Centella asiatica a kozmetológiában

Absztrakt

A Gotu Kola néven ismert Centella asiatica gyógynövény, amelyet több száz éve használnak a népi gyógyászatban, valamint a tudományosan orientált orvostudományban. A hatóanyagok közé tartoznak a pentaciklusos triterpének, főleg az asiaticosid, a madecassoside, az ázsiai és a madecassic savak. A Centella asiatica hatékonyan javítja a kis sebek, a hipertrófiás sebek, valamint az égési sérülések, a pikkelysömör és a scleroderma kezelését. A hatásmechanizmus magában foglalja a fibroblasztok proliferációjának elősegítését, a kollagén és az intracelluláris fibronektintartalom szintézisének fokozását, valamint az újonnan kialakult bőr szakítószilárdságának javítását, valamint a hipertrófiás hegek és keloidok gyulladásos fázisának gátlását. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy alkalmazható bőrfényképző bőr, cellulitisz és striák kezelésében.

Bevezetés

Centella asiatica (L.) Urban., Szinonima: Hydrocotyle asiatica L. (Eng. Indian Pennywort, Fr. Hydrocotyle asiatique, Ger. Asiatischer Wassernabel), más néven Gotu kola vagy Tiger Grass, az Apiaceae családba tartozik . Növekszik Ázsiában, főleg Indiában, Pakisztánban, Madagaszkáron, Egyenlítői Afrikában, Közép-Amerikában és Óceánia trópusi régiójában [1]. A C. asiatica gyógynövényt háromezer évvel ezelőtt már „csodaszerként” használták Kínában, Indiában, Afrikában, a Fülöp-szigeteken, Srí Lankán és Madagaszkáron. A 19. században a C. asiatica és a C. asiatica kivonat bekerült az indiai gyógyszerkönyvbe. A növény gyógyászati tulajdonságai miatt fokozatosan beépült más gyógyszerkönyvekbe: Brit Gyógynövény Gyógyszerkönyv, Kínai Gyógyszerkönyv, Holland Gyógyszerkönyv, Német Gyógyszerkönyv, Homöopathisches Arzneibuch, Martindale Európai Gyógyszerkönyv, Pharmacopee française, La Farmacopea Italiana X, Európai Gyógyszerkönyv Gyógyszerkönyv IX. Kiadás [1–3]. Az európai és a lengyel gyógyszerkönyv szerint a Centella (Centellae asiaticae herba) a Centella asiatica (L. Urban.) Szárított, töredezett légi részeiből áll, és az asiaticozidban kifejezett összes triterpenoid származék legalább 6,0% -át tartalmazza [2, 3].

A hagyományos ázsiai orvoslásban a C. asiatica gyógynövényét évszázadok óta használják, különösen dermatológiai körülmények között, apró sebek, karcolások, égési sérülések, hipertrófiás sebgyógyulások javítására és gyulladáscsökkentőként, különösen ekcéma esetén. Lázcsillapító, vizelethajtó, reumatikus, antibakteriális, vírusellenes gyógyszerként, a vénaelégtelenség kezelésében és a megismerés javításában, a szorongás enyhítésében és rákellenes szerként is ajánlott [1, 4, 5]. Korábban a C. asiaticát epilepszia, hisztéria, lepra, valamint kisebb viszketés és rovarcsípés esetén is alkalmazták [5].

Ez az áttekintés bemutatja a C. asiatica aktivitásának eredményeit a sebek gyógyulásának elősegítésében, az aktivitásért és a hatásmechanizmusért felelős vegyületeket, valamint az ellenjavallatokat és a lehetséges mellékhatásokat. Eddig tanulmányokat is bemutattak ennek a növénynek a fotográfiás bőrön, cellulitiszen és striákon alkalmazott kozmetikai készítmények összetevőjeként történő felhasználásáról.

Kémiai összetétel

A C. asiatica-ból izolált legfontosabb alkotórészek a triterpenoid szaponinok voltak, amelyek centelloidként ismertek. A szaponinok az összes C. asiatica alkotóelem 1–8% -át tehetik ki [6]. A változó mennyiség elsősorban a növény eredetétől függ, és a HPLC-UV módszerrel állapítható meg [7].

A centellozidok elsősorban urán- és oleanán-típusú pentaciklusos triterpenoid szaponinok. A legfontosabb vegyületek farmakológiai aktivitásuk miatt az asiatikozid, a madekaszozid, az ázsiat és a madecassic sav. A C. asiaticában előforduló egyéb centellozidok közé tartoznak a triterpénsavak, például: brámsav, madaziatinsav, terminolsav, centellinsav, valamint ezek glikozidjai: brahminozid, madaziatikozid és centellozid [6]. A Centella egyéb komponenseket is tartalmaz, beleértve illékony olajokat (0,1%), flavonoidokat, tanninokat, fitoszterolokat, aminosavakat és cukrokat [1, 8].

