Bizonyítékok az éhezés csontminőségre gyakorolt ​​káros hatásairól: Az irodalom áttekintése

1 Charité Orvostudományi Egyetem, Charitéplatz 1, 10117 Berlin, Németország

bizonyítékok

2 Ortopédiai Sebészeti Osztály, Gerincsebészet, Hadassah Orvosi Központ, Kiryat Hadassah, P.O. Box 12000, 91120 Jeruzsálem, Izrael

Absztrakt

Az alultápláltság és az éhezés csontok egészségére és csontminőségére gyakorolt ​​lehetséges káros hatásai először a holokauszt borzalmai és a második világháború gettói után kerültek a figyelem középpontjába. Az éhínség és az élelemkorlátozások napi 200–800 kalória átlagos kalóriabevitelt eredményeztek a gettókban és a koncentrációs táborokban, ami a lakosok és a foglyok katabolízisét és éhezését okozta. Számos esetsorban és leíró jelentésben figyeltek meg jelentősen megnövekedett törési kockázatokat, gyenge csont ásványi sűrűséget és csökkent agykérgi erőt, ezeknek az egyéneknek az orvosi kérdéseivel foglalkozva. Ezt követően mindkét állatmodellben bebizonyosodott a súlyosan csökkent táplálékfelvétel és a gyakran együtt járó kalcium- és D-vitamin-hiány súlyos hatása, és a fejlett országokban az éhezés leggyakoribb oka az anorexia nervosa. Ez az áttekintés megkísérli összefoglalni az éhezésre adott metabolikus válasznak a csontok egészségi állapotára és minőségére gyakorolt ​​hatásáról rendelkezésre álló irodalmat.

1. Bemutatkozás

Az éhezés az alultápláltság legsúlyosabb formáját írja le, amikor az energiafogyasztás súlyos hiánya metabolikus választ vált ki, amely a létfontosságú szervek megélhetésére összpontosít, lehetővé téve az érintett egyén túlélését. Becslések szerint közel 805 millió ember szenved alultápláltságtól. A gyermekek 25% -ánál az alultápláltság miatt akadozik a növekedés, míg az öt év alatti gyermekek halálozásának körülbelül 45% -a korrelálhat az éhezéssel [1, 2].

1.1. Az éhezés okai

Az éhezés oka lehet az elégtelen kalóriabevitel, vagy az étel megfelelő emésztésének képtelensége. A környezeti körülmények, mint például a tervezetek vagy egyéb természeti katasztrófák, amelyek befolyásolják a mezőgazdaságot, a szegénység vagy az erőszakos visszatartás bizonyos geopolitikai körülmények között, például háborús vagy politikai fogolytáborokban, hozzájárulhatnak az élelmiszerek elérhetetlenségéhez. Ez a kevésbé fejlett országokban fordul elő leggyakrabban. A fejlettebb országokban az éhezés elsődleges oka orvosi. Azok a betegségek, mint az anorexia nervosa vagy a depresszió, amelyek a táplálékfogyasztás önmaga által okozott hiányához vezetnek, nem ritkák az éhezést, ha a betegségeket nem diagnosztizálják és nem kezelik megfelelően.

1.2. Metabolikus reakció az éhezésre

2. Az éhezés csontminőségre gyakorolt ​​káros hatásának bizonyítékai

Az éhezés korlátozott ideig előfordulhat, majd visszatér a rendszeres táplálékfogyasztáshoz, vagy hosszabb ideig fennmaradhat, ami krónikus alkalmazkodást eredményez az alacsony kalóriabevitelhez vagy a felszívódáshoz.

2.1. Állatkísérletek

Az éhezés okozta csontváltozásokat különféle állatmodellekben írták le és kísérleteztek.

Összességében a vadon élő jávorszarvasok és a laboratóriumi patkányok megfigyelései az éhezésre gyakorolt ​​metabolikus csontreakció tekintetében jobban utánozzák az emberi fiziológiát, mint a hibernáló medvét. Az 5-8 hónapos mozdulatlanság és éhezés ellenére a medve csont ásványi sűrűségének fenntartására való képességének megértése új tanulmányokat inspirálhat, amelyek az éhezés emberi csontra gyakorolt ​​hatását vizsgálják.

2.2. Éhínség: Éhezés méhben
2.3. Éhínség: Éhezés felnőttként