen hasznos a szívbetegségek kezelésében, a CoQ10 hasznos lehet az elhízással és a cukorbetegséggel küzdő emberek számára is. Bár önmagában nem súlycsökkentő szer, hasznos lehet a túlsúlyos és a cukorbetegek egészségének megőrzésében. Bizonyos bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy ez a kvázi-vitamin javítja a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek válaszát és a glikémiás kontrollt pre-diabéteszes és cukorbetegeknél (McCarty MF. Med Hypotheses. 2000; 54 (5): 786-93.) Biliopancreaticus elterelésen áteső betegeknél az elhízás kezelése, a CoQ10-kiegészítés fontossá válik a műtét utáni metabolikus szövődmények korrekciójában (Mancini A és mtsai. Metabolizmus. 2008 okt .; 57 (10): 1384-9).

Állatmodellben a kiegészítő CoQ10 (standard ubikinon) megvédte az elhízással járó májkárosodást. A magas zsírtartalmú, magas fruktóz-tartalmú étrendben táplált egereknél a kiegészítő CoQ10-et is kapók alacsonyabb májgyulladásos és metabolikus stressz-markereket mutattak a kontrollokhoz képest, annak ellenére, hogy nem volt hatással sem az elhízásra, sem más szövetekben az oxidált zsírmetabolitok szintjére.

A magas zsírtartalmú, magas fruktóz tartalmú étrend fokozza a reaktív oxigénfajtákat és a gyulladást; úgy tűnik, hogy a kiegészítő CoQ10 csökkenti a válasz alapját képező gén expressziót. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a szájon át adott CoQ10 képes a májszövetet megcélozni és csökkenteni az elhízással járó gyulladásos stresszt, függetlenül a lipidperoxidációra gyakorolt hatástól (Sohet FM és mtsai. Biochem Pharmacol. 2009, december 1.; 78 (11): 1391-400 ). Ez az új megállapítás egyértelműen felkéri az embereket.

A CoQ10 lassítja a szenzenciát, a neurodegenerációt

Az öregedés és fáradtság állatmodelljei elősegítették az ubiquinol és ubiquinon kiegészítésének gyakorlati következményeit. Az öregedéssel gyorsított egérmodellben a középkor és az öregkor (10 hónap) közötti átmeneti pontban az ubiquinollal kiegészített állatok 51% -kal lassabban öregedtek, mint a placebóval kezelt egerek, és 40% -kal lassabban, mint az ubiquinont kapók. 12 hónapon belül, ami egereknél öregkor, az ubikinonnal kezelt állatok visszafejlődtek a placebo felé, míg az ubiquinollal kezelt állatok továbbra is 22% -kal lassabban csökkentek csökkenést (Yan J és mtsai. Exp Gerontol. 2006; 41 (2): 130-40.).

Számos kutató jelezte a neurodegeneráció és az endogén CoQ10 szint állandó, életkorral összefüggő csökkenése közötti összefüggéseket. Kísérletileg a CoQ10 terápia csillapítja az amiloid béta-peptid toxicitást idős diabéteszes patkányokból izolált agyi mitokondriumokban (Moreira P és mtsai. Exp Neurol. 2005; 196 (1): 112-9.) Az orális kiegészítés késlelteti az agy atrófiáját idős transzgenikus betegeknél. amiloid prekurzor fehérjében mutációval rendelkező egerek (Li G és mtsai. Biofactors. 2008; 32 (1-4): 169-78.) Hasonló előnyöket mutattak a parkinsonizmus kísérleti modelljeiben is (Cleren C és mtsai. J Neurochem 2008; 104 (6): 1613-21). Ezek a megfigyelések embereken is vizsgálatot indokolnak.

A tokoferol bajok elfojtása

A mitokondriumokban és a Golgi testekben betöltött szerepén kívül a CoQ10 jelen van a sejtmembránokban, ahol segít fenntartani a membrán folyékonyságát. A CoQ10 itt látja el antioxidáns funkcióinak egy részét. A sejtmembránok nagyrészt lipidekből épülnek fel, és a membrán lipidek gyakran a szabad gyökök célpontjai.

Az E-vitamin alfa-tokoferol formája, amelyet sokan antioxidánsként szednek, túlzott mennyiségben prooxidánsként működhet. Az önmagában szedett alfa-tokoferollal történő szájon át történő kiegészítés nemcsak a sejtmembrán károsodását segíti elő, hanem hajlamosabbá teheti az LDL-t az oxidációra.

A CoQ10-gyel történő kiegészítés megakadályozza az E-vitamin ezt a prooxidáns aktivitását, és emellett a lipoproteint fokozottan ellenáll az oxidációnak (Thomas SR és munkatársai: Arterioscler Thromb Vasc Biol. 1996; 16 (5): 687-96). Az alfa-tokoferollal történő kiegészítés valójában csökkenti a vér CoQ10 szintjét (Kaikkonen J és mtsai. Free Radic Res. 2000; 33 (3): 329-40.). Az E-vitamin antioxidáns előnyeinek kiaknázása, a szérum és szövet CoQ10 potenciálisan káros csökkenésének elkerülése érdekében szükség lehet a CoQ10 együttes kiegészítésére.

Q10 és BP rendelet

A magas vérnyomás egy másik olyan állapot, amely gyakran reagál a CoQ10 pótlására, és a CoQ10 vérnyomásszabályozó hatása úgy tűnik, hogy nincs összefüggésben antioxidáns hatásaival (Hodgson JM és munkatársai: Eur J Clin Nutr. 2002; 56 (11): 1137-42. ) Az öregedés strukturális és funkcionális változásokat okoz az érfalakban, ami endothel diszfunkciót eredményez (Matz RL, Andriantsitohaina R. Drugs Aging 2003; 20 (7) 527-50.).

A lehetséges vérnyomáscsökkentő hatásról először több mint 15 évvel ezelőtt számoltak be. A Firenzei Egyetem kutatói 26 hipertóniás beteget vizsgáltak, akiket 50 mg CoQ10-tel kezeltek naponta kétszer, 10 héten át, és lényeges és nagyon jelentős hemodinamikai változásokat találtak. Az átlagos szisztolés nyomás a kiindulási érték 164,5 +/- 3,1 Hgmm-ről 146,7 (+/- 4,1) Hgmm-re csökkent 10 hét után Q10-en; az átlagos diasztolés nyomás 98,1-ről (+/- 1,7) 86,1 (+/- 1,3) Hgmm-re (P