Az ultrahang hasznossága a testzsír értékeléséhez: érvényesség és megbízhatóság a többkomponensű kritériumhoz képest

Abbie E. Smith-Ryan

1 Alkalmazott élettani laboratórium, Gyakorlási és Sporttudományi Tanszék, University of North Carolina, Chapel Hill, NC, USA

testzsír

2 Emberi mozgástudományok, Szövetséges Egészségtudományi Tanszék, University of North Carolina, Chapel Hill, NC, USA

Malia N.M. Blue

1 Alkalmazott élettani laboratórium, Gyakorlási és Sporttudományi Tanszék, University of North Carolina, Chapel Hill, NC, USA

Eric T. Trexler

1 Alkalmazott élettani laboratórium, Gyakorlási és Sporttudományi Tanszék, University of North Carolina, Chapel Hill, NC, USA

2 Emberi mozgástudományok, Szövetséges Egészségtudományi Tanszék, University of North Carolina, Chapel Hill, NC, USA

Katie R. Hirsch

1 Alkalmazott élettani laboratórium, Gyakorlási és Sporttudományi Tanszék, University of North Carolina, Chapel Hill, NC, USA

2 Emberi mozgástudományok, Szövetséges Egészségtudományi Tanszék, University of North Carolina, Chapel Hill, NC, USA

Absztrakt

Bevezetés

A testösszetétel mérését klinikai körülmények között gyakran korlátozza az idő, a felszerelés és a szakértelem. Különböző technikák állnak rendelkezésre a testösszetétel értékelésére, mint például a levegő elmozdulásának pletizmográfiája, a bioelektromos impedancia elemzés és a bőrhajtások, amelyek többsége kétkamrás modelleken alapul, amelyek a testet zsírtömegre és zsírmentes tömegre osztják. A technika fejlődésével a testösszetétel módszereinek pontossága javul. A több rekeszes modellek, amelyek a test> 3 rekeszét értékelik, csökkentik az összetétel becslésében felhasznált feltételezések számát, így pontosabb becslést kapnak a test összetételéről (Wang és mtsai 2002). A többkamrás modelleket ma a testösszetétel mérésének aranystandardjának tekintik (Heymsfield et al. 2015; Wang et al. 2002). Noha a több rekeszes modellek a legpontosabbak, különféle speciális berendezésekre van szükségük, beleértve a levegő kiszorítású pletizmografiát (ADP), a bioelektromos impedancia-elemzést a teljes testvíz (TBW) mérésére és a kettős energiájú röntgenabszorpciósometriát (DEXA) a csont becsléséhez. ásványi anyag a testösszetétel négy rekeszes (4C) modelljének meghatározásához (Wang és mtsai 2002).

A technológiai fejlődés az USA-t egy hordozható, tiszta felbontású képalkotó csomaggá változtatta, amelyet különféle klinikákban használnak a szokásos ápolási gyakorlathoz. A berendezés rendelkezésre állása és az USA klinikai környezetben való széles körű használata miatt a testösszetétel pontos értékelésének képessége az USA segítségével potenciálisan megvalósítható lehetőség lehet. Ezért ennek a tanulmánynak az volt a célja, hogy értékelje a hordozható B-módú ultrahang pontosságát és megismételhetőségét a túlsúlyos és elhízott felnőttek testzsír-százalékának (zsír%) 4 rekeszes kritériumához képest, valamint értékelje a férfiak értékeit illetve nők. Másodlagos cél az volt, hogy összehasonlítsák az Egyesült Államokat egy másik általános, mezőalapú módszerrel, a bőrhajlatokkal túlsúlyos és elhízott felnőtteknél.

Mód

Tárgyak

Ötvenegy túlsúlyos/elhízott férfi és nő (átlag ± SD; életkor: 37,2 ± 11,3 év; magasság: 173,0 ± 10,1 cm; súly: 94,7 ± 16,8 kg; testtömeg-index (BMI): 31,6 ± 5,2 kg · m −2 ) önként jelentkezett ebben a vizsgálatban. A leíró statisztikákat az 1. táblázat tartalmazza. 36 résztvevőből álló részhalmaz (életkor: 38,6 ± 11,2 év; Magasság: 174,2 ± 10,3 cm; Súly: 93,6 ± 16,3 kg; BMI: 31,2 ± 5,1 kg · m −2; n = 18 férfi és nő) teljesített egy másodpercet tesztelési nap a megbízhatósági adatok megszerzéséhez. Minden résztvevő aláírt egy jóváhagyott, tájékozott beleegyezési űrlapot, összhangban a Helsinki Nyilatkozattal: etikai alapelvek az emberi alanyokat érintő orvosi kutatásban (Crigger 2000). Az alkalmassági kritériumok között 18–55 éves férfiak és nők voltak, testtömeg-indexük 25–45 kg · m –2 volt, és nem vettek be olyan gyógyszert, amely befolyásolta volna a hidratációt vagy a vázizomtömeget.

Asztal 1

Demográfiai adatok a teljes csoportra, illetve férfiakra, illetve nőkre. (Átlag ± SD).

Kor (év) Magasság (cm) Súly (kg) BMIRangeMean ± SDRangeMean ± SDRangeMean ± SDRangeMean ± SD
N = 5120,0–54,037,2 ± 11,3156,8–194,1173,0 ± 10,163,4–132,094,7 ± 16,825.9–45.631,6 ± 5,2
Férfiak (n = 22)21,0–53,040,4 ± 10,6167,7–194,1182,1 ± 7,276,0–132,0102,8 ± 14,226,6–40,131,0 ± 4,1
Nők (n = 29)20,0–54,034,8 ± 11,5156,8–178,2166,1 ± 5,463,4 - 121,388,5 ± 16,125.9–45.632,1 ± 6,0

Kísérleti terv

Valamennyi résztvevő 8 órás gyors (az ad libitum vízfelvételt a tesztelés előtt 1 óráig ösztönözött) és a testmozgástól legalább 24 órás tartózkodást követően fejezte be a méréseket. Az összes testösszetételi vizsgálatot ugyanabban a környezetben, állandó környezeti hőmérséklet mellett, 24–48 órás különbséggel végeztük. Az érvényességi összehasonlításhoz egy 4C modellt használtak kritérium módszerként, Wang és mtsai (2002) egyenletét felhasználva. A reprodukálhatósági adatokat két külön napon, a reggeli azonos időpontban kaptuk mindkét vizsgálati periódusra (± 2 óra). Az összes mérést ugyanaz a kutató végezte. Mindkét mező alapú mérési technika esetében kiszámolták a test sűrűségét; a testsűrűség az össztömeg értéke a teljes testtérfogathoz viszonyítva, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a testzsír sűrűsége 0,90, a zsírmentes testé pedig 1,10 (Heyward és mtsai 2004).

Skinfolds

A Skinfold vastagságát milliméter pontossággal mértük az alany jobb oldalán egy Lange féknyereggel (Beta Technology, Inc., Cambridge, MD). Az összes mérést a test jobb oldalán végeztük, miközben az alany állt; A Nemzetközi Társaság a Kinanthropmetry fejlődésében (Kinanthropometry 2001) szerint hét helyet mértek, beleértve a mellkasát, a tricepszet, az alkapszulát, a midxillát, a suprailiacust, a hasat és a combot. A vastagságméréseket két példányban hajtotta végre, és ugyanaz a szakember végezte el, és a hét helyszínen végzett Jackson-Pollock-egyenletben alkalmazták a férfiak testsűrűségének kiszámításához [Eq. 1] és nőstények [Eq. 2], ill