CELIAC-BETEGSÉG VAGY A GLUTEN BETEGSÉGE?

Megszoktuk azt az elképzelést, hogy a lisztérzékenység egy modern rendellenesség, amely szinte túlságosan érinti a hipochondriumokat, a show-üzlet sztárjait és azokat az egyéneket, akik önmagukra és egészségükre koncentrálnak. Sokan még azt is hiszik, hogy ez nem valódi betegség, inkább szeszély. Lássuk, mi is a lisztérzékenység, miben különbözik a glutén intoleranciától és mi a tudomány állapota ezen a ponton.

MUSSELS ÉS BANANA ... HOL VAN A LINK?

A 19. században Samuel Gee, angol gyermekorvos megfigyelte a coeliakia megnyilvánulásait a gyermekeknél. A gyerekeknél fejlődési hiány, fogyás, hasmenés és vérszegénység tünetei voltak. „Ha a beteget egyáltalán meg lehet gyógyítani, akkor annak diétával kell történnie”. Gee arra a következtetésre jutott, hogy a kagylóban gazdag étrend gyógyítja a betegséget fiatal betegeknél. Azok a gyerekek, akik „egy pohár legjobb holland kagylót fogyasztottak, csodálatosan boldogultak”, de a tünetek visszatértek, amikor a kagylószezon véget ért. Amint most értjük, ily módon dokumentálja a gluténmentes étrend eredményeit (a gluténtartalmú termékek teljes kizárása az étrendből) és a visszaesést a glutén ismételt beadása után.

62 év múlva Willem Dicke holland gyermekorvos először azonosítja és leírja a glutén és a betegség összefüggését.

Eközben a 20. század 20-as éveiben a banán pótolta a kagylókat, amikor 1924-ben Sidney Haas amerikai gyermekorvos bemutatta banán étrendjét, amely sikeresen kezelte a lisztérzékenységben szenvedő gyermekeket. Haas 40 év után is egyértelműen világossá vált, mi okozta pontosan azt a reakciót, amely évente kis amerikaiak életét vette el, Haas nem fogadta el az új megközelítést. Továbbra is azzal érvelt, hogy a banán és különleges tápanyag-összetételük a gabonafélék kivételével együtt kezeli a betegséget.

1952 a gluténmentes étrend születési évének nevezhető. Willem Karel Dicke megjegyezte, hogy a második világháború utolsó éveiben, amikor Hollandiában nem volt hozzáférés a kenyérhez, a lisztérzékenység okozta halálozás évi 0 esetre csökkent, és a tünetek lényegesen kevésbé voltak kifejezettek. A háború után a tünetek és a halálesetek újra megújultak. Ez arra ösztönözte Dicket és kollégáit, hogy vizsgálják meg a glutén hozzájárulását a betegség kialakulásához, és kiderült az a nagy rejtély, amelyen a tudósok az évszázadok során értetlenkedtek (az első említés Kr. U. 1. századra nyúlik vissza).

DIAGNOSZTIKA ÉS KEZELÉS

Annak ellenére, hogy találtunk egy módszert a lisztérzékenység leküzdésére - a glutén teljes és feltétel nélküli kizárása bármilyen, akár nyomokban is, a diagnózis kérdése még mindig nyitott.

Manapság a lisztérzékenység összehasonlítható egy jégheggyel: a diagnosztizálatlan esetek száma jóval magasabb, mint diagnosztizáltak. A statisztikák szerint világszerte az esetek körülbelül 70–80% -a diagnózis nélkül marad.

Régebben a lisztérzékenység rendkívül ritka betegség. Most azonban megértettük, hogy 100 emberre körülbelül 1 eset fordul elő. A tipikus cöliákia, súlyos tünetekkel, nagyon ritka. A betegség leginkább a betegség látens és atipikus formáiban jelenik meg. A nők átlagosan másfél-kétszer gyakrabban szenvednek lisztérzékenységben, mint a férfiak.

CELIAK BETEGSÉG, GLUTÉN BETEGSÉG, BÚZAALERGIA. MINDEN EGYES, JOG?

Rossz. Ezek teljesen más rendellenességek, és másként kezelik őket.

A lisztérzékenység (CD) egy genetikailag meghatározott, autoimmun betegség, amely gluténtartalmú termékek fogyasztásakor nyilvánul meg. A reakció elérése érdekében az embernek genetikai hajlammal kell rendelkeznie, glutént kell fogyasztania és aktiválnia kell a betegséget.

Glutén intolerancia (nem celiaciás gluténérzékenység (NCGS)). A hatásmechanizmusok még mindig nincsenek jól megértve, de határozottan kijelenthetjük, hogy ez nem allergiás vagy autoimmun reakció. Jelenleg nincsenek tesztek és biomarkerek a glutén intolerancia kimutatására.

A búzaallergia a búza százainak százai közül egy vagy többre adott immunválasz. Ez nem autoimmun reakció, specifikus IG vér- és bőrszúrási vizsgálatokkal diagnosztizálható.

Mit kell tudnunk a CELIAC-BETEGSÉGRŐL?