Előkészületek

A farmakológiai, biokémiai és klinikai vizsgálatok meghatározatlan vizes vagy alkoholos kivonatokhoz és meghatározott kivonatokhoz kapcsolódtak. A farmakológiai kutatások a következő kivonatokat tartalmazták: a Centella asiatica (TECA) titrált kivonata, a Centella asiatica (TTFCA) teljes triterpenoid frakciója, mindkettő ázsiai savat (30%), madecassic savat (30%), asiaticosidokat (40%) és teljes triterpenicet tartalmaz frakció (TTF), amely ázsiai savat és madekassavat (60%), valamint asiaticozidokat (40%) tartalmaz [1]. Az engedélyezett gyógyszerkészítményekből származó információk szerint azonban a fent említett TECA, TTFCA, TTF, valamint a CATTF és az ETCA különböző rövidítések ugyanazon kivonat megjelölésére, kereskedelmi néven Madecassol ®, Centellase ® vagy Blastoestimulina ®, 40% -ban az asiatikozid, valamint az ázsiai és a madecassic savak 60% -os keveréke [1, 9].

A klinikai vizsgálatokat TECA és ETCA (Estratto Titolato di Centella asiatica) vagy kereskedelmi forgalomban előállított kivonatok alkalmazásával végezték: Centella asiatica teljes triterpén frakció (CATTF) és TTFCA, valamint izolált triterpenoid szaponinok, főleg asziatikosid, madekaszozid és ázsiasav [1, 9].

A hagyományos orvoslásban használt C. asiatica készítményeket orális formában (tabletták és cseppek), helyi gyógyszerek (kenőcsök és porok), injekciók (sz.c., i.m.) és külső vagy belső homeopátiás készítmények formájában alkalmazzák [1].

Biológiai aktivitás

A Centella asiatica hatékony a sebek kezelésében, még a fertőzött sebeknél, valamint az égési sérüléseknél és a posztoperatív hipertrófiás hegeknél is [10–13]. Triterpén vegyületek: az ázsiai sav, a madecassic sav, az asiaticoside és a madecassoside a C. asiatica fő összetevője, amely felelős a sebgyógyulásért. A hatást mind az extraktumok, mind a triterpénvegyületek esetében számos tudományos jelentés bizonyította, amely in vitro és in vivo kísérleteket tartalmazott [14, 15].

A terpenoidok (TTF) jelentősen megnövelik a kollagén és a sejtréteg fibronektin százalékos arányát. A legelőnyösebb hatások a hegérés stimulálása az I. típusú kollagén termelésével, a gyulladásos reakció csökkenése és a myofibroblast termelés [16].

Maquart és munkatársai szerint a TECA-val és annak elválasztott komponenseivel kezelt sebek: ázsiai sav, madecassic sav és asiaticoside növelte az összes fehérje-, kollagén- és peptikus hidroxiprolin-tartalmat. Ennek eredményeként megfigyelhető volt a fibroblasztok proliferációjának növekedése a környező szövetekből származó sejtvándorlás stimulálásával és/vagy egyes növekedési faktorok expressziójával vagy aktiválásával a sebben. A triterpenoid komponensek képesek voltak stimulálni a glikozaminoglikánt, különösen a hialuronsav szintézist [17].

A patkányoknak orálisan vagy szubkután beadott C. asiatica szaponinok 3 hét alatt a heg granuloma csökkenését okozták, míg a hegszövet repedése, szakítószilárdsága és kollagéntartalma nőtt [1].

A C. asiatica etanolos kivonata megkönnyítette a sebgyógyulást mind a normál, mind a dexametazon elnyomta a sebgyógyulást. A vizsgálatot Wistar albínó patkányokon végezték metszési, kivágási és holt területi sebek modelljeivel. A kivonat növelte a seb törési szilárdságát a bemetszéses seb modellben, felgyorsította a hámképződést és a seb összehúzódásának sebességét. A holtterű seb granulációs szövet- és hidroxiprolin-tartalma szintén növekedett. Az extraktum minden sebmodellben gyengítette a dexametazon gyógyító hatást [18].

Megállapították, hogy a Madecassol ® megelőző hatást gyakorol az égési és posztoperatív hipertrófiás hegekre [13].