Amikor a lisztérzékenységben szenvedők glutént (a búzában, a rozsban és az árpában található fehérjekomplexumot) fogyasztanak, immunrendszerük megtámadja a vékonybélben lévő saját sejtjeiket. Ezek a támadások károsítják a bolyhokat, a hengeres kis kiemelkedéseket, amelyek szegélyezik a vékonybelet és elősegítik a tápanyagok felszívódását. Amikor a villi megsérül, a tápanyagok nem tudnak megfelelően felszívódni, ami számos rendellenességhez vezet.

MINDENKI A CSALÁDBAN

A lisztérzékenység örökletes, vagyis családokban fordul elő. Ha első fokú rokona (szülő, gyermek, testvér vagy nővér) celiakia-betegségben szenved, a kockázata is növekszik, és 1-ből 10-re van. Vannak olyan gének, amelyek felelősek e betegség kialakulásának valószínűségéért. A genetikai elemzés elvégzése után megtudhatja a kockázatát.

Melyek a CELIAC-BETEGSÉG TÜNETEI?

A Gasztroenterológiai Világszervezet szerint a lisztérzékenység két típusra osztható: klasszikus és nem klasszikus.

A klasszikus coeliakia esetén a betegeknél a malabszorpció jelei és tünetei vannak, beleértve a hasmenést, a steatorrhea-t (sápadt, rossz szag, olajos széklet), valamint a gyermekek fogyását vagy visszamaradt növekedését.

Atípusos cöliákia esetén a betegeknek enyhe gyomor-bélrendszeri tünetei lehetnek a malabszorpció nyilvánvaló jelei nélkül, vagy úgy tűnhetnek, hogy nem összefüggő tünetekkel rendelkeznek. Szenvedhetnek hasi duzzanatot és fájdalmat, és/vagy egyéb tüneteket, például vashiányos vérszegénységet, krónikus fáradtságot, krónikus migrént, perifériás neuropathiát (bizsergés, zsibbadás vagy fájdalom a kézben vagy a lábban), megmagyarázhatatlan krónikus hipertransamináziát (bizonyos máj megemelkedett szintje). enzimek), a csontvelő tömegének és csonttöréseinek csökkentése, valamint a vitaminhiány (B9 és B12), késői menarche/korai menopauza és megmagyarázhatatlan meddőség, fogzománc-hibák, depresszió és szorongás, Duhring-kór (viszkető bőrkiütés) stb.

Látens formában a betegség tünetmentes, de a betegek továbbra is villos atrófiában és egyidejűleg felszívódó malabszorpcióban szenvednek: a tápanyagok felszívódása zavart, a beteg nem kap számos nélkülözhetetlen vitamint és mikroelemet, különösen vasat, kalciumot és folátot. Ez az állapot különösen veszélyes a terhes nők és a terhességet tervező nők, valamint az aktív fejlődési szakaszban lévő gyermekek számára.

MOST, AMIT VÁLASZTOK EZEKKEL AZ INFORMÁCIÓKKAL?

1. Kizárja a glutént, és felejtse el a pizzát ... csak viccelek. Ne essen pánikba. Ha nincs celiakia, nincs miért aggódni. A gluténtartalmú termékek, különösen a teljes kiőrlésű gabonafélék, abszolút biztonságos és jó minőségű összetett szénhidrátok, B csoportú vitaminok és rostforrások. Maga a glutén nem mérgező, és a lisztérzékenységben szenvedő betegek autoimmun reakciója vezet negatív következményekhez.

2. Ha gyanítja, hogy celiakia van, akkor ésszerűbb szakemberrel konzultálni. Orvosa felajánl egy tesztcsoportot, például szerológiai tesztet, amely antitesteket keres a vérében, genetikai tesztet specifikus emberi leukocita antigénekre, és endoszkópiát, ha két korábbi teszt eredménye pozitív. Lehetséges, hogy a tüneteket egyéb rendellenességek okozzák, amelyeket kötelező kezelni.

3. Mondja el családjának és barátainak a lisztérzékenységet. Sok amerikai él a lisztérzékenységgel, szenved annak következményeitől, és észre sem veszi. A tájékozott eszközök fegyveresek!

4. Tudja meg, hogy a genetika kedvez-e Önnek:) Töltse le a nyers adatait, és derítse ki a betegség genetikai hajlamát. Ha nincsenek a betegség kialakulásáért felelős gének egyik változata, akkor egyáltalán ne aggódjon, de ha genetikai hajlamú, további kutatásokat végezhet, és jobban figyelhet az egészségére és az ételválasztásra.

Celiac Disease Foundation

Országos Cukorbetegség, Emésztési és Vesebetegségek Intézete (NIDDKD)

Chicago University of Celiac Disease Center

Catassi C; G. Fanciulli; A. R. D’Appello és mtsai. Az Antiendomysium kontra Antigliadin antitestek az általános populáció szűrésében a lisztérzékenység miatt. Am. J. Gastroenterol. 2000; 95: 7: 732–736

Sapone és mtsai: A bélpermeabilitás és a nyálkahártya immungén expressziójának divergenciája két gluténnel társult állapotban: lisztérzékenység és lisztérzékenység. BMC Medicine 2011 9:23.