A madekaszozid aktív volt az égési sebek gyógyításában, fokozva az antioxidáns aktivitást, fokozva a kollagén szintézist és befolyásolva az angiogenezist. Ennek a vegyületnek az orális beadása 6 mg/kg, 12 mg/kg és 24 mg/kg dózisban egereknek megkönnyítette a seb bezáródását időtől függően, és a teljes seb bezáródása a 20. napon történt a 24 mg-ot kapó csoportban./kg madekaszozid. A vegyület a fibroblasztok dermális proliferációját okozta, és növelte a hidroxiprolin szintjét (amelyet az égett bőr kollagénszintézisének indikátoraként használnak), ami fokozott hámképződést eredményezett. Ezek az eredmények megerősítik a fibroblasztok proliferációjára és a kollagén szintézisére gyakorolt pozitív hatást az égési sebek helyreállítása során [11].

Az asiatikozid az angiogenezist is stimulálta, így megfigyelhető volt az erek feszültségének és rugalmasságának növekedése [19].

Patkányokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy ez a vegyület (0,2%) helyileg növeli az enzimatikus és nem enzimatikus antioxidánsok szintjét az újonnan létrehozott szövetekben [20].

Az asiatikozid a hidroxi-prolin és a szakítószilárdság növekedését, a kollagéntartalom növekedését és a lyukasztó/szúrt sebek jobb epithelizációját okozta tengerimalacokban vagy kísérleti úton kiváltott cukorbetegségben szenvedő tengerimalacok késleltetett típusú sebjeiben [19].

Az asiatikozid hatásmechanizmusa az I. típusú kollagén szintézis indukciója az emberi dermális fibroblaszt sejtekben Smad 2 és Smad 3 foszforilezésével, Smad 3 és Smad 4 kötésével is. A tanulmányok azt mutatják, hogy az asiatikozid a tumor aktiválásával indukálhatja az I. típusú kollagént. növekedési faktor β (TGF-β) receptor I kináz - független Smad útvonal [21].

Az égési sebek gyógyulásának megkönnyítése, amelyet az egerek hátán 20 pg, 1 ng vagy 100 ng/seb terület dózisban alkalmazott asiaticosid 20 napos helyi alkalmazása után tapasztaltak, a különböző citokinek szintjén történő befolyásolás révén valósult meg. az égési seb helye. Az égési sebek gyógyulásának javulása annak az angiogenezisnek az eredménye lehet, hogy a sérült területen a sebgyógyulás során a vaszkuláris endoteliális növekedési faktor (VEGF) termelésének stimulálása következik be [22].

Végül a hámsejtek szaporodása és a seb összehúzódása következik be. Összehúzódáskor a sebet a miofibroblasztok aktivitása csökkenti [10–12].

A Centella asiatica gyógynövény-kivonatok szintén mutatják az antipszoriázisos aktivitást [23], jótékony hatást fejtenek ki a szisztémás szkleroderma és a fokális szkleroderma kezelésében [24].

A Centella asiatica a kozmetikumok gyakori összetevője, amelyet a narancsbőrben és a striákban használnak. A narancsbőr, az úgynevezett liposzklerózis egy nem gyulladásos változás a szubkután zsírszövetben, amelyet a zsírsejtek térfogatának növekedése vagy a kötőszövet megnövekedett osztódása okoz, ami a kis erek összehúzódását okozza. Az eredmény az anyagcsere rendellenessége a szubkután zsírszövetben, amelynek eredményeként ebben a szövetben „kitágult” zsírsejtek keletkeznek, különösen a csípő, a fenék, a has, a comb és a karok környékén. A narancsbőr olyan betegség, amely sok embert érint, leggyakrabban nőket, különösen elhízott és vezető stacionárius életmódot, de akár gyermekeknél is találkozhat vele.

A cellulit kezelésére olyan készítményeket alkalmaznak, amelyek befolyásolják a zsírszövetet, a kötőszövetet és javítják a mikrocirkulációt. Használhatók helyileg, belsőleg és transzdermálisan. A narancsbőr elleni küzdelemhez ajánlott növényi eredetű gyógyszereket is beépíteni. A metilxantinek (koffein, teobromin, teofillin) lipofil hatást fejtenek ki, míg a C. asiatica kivonata normalizálja a kötőszövet sejtjeiben lejátszódó anyagcserét, gyulladáscsökkentő és ürítő aktivitást mutat, valamint szabályozza a mikrocirkulációt.

A tanulmány megerősítette a C. asiatica triterpének hatását a lizin és a prolin metabolizmusának fokozására, a kollagén molekulát építő aminosavakra. Ezen túlmenően ezek a vegyületek fokozták a tropokollagén és a mukopoliszacharid szintézisét a kötőszövetekben. A kapott eredmények megmutatták a C. asiatica hatását a szövetek táplálkozásának javítására és a kötőszerek stimulációjára [26].

A cellulit C. asiatica kivonattal történő kezelésének pozitív hatásait néhány, különböző módszertant alkalmazó klinikai tanulmány megerősítette. Ezek a kísérletek azonban nem szabványos kritériumokat alkalmaztak a kezelés előrehaladásának értékeléséhez, és többségükben hiányzott egy kontrollcsoport. A kettős-vak vizsgálatban elvégzett hisztopatológiai vizsgálat 35 beteg bevonásával értékelte az adipocyták méretét a gluteofemoralis régióban és a deltoid régióban. A kísérletben résztvevő húsz embernek 60 mg C. asiatica száraz kivonatot adtak be orálisan naponta egyszer, 90 napig. A kísérleti csoport többi résztvevője placebót vett be. Az eredmények azt mutatták, hogy a Gotu Kola kivonatot szedő betegeknél a zsírsejtek (vagy adipociták) átmérője a test mindkét vizsgált régiójában csökkent, a gluteofemoralis régió pozitív változásainak túlsúlyával. Ebben a tanulmányban az interadipocita fibrózis csökkenését is megfigyelték [27].

A cellulitiszes 60 fős csoporton végzett kísérletben naponta négyszer, 4 hónapon át alkalmazott Madecassol ® hatását vizsgálták. Az eredmények egyértelműen kimutatták a Gotu Kola kivonat jótékony hatását a cellulit progressziójának gátlására és a bőr állapotának jelentős javulását a kísérletben résztvevők 85% -ánál. A készítmény jól tolerálható volt [1].

65 előrehaladott narancsbőrben szenvedő betegen végzett egyéb kísérletek azt mutatták, hogy a Madecassol készítmény orális bevitele és az étrend 3 hónapos egyidejű csökkentése a betegek 58% -ában a cellulitisz jelentős csökkenését okozta, míg az önkéntesek 20% -ában a hatás csak kielégítő [28].

A C. asiatica, a-tokoferol, hidrolizált kollagén és elasztin kivonatát tartalmazó Trofolastin® krém randomizált, kettős-vak, placebo-kontrollos vizsgálatát 100 terhes nőn végezték el. A vizsgálatba bejutott nők fele placebót kapott, a másik felét bevizsgált kozmetikai készítményt alkalmazták. A krémet a terhesség harmadik hónapjától kezdve naponta alkalmazták a melleken, a hason, a fenéken és a csípőn. A 30 hónapig tartó tesztet 80 nő végezte (39 a placebo csoportban és 41 a krémet használó csoportban). Az eredmények azt mutatták, hogy a placebo csoportban a nők 56% -ában (22 beteg) léptek fel stria, míg a C. asiatica kivonattal ellátott krémet használó csoportban a probléma csak 14 nőt érintett. A tanulmány a striae súlyosságát 0-3 skálán is értékelte. A krémet használó betegek között az alkalmazott paraméter átlagos számértéke 1,42, a placebót kapók körében pedig 2,13 volt. A tesztelt krém jelentős védelmet nyújtott azoknak a nőknek, akiknél a pubertás alatt stria volt (a nők 89% -a) [29].

Toxicitás

Az ajánlott adagokban alkalmazott Centella asiatica nem mérgező és a lehetséges mellékhatások ritkák. A Centella asiatica helyi allergiás reakciókat és égést okozhat, különösen külsõ és szubkután alkalmazás esetén. Olyan bőrproblémákat figyeltek meg, mint az ujjak és a kéz ekcémája a Madecassol ® 3 hónapos külső használata után, valamint a Centelase 20 napos alkalmazása után viszketéses vezikuláris reakció [30].

Következtetések

A Centella asiatica (Gotu kola) hatékony a sebek kezelésében, fertőző sebekben, égési sérülésekben és hipertrófiás hegekben is. A hatóanyagok közé tartoznak a pentaciklusos triterpének, főleg az asiatikozid, a madekaszozid, az ázsiai és a madecass savak.

A hatásmechanizmus magában foglalja a fibroblasztok proliferációjának elősegítését és a kollagén, valamint a savas mukopoliszacharidok szintézisének fokozását, az intracelluláris fibronektin-tartalom és a csíralemez mitotikus aktivitásának növelését, az újonnan kialakult bőr húzószilárdságának jelentős javítását, valamint a hipertrófiás hegek és keloidok.

Egyes tanulmányok azt sugallják, hogy a C. asiatica vagy annak összetevőinek alkalmazása hasznos lehet a pikkelysömör és a scleroderma kezelésében. A Centella asiatica a kozmetikumok gyakori alkotóeleme, amelyet a fotózó bőrön alkalmaznak cellulitisz és striák formájában is